Risk-based determination of reporting thresholds for extraordinary events at critical entities and critical infrastructures
Cross-sectoral methodological approach and professional recommendation
Abstract
A fundamental prerequisite for the resilience of critical entities is the timely detection, and assessment, and - where applicable - reporting of operational disruptions. One of the challenges in implementation is determining when an event reaches a level of severity that warrants broader escalation and/or an immediate review of the applicable reporting obligations. This study presents a cross-sector, risk-based methodological framework, the generally applicable Model of Determination of Threshold Value of Incident (REKÜM). The model combines ten assessment dimensions, overriding criteria, sector-specific calibration, and dynamic reassessment. Its aim is not to establish a uniform legal threshold, but rather to create a documentable decision-support logic that - while preserving sectoral characteristics - facilitates early detection, escalation, and the consistent assessment of reporting criteria.
References
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR). „Principles for Resilient Infrastructure”. United Nations Office for Disaster Risk Reduction, 2022. [Online]. Elérhetőség:
UNDRR – Principles for Resilient Infrastructure (2026.09.20.) 4. p
United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR), Coalition for Disaster Resilient Infrastructure (CDRI). „Global Methodology for Infrastructure Resilience Review”. UNDRR, 2023. [Online]. Elérhetőség: UNDRR – Global Methodology for Infrastructure Resilience Review (2026.09.20.) 6. p
Pruha Mária Anett: Resilientia non est luxus, sed condicio sine qua non avagy a kritikus entitások ellenálló képességének alapelvei Budapest, 2026. ISBN: 978-615-02-7600-7; 31. p.
Angyal István (2024). Kritikus szervezetek ellenálló képességi szabályozási környezetének változása. Védelem Tudomány, 9(ksz.), 1-4. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/17896 [Online]. (2024.12.17.) 3. p
Balogné Pruha M. A. (2024). Tervek és gyakorlatok szerepe a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztésében. Védelem Tudomány, 9(ksz.), 9-13. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/17901, 11. p. [Online]. (2024.12.17.)
Rehak D., Senovsky P., Hromada M., Lovecek T. „Complex approach to assessing resilience of critical infrastructure elements”. International Journal of Critical Infrastructure Protection, 25, 125–138 p., 2019. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.1016/j.ijcip.2019.03.003 (2026.09.20.)
Najarian M., Lim G. J. „Design and Assessment Methodology for System Resilience Metrics”. Risk Analysis, 39(9), 1885–1898 p., 2019. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.1111/risa.13274 (2026.09.20.)
Angyal István & Balogné Mária Anett (2025). A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél II. rész. Védelem Tudomány, 10(4), 22-32. https://doi.org/10.61790/vt.2025.21293 [Online]. (2025.12.31.) 8. p.
Copyright (c) 2026 Defence Science

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

