A rendkívüli események jelentési küszöbértékeinek kockázatalapú meghatározása a kritikus szervezeteknél és kritikus infrastruktúráknál
Ágazatközi módszertani megközelítés és szakmai ajánlás
Absztrakt
A kritikus szervezetek ellenálló képességének egyik alapvető feltétele a működési zavarok időben történő felismerése, értékelése és – a vonatkozó követelmények fennállása esetén – jelentése. A megvalósítás egyik nehézsége annak meghatározása, hogy egy esemény mikor éri el azt a súlyossági szintet, amely már kiterjedt eszkalációt, illetve a jelentési kötelezettség haladéktalan vizsgálatát indokolja. Jelen tanulmány egy ágazatokon átívelő, kockázatalapú módszertani keretet, az általánosan alkalmazható Rendkívüli Esemény Küszöbérték-meghatározási Modellt (REKÜM) mutatja be. A modell tíz értékelési dimenziót, felülíró kritériumokat, ágazati kalibrációt és dinamikus újraértékelést kapcsol össze. Célja nem egységes jogi küszöbérték létrehozása, hanem olyan dokumentálható döntéstámogatási logika kialakítása, amely az ágazati sajátosságok megtartása mellett támogatja a korai felismerést, az eszkalációt és a jelentési feltételek következetes vizsgálatát.
Hivatkozások
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR). „Principles for Resilient Infrastructure”. United Nations Office for Disaster Risk Reduction, 2022. [Online]. Elérhetőség:
UNDRR – Principles for Resilient Infrastructure (2026.09.20.) 4. p
United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR), Coalition for Disaster Resilient Infrastructure (CDRI). „Global Methodology for Infrastructure Resilience Review”. UNDRR, 2023. [Online]. Elérhetőség: UNDRR – Global Methodology for Infrastructure Resilience Review (2026.09.20.) 6. p
Pruha Mária Anett: Resilientia non est luxus, sed condicio sine qua non avagy a kritikus entitások ellenálló képességének alapelvei Budapest, 2026. ISBN: 978-615-02-7600-7; 31. p.
Angyal István (2024). Kritikus szervezetek ellenálló képességi szabályozási környezetének változása. Védelem Tudomány, 9(ksz.), 1-4. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/17896 [Online]. (2024.12.17.) 3. p
Balogné Pruha M. A. (2024). Tervek és gyakorlatok szerepe a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztésében. Védelem Tudomány, 9(ksz.), 9-13. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/17901, 11. p. [Online]. (2024.12.17.)
Rehak D., Senovsky P., Hromada M., Lovecek T. „Complex approach to assessing resilience of critical infrastructure elements”. International Journal of Critical Infrastructure Protection, 25, 125–138 p., 2019. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.1016/j.ijcip.2019.03.003 (2026.09.20.)
Najarian M., Lim G. J. „Design and Assessment Methodology for System Resilience Metrics”. Risk Analysis, 39(9), 1885–1898 p., 2019. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.1111/risa.13274 (2026.09.20.)
Angyal István & Balogné Mária Anett (2025). A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél II. rész. Védelem Tudomány, 10(4), 22-32. https://doi.org/10.61790/vt.2025.21293 [Online]. (2025.12.31.) 8. p.
Copyright (c) 2026 Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
