A Világgazdasági válság (1929-1933) Magyarország gazdaságára gyakorolt hatásai
Absztrakt
Az 1929-1933-as világgazdasági válság súlyos következményekkel járt hazánk nemzetgazdaságára. A mezőgazdasági termékek világpiaci árcsökkenése az 1920-as évek második felétől rendkívül kedvezőtlenül érintette Magyarország és a térség agrárexportőr országait. Az agrárárak kedvezőtlen alakulása mellett további nehézséget jelentett a gazdaságilag fejlett országok által bevezetett protekcionista intézkedések (vámok és mennyiségi korlátozások). Mindezek következtében a korábbi értékesítési lehetőségek megszűntek vagy erőteljesen korlátozódtak. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az iparcikkek árai már az 1920-as években meghaladták a mezőgazdasági termékekét, így az agrárolló egyre szélesebbre nyílt.
Jóllehet a válság először az agrárágazatban bontakozott ki, annak hatásai értelemszerűen átterjedtek az iparra is. Magyarországon az ipari válság főleg – az értékesítési piacok hiánya miatt – a nehézipari ágazatokat érintette, miközben a könnyűipar esetében lényegesen kisebb volt a termelés volumenének visszaesése.
Az osztrák Kredit Anstalt 1931. május 12-én bekövetkezett fizetésképtelensége miatt a magyar bankrendszer is súlyos helyzetbe került. A bankzárlat elrendelése és a visszafizetések felfüggesztése mellett bevezették a kötött devizagazdálkodást.
Lényeges változásra került sor a külkereskedelem terén. 1937-ben a magyar kivitel 42 százaléka, az Anschlusst követően pedig több mint 50 százaléka Németországba irányult. Az 1930-as évek végén hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere a Harmadik Birodalom lett.
Az 1930-as évek közepétől kezdődő kedvező világgazdasági feltételeknek és a német újrafegyverkezési programnak, valamint a szervezett állami beavatkozásnak köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye 1937-re meghaladta a válság előtti szintet. A győri program (1938. március 12.) katonai és infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően gazdasági konjunktúra bontakozott ki, amely kedvező hatást gyakorolt mind a nehéz, mind a könnyűipari ágazatok fejlődésére.
Hivatkozások
ALDCROFT, D. H. & MOREWOOD, S. (1995): Coping with Depression in Eastern Europe. In: Aldcroft, D. H. – Morewood, S., ed., 1995. Economic Change in Eastern Europe since 1918. Aldershot, Hants, England: Edward Elgar Publishing Limited. pp. 164-194.
ALDCROFT, D. H. & MOREWOOD, S. (1995): War and the emergence of new regimes. In: Aldcroft, D. H. – Morewood, S., ed., 1995. Economic change in Eastern Europe since 1918. Aldershot, Hants, England: Edward Elgar Publishing Limited. pp. 86-105.
BEREND, I. T. (2006): An Economic History of Twentieth Century Europe. Economic Regimes from Laissez-Faire to Globalization. Cambridge: Cambridge University Press.
BEREND, I. T. (1985) Agriculture. In: Kaser, M. C. – Radice, E. A., ed., 1985. The Economic History of Eastern Europe 1919-1975. Vol. I. Oxford: Clarendon Press. pp. 148-209.
BEREND, I. T. & RÁNKI, Gy. (1977): East Central Europe in the 19th and 20th centuries. Budapest: Akadémiai Kiadó.
BEREND I. T. & RÁNKI, Gy. (1976): Közép- és Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században (Economic and social development of East Central Europe in the 19th and 20th centuries). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könykiadó.
BEREND, I. T. & RÁNKI, Gy. (1987): Polen, Ungarn, Rumänien, Bulgarien und Albanien 1914-1980. In: Armengaud, A. – Wolfram, F. – A. Van Houtte, J. – Kellenbenz, H., – Mieck, I., Vittinghoff, F., 1987. Europäische Wirtschafts- und Sozialgeschichte vom Ersten Weltkrieg bis zur Gegenwart Band 6. Stuttgart: Klett-Cotta. pp. 775-820.
CSIKÓS-NAGY B. (1996): A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén (Hungarian economic policy of the XXth century. Lessons at the turn of the millennium). Budapest: Akadémiai Kiadó.
DOMONKOS, E. (2018): Az ipari fejlődés sajátosságai a Horthy-korszakban (The pecularities of industrial development in Hungary in the Horthy era). In: Domonkos, E. – Marinovich, E. – Sáringer J. ed. Kelet-Közép-Európa politikai és gazdasági fordulatai a rövid XX. században. A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Veritas Történetkutató Intézet közösen szervezett, 2018. április 13-i nemzetközi konferenciájának tanulmánykötete. Budapest: BGE. pp. 112-130.
DOMONKOS, E. (2016): Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború között. A félperiféria és a világgazdasági folyamatoktól való elzárkózás (Economic history of Central and Eastern Europe in the interwar period. Semi periphery and seclusion from world economic tendencies). Budapest: Aposztróf Kiadó.
DRABEK, Z. (1986): Foreign Trade Performance and Policy. In: Kaser, M. C. – Radice, E. A. ed.: The Economic History of Eastern Europe 1919-1975. Vol. I. Oxford: Clarendon Press. pp. 379-467.
DRASKÓCZY, I., BUZA, J., KAPOSI, Z., KÖVÉR, Gy., & HONVÁRI, J. (1998): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Harmadik részben átdolgozott kiadás (Hungary’s history from the conquest to the middle of the 20th century). Budapest: Aula Kiadó.
GUNST, P. (1974): A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920–1938 (The history of agricultural output in Hungary between 1920 and 1938). Budapest: Akadémiai Kiadó.
GUNST, P. (1996): Magyarország gazdaságtörténete 1914-1989 (Economic History of Hungary between 1914 and 1989). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
HONVÁRI, J. (2005): Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig (Economic History of Hungary from Trianon to the change of regime). Budapest: Aula Kiadó.
KAPOSI, Z. (2002): Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 (Economic history of Hungary, 1700-2000). Pécs-Budapest: Dialóg-Campus Kiadó.
LETHBRIDGE, E. (1985): National Income and Product. In: Kaser M. C. – Radice, E. A., ed., 1985. The Economic History of Eastern Europe 1919-1975. Vol. I. Oxford: Clarendon Press. pp. 532-597.
NÉMETH, I. (2002): Németország története (History of Germany). Budapest: Aula Kiadó.
ORMOS, M. (2009): Válságok és megoldások - történész szemmel (Crisis and solutions). In: Rab, V., 2009. Válságos idők tegnap és ma. Pénz, gazdaság és politika a 19-21. században (Times of Crisis yesterday and today. Money, economy and politics in the 19-21st centuries). Pécs: Pro Pannónia Kiadó. pp. 10-19.
PALOTÁS, E. (2003): Kelet-Európa története a 20. század első felében (History of Eastern Europe in the first half of the 20th century). Budapest: Osiris Kiadó.
RÁNKI, Gy. & TOMASZEWSKI, J. (1986): The Role of the State in Industry, Banking and Trade. In: Kaser, M. C. – Radice, E. A., ed., 1986. The Economic History of Eastern Europe 1919-1975. Vol. II. Oxford: Clarendon Press. pp. 3-48.
ROMSICS, I. (2017): A Horthy-korszak (The Horthy era). Budapest: Helikon Kiadó.
ROMSICS, I. (1999): Hungary in the twentieth century. Budapest: Corvina – Osiris.
ROMSICS, I. (2017): Magyarország története (History of Hungary). Budapest: Kossuth Kiadó.
SZÁVAI, F. (2009): A Horthy-korszak gazdasági élete 1920-1945 (The economic life of the Horthy era from 1920 to 1945). In: Gulyás, L., ed., 2009. A modern magyar gazdaság története. Széchenyitől a Széchenyi tervig. (The contemporary economic history of Hungary. From Széchenyi to the Széchenyi plan). Szeged: JATE Press. pp. 113-125.
TEICHOVA, A. (1989): East-central and south-east Europe, 1919-1939. In: Peter, M. – Pollard, S., 1989. The Cambridge Economic History of Europe. Vol VIII. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 887-983.
TEICHOVA, A. (1985): Industry. In: Kaser, M. C. – Radice, E. A. ed., 1986. The Economic History of Eastern Europe 1919-1975. Vol. I. Oxford: Clarendon Press. pp. 222-333.
TOMKA, B. (2013) A Social History of Twentieth-Century Europe. First Edition. London: Routledge. Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.4324/9780203375358
TÓTH, I. Gy. (2005): A Concise History of Hungary. The History of Hungary from the Early Middle Ages to the Present. Budapest. Corvina – Osiris.
