A civil társadalom és a gazdasági fejlődés Marokkóban

Az egyesületi szektor feltérképezése

  • Omar Hannoun Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Kulcsszavak: Civil társadalmi szervezetek, Egyesületek, Nonprofit szektor, Marokkó, Gazdasági fejlődés, Regionális egyenlőtlenségek, Szociális gazdaság

Absztrakt

A civil társadalmi szervezetek (civil society organizations, CSO-k), elsősorban az egyesületek, jelentős növekedést mutattak Marokkóban az 1958-as Egyesülési Jogot Szabályozó Dahír kihirdetését követően. Miközben a szakirodalom széles körben tárgyalja politikai és társadalmi szerepüket, gazdasági hozzájárulásuk mindeddig alulreprezentált maradt a kutatásokban. A Marokkói Felső Tervezési Bizottság által végrehajtott Gazdasági Egységek Népszámlálása 2023/2024 (Census of Economic Establishments, CEE) másodlagos adatainak felhasználásával e tanulmány a marokkói egyesületek szerkezetét, területi megoszlását és tevékenységi területeit elemzi.

A CEE összesen 27 481, önálló telephelyen működő nonprofit egyesületet azonosított, amelyek az országos gazdasági egységek 2,1%-át teszik ki. Területi koncentrációjuk különösen erős a Souss–Massa (15,7%), a Marrakesh–Safi (15,0%) és a Casablanca–Settat régiókban (12,8%). Funkcionális megoszlásukat tekintve leginkább a fejlesztés és lakhatás (27,9%), az oktatás és kutatás (26,2%), valamint a kultúra, sport és szabadidő (22,5%) területén aktívak.

Bár részletes foglalkoztatási és költségvetési adatok nem állnak rendelkezésre, a rendelkezésre álló empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy a civil társadalmi szervezetek egyszerre töltenek be társadalmi partneri és gazdasági szereplői funkciókat: közszolgáltatásokat nyújtanak, elősegítik a társadalmi befogadást, valamint hozzájárulnak a helyi gazdaságok működéséhez és fejlődéséhez. A jövőbeni kutatásoknak célszerű lenne számszerűsíteni e szervezetek foglalkoztatási és pénzügyi hatását.

Információk a szerzőről

Omar Hannoun, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

PhD hallgató

Hivatkozások

Amine, A., & Staub, K. (2009). Women’s cooperatives in Morocco: The case of argan oil. Économie et Solidarités, 40(2), 77–94.

Babbie, E. (2014). The practice of social research (14th ed.). Cengage Learning.

Banks, N., Hulme, D., & Edwards, M. (2015). NGOs, states, and donors revisited: Still too close for comfort? World Development, 66, 707–718. https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2014.09.028

Ben Néfissa, S., Catusse, M., & Destremau, B. (2005). ONG et gouvernance dans le monde arabe. La Découverte.

Benradi, L. (2011). Le mouvement associatif au Maroc: Acteur du développement ou instrument du pouvoir? Confluences Méditerranée, 77(2), 47–59.

Bebbington, A., Hickey, S., & Mitlin, D. (2008). Can NGOs make a difference? The challenge of development alternatives. Zed Books.

Bergh, S. I. (2017). The politics of development in Morocco: Local governance and participation in North Africa. I.B. Tauris/Bloomsbury. https://doi.org/10.5040/9781350989122

Catusse, M., & Vairel, F. (2010). Le Maroc en mouvements. Politique Africaine, 120, 5–22. https://doi.org/10.3917/polaf.120.0005

Chahim, D., & Prakash, A. (2014). NGOization, foreign funding, and civil society. Voluntas, 25(2), 487–509. https://doi.org/10.1007/s11266-012-9348-z

Evers, A., & Laville, J.-L. (Eds.). (2004). The third sector in Europe. Edward Elgar. https://doi.org/10.4337/9781843769774

High Commission for Planning (HCP). (2019). Indicateurs sociaux du Maroc. Rabat: HCP.

High Commission for Planning (HCP). (2025). Census of Economic Establishments (CEE) 2023/2024: Report on non-agricultural economic establishments. Rabat: HCP.

https://www.hcp.ma/Cartographie-des-Etablissements-Economiques-CEE-2023-2024-Rapport-des-resultats-relatifs-aux-etablissements-economiques_a4073.html

Kausch, K. (2008). Defenders in retreat: Freedom of association and civil society in Morocco (FRIDE Working Paper No. 50). FRIDE.

Lewis, D. (2014). Non-governmental organizations, management and development (3rd ed.). Routledge.

Pike, A., Rodríguez-Pose, A., & Tomaney, J. (2017). Local and regional development (2nd ed.). Routledge.

Puka, D. (2018). Kosovar Index of Civil Society. Kosovar Civil Society Foundation.

Salamon, L. M., & Anheier, H. K. (1996). The International Classification of Nonprofit Organizations (ICNPO): Revision 1 (Working Paper No. 19). Johns Hopkins University, Institute for Policy Studies.

Salamon, L. M., Anheier, H. K., & Associates. (1996). The emerging nonprofit sector: An overview. Manchester University Press.

Salamon, L. M., Sokolowski, S. W., & Associates. (2010). Global civil society: Dimensions of the nonprofit sector (Vol. 2). Kumarian Press.

Sater, J. N. (2007). Civil society and political change in Morocco. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203962190

Sater, J. N. (2020). Reform in Morocco: Analyzing the constitutional change of 2011. Mediterranean Politics, 25(2), 157–176. https://doi.org/10.1080/13629395.2019.1631940

World Bank. (2017). The National Initiative for Human Development (INDH) in Morocco: Evaluation and perspectives. Washington, DC: World Bank.

Megjelent
2026-02-28
Hogyan kell idézni
HannounO. (2026). A civil társadalom és a gazdasági fejlődés Marokkóban: Az egyesületi szektor feltérképezése. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (2), 68-84. https://doi.org/10.33565/MKSV.2025.02.04
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány