A prognosztikus szénhidrogénvagyon becslési bizonytalanságának és geológiai kockázatának elemzése

Absztrakt

A még felfedezésre váró olaj és gáz felhalmozódásokban sejthető nyersanyagmennyiség a prognosztikus szénhidrogénvagyon. A szénhidrogénprognózis napjainkban elterjedt módszertana a play-analízis, amely az anyakőzetek kifejlődésének és éréstörténetének, a termeltethető tároló kialakulásának, valamint a záróképződmények és a csapdaszerkezetek létrejöttének a folyamatait írja le. Az elemzés eredményeképp, megfelelő korrekciók figyelembe vétele mellett megbecsülhető a még felfedezésre váró vagyon kitermelhetőnek tekinthető része, valamint a vagyon-mennyiség geológiai kockázata.
Mértékadó iparági útmutatók és a vállalati gyakorlat szerint a vagyon mennyisége log-normális eloszlással leírható valószínűségi változó. Probabilisztikus módszert (Monte-Carlo szimuláció) használva az eloszlás P90, P50 és P10 valószínűségi értékei, míg determinisztikusan a pesszimistán (LE), legnagyobb valószínűséggel (BE) és optimistán (HE) becsült értékek határozhatók meg. Az iparági útmutatók a vagyonbecslés bizonytalanságának szemléltetésére a bizonytalanság terjedelmének a P90/P10, illetve a LE/HE értékek rögzítésén keresztüli bemutatását ajánlják. Tanulmányunkban — nem vonva kétségbe a terjedelem alkalmazásának szakszerűségét — felvetjük, hogy a bizonytalanság mértékének megragadására talán alkalmasabb és közérthetőbb lenne a mennyiségeloszlás matematikai középértékére (Mean) vonatkoztatott relatív szórás értéke.
A geológiai kockázat komplementere, a geológiai valószínűség megadja, hogy a play egy körülhatárolt szegmensében mekkora eséllyel számíthatunk arra, hogy a szénhidrogén-képződési folyamatok termeltethető mennyiségű vagyon felhalmozódásához vezettek. A prognosztikus vagyon geológiai valószínűségének becslésére az olajvállalatok gyakorlatában elterjedt „közös kockázati szegmens” (CRS) térképezés módszertanát ajánljuk. Az így kiszámolt
geológiai valószínűséget a sikeres proszpekt-lehatárolás esélyével megszorozva a prognosztikus vagyon felfedezésének a sikeresélyét (PoS) kapjuk, míg a vagyon matematikai várható értékének (Mean) és a felfedezési sikeresélynek a
szorzata a kockázattal súlyozott várható értéket (MSV) adja meg.
A prognosztikus vagyonbecslés a kutatási koncessziós stratégia kialakításáért felelő és a hosszú távú energiapolitik elkészítéséhez adatokat szolgáltató állami (bányászati) intézményrendszer feladata és érdeke. A koncessziós kutatásra kijelölendő területek értékét a kitermelhetőnek vélt prognosztikus vagyon mennyisége (Mean), a becslési bizonytalanság mértékét leíró relatív szórás és a jövőbeni kutatási sikeresély (PoS) együttes elemzésével határozhatjuk meg. A
prognosztikus, kutatási kockázattal súlyozott vagyon várható értéke (MSV) alapján tehetünk becslést a jövőbeni hazai termelésből származó szénhidrogénmennyiségre, míg a relatív szórás az energiapolitikai szcenáriók kockázatelemzéséhez és az érzékenységvizsgálatok elvégzéséhez nyit utat.