Klaszteranalízis a Nógrád–Gömör Vulkáni Területről (észak Pannon-medence) származó felsőköpeny xenolit sorozaton

Absztrakt

A Nógrád–Gömör Vulkáni Terület feltehetően a legalaposabban kutatott felsőköpeny xenolit lelőhely a Kárpát–Pan­non régióban. A kutatók a begyűjtött felsőköpeny xenolitok tucatjait számos nézőpont alapján vizsgálták az elmúlt évtizedek­ben. Jelen tanulmányhoz kapcsolódóan a területről elérhető tudományos közleményeket áttekintettük, és a bennük közölt, xeno­li­tokra vonatkozó főelemgeokémiai adatokat kigyűjtöttük egy adatbázis felépítésének a céljából. A létrehozott adatbá­zis 112 xenolit kőzetalkotó ásványainak a geokémiai adatait tartalmazza. Ezt követően az összegyűjtött adatokon klaszter­ana­lízist hajtottunk végre a CluStress algoritmus alkalmazásával, amely 2 főcsoport (I és II) és azokon belül további 17 csoport el­kü­lö­nítését eredményezte. Az I-es főcsoport két alegységre osztható I/a és I/b főcsoportok). Az I/a főcsoporthoz tartozó xeno­li­tok nagy ortopiroxén/klinopiroxén ásványos összetétel aránnyal (többnyire >1,5) és olivin Mg-számokkal (uralkodóan >0,89) jellemezhetők. Ezzel szemben az I/b főcsoportba sorolt xenolitok kis ortopiroxén/klinopiroxén ásvá­nyos összetétel hányados­sal (többnyire <1) és olivin Mg-számokkal (uralkodóan <0,89) bírnak. A legtöbb xenolit (a besorolt xenolitok ~50%-a) az I/a főcsoporton belüli 1-es csoportba került, amely Nógrád–Gömör majdnem minden xenolit lelőhe­lyén előfordul. Az 1-es cso­port xenolitjai a főelem-geokémiájuk vonatkozásában szűk tartományban változnak. Ezeket a kő­ze­teket az előfordulási gyako­ri­ságuk és térbeli elterjedésük okán a terület alatti átlagos (háttér) litoszferikus köpenyként azonosítottuk. A többi csoport fejlődéstörténetét geokémiai tulajdonságaiknak köszönhetően többnyire képesek voltunk meghatározni. A megkülönböz­te­tett 17 csoporton belül legalább 11 csoport xenolitjai esetén (a besorolt xenolitok ~35%-a) feltételezhető, hogy kialakulásuk szorosan kapcsolódik a neogén alkáli bazaltos vulkanizmushoz. Ez azt sugallja, hogy a Kárpát–Pannon régió vulkáni terü­le­teinek preneogén gyökérzónája jelentősen átalakulhatott a felfelé mozgó bazaltos olva­dékok és a falkőzet intenzív kölcsön­ha­tásának az eredményeként az utóbbi ~10 millió évben.