Methodological review of geosite inventory and assessment work in the light of protection, sustainability and the development of geotourism
Abstract
The concept of geodiversity involving abiotic elements of the environment arose as a scientific topic in the last decade of the 20th century. The increasing number of geological exhibition sites and the public interest in the two domestic UNESCO Global Geoparks in Hungary (Novohrad–Nógrád, Bakony–Balaton) indicated that geodiversity-based geotourism had become a development tool for disadvantaged peripheral regions. Such developments require multi-faceted professional inventory and assessment of the elements of geodiversity. Similar requirements are also necessary with respect to geoconservation and the evaluation of vulnerability risks. The basic unit of the geodiversity register is the geosite. This may include outcrops or man-made excavations, (abandoned) mines or other anthropogenic objects; the main point is that their identification is connected to the developing geological and geomorphological processes (e.g. geosites with volcanic or karstic features). Based on the above, this study provides an overview of the development in geosite assessment and evaluation work, with special emphasis on the recently published details concerning two quantitative methods. This methodological basis was used to assess the well-known — albeit less representative — geosites of the domestic geological heritage. The scientific-educational, scenic–aesthetic potential and protection–degradation risk scores were determined discretely for 60 geosites. A particular focus was centred on the different nature conservation conditions (national park, landscape protection area, protected natural area, ex lege etc.), as well as on the development of the geo-touristic infrastructure (visitor centres, exhibition sites, nature trails). All this took place within the framework of the evaluation of additional interpretative and geo-touristic potential scores. The authors were actively involved in the establishment of a special Hungarian Geosite Day, with the specific aim of promoting the public dissemination of the geosciences.
References
ALBERT G, CSILLAG G (2011): A Káli-medence geológiai látványosságai http://www.elgi.hu/hu/node/417.
BALÁZSI T. 2013: Az ásványgyűjtés természeti környezetre gyakorolt hatásainak jellemzése Telkibánya környezetében. — Tudományos Diákkör Dolgozat, Nyíregyházi Főiskola, Turizmus és Földrajztudományi Intézet 1−70.
BARÁZ CS., KISS G. & HOLLÓ S. 2011: Szakrális kőemlékeink. Kaptárkövek Magyarországon. — Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága. 48.
BARETTINO, D., VALLEJO, M. & GALLEGO, E. (EDS) 1999: Towards the Balanced Management and Conservation of the Geological Heritage in the New Millenium. — III International Symposium ProGEO on the Conservation of the Geological Heritage, Ed. Sociedad Geologica de Espana. p. 204
BEDŐ, G., CSEPREGI, & SZURKOS, G. 2006: A földtani természetvédelem kialakulásának és hazai történetének rövid áttekintése a természet védelméről szóló törvény elfogadásáig. — ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series 1, 107−121.
BRUM DA SILVEIRA A., PRADA S., BRILHA J. & FERREIRA. M. 2015: Inventory of geological heritage in volcanic islands: methods and results obtained in Madeira Island. — 2nd Volcandpark Conference, Lanzarote Abstract Book 5−6.
BUDAI T. & GYALOGH L. (SZERK) 2009: Magyarország Földtani atlasza országjáróknak. — Magyar Állami Földtani Intézet 248
BRILHA, J. 2002: Geoconservation and protected areas. — Environmental Conservation 29/3, 273–276. https://doi.org/10.1017/s0376892902000188
BRILHA, J. 2016: Inventory and quantitative assessment of geosites and geodiversity sites: a review. — Geoheritage 8, 116. https://doi.org/10.1007/s12371-014-0139-3
BROCX, M. & SEMENIUK, V. 2007: Geoheritage and geoconservation – history, definition, scope and scale —Journal of the Royal Society of Western Australia 90:53-87
BRUSCHI, V. M. & CENDRERO, A. 2005: Geosite Evaluation; Can we measure intangible values? — Il Quaternario 8/1, 293−306.
BRUSCHI, V.M., CENDRERO. A. & ALBERTOS, J.A.C. 2011: A statistical approach to the validation and optimisation of geoheritage assessment procedures. — Geoheritage 3/3, 131–149. https://doi.org/10.1007/s12371-011-0038-9
BUREK, C. V. & PROSSER, C. D. 2008: The history of geoconservation: an introduction. — The History of Geoconservation. The Geological Society, London, Special Publications 300, 1−7. https://doi.org/10.1144/sp300.1
CARCAVILLA, L,. LOPEZ MARTINEZ, J. & DURN VALSERO JJ. 2007: Patrimonio Geologico y Geodiversidad: investigacion, conservacion, gestion y relacion con los espacios naturales protegidos. — Instituto Geologico y Minero de Espana, 360 p.
DÉCHY M. 1918: A természet védelme és a nemzeti parkok. — Term.tud. Közlöny 546. klny. 1−21.
DOWLING, R. K. 2011: Geotourism’s Global Growth. — Geoheritage, 3/1, 1−13. https://doi.org/10.1007/s12371-010-0024-7
DOWLING R. K. 2016 The ‘ABC’ Approach for Successful Geotourism Interpretation http://www.leisuresolutions.com.au/wp-content/uploads/2015/02/Geotourisms-Interpretation-Dowling.pdf
ERHARTIC, B. 2010: Geomorphosite assessment. — Acta geographica Slovenica, 50-2, 295–319. https://doi.org/10.3986/ags50206
ÉSIK Z., SZEPESI J. & RÓZSA P. 2015: Geosite inventory and assessment of Tokaj Wine Region, Historic Cultural Landscape, Hungary. — 2nd Volcandpark Conference, Lanzarote Abstract Book, 6−7.
FASSOULAS, C., MOURIKI, D., DIMITROU-NIKOLAKIS, P. & ILIOPOULOS, G. 2012: Quantitative assessment of geotopes as an effective tool for geoheritage management. — Geoheritage 4, 177−193. https://doi.org/10.1007/s12371-011-0046-9
FEUILLIET, T. & SOURP, E. 2011: Geomorphological heritage of the Pyrenees National Park (France): Assessment, clustering and promotion of geomorphosites. — Geoheritage 3, 151−162. https://doi.org/10.1007/s12371-010-0020-y
FREY, M.L. 1998: Geologie – Geo-Tourismus – Umweltbildung: Themen und Tätigkeitsbereiche im Spannungsfeld Ökonomie und Nachhaltige Entwicklung. — Terra Nostra, Schriften der Alfred-Wegener Stiftung, 98/3
FREY, M.L., SCHÄFER, K., BÜCHEL, G. & PAT, M. 2006: Geoparks – a regional, European and global policy in Dowling RK, Newsome D (eds). — Geotourism 95−118. https://doi.org/10.1016/b978-0-7506-6215-4.50014-2
GELLAI M. & BAROSS G., 1995: Fejezetek és gondolatok a földtani természetvédelem kialakulásáról, tartalmáról (és mai helyzetéről), avagy a hazai földtani természetvédelem 569 éve. — Földtani Közlöny 125/1-2, 149−165.
GRANDGIRARD, V. 1999: L’evaluation des geotopes. — Geologia Insubrica 4, 59−66.
GRAY, J. M. 2004: Geodiversity: Valuing and conserving abiotic nature. Chichester: Wiley
GRAY, J. M. 2008: Geodiversity: developing the paradigm. — Proceedings of the Geologists’Association 119, 287−298. https://doi.org/10.1016/s0016-7878(08)80307-0
GSA POSITION STATEMENT DRAFT 2011: Geoheritage GSA Today 21/4, 56−58.
GOUDIE, A.S. (ED) 2004: Encyclopedia of Geomorphology. — Routledge Ltd. 440 p. https://doi.org/10.4324/9780203381137
GYALOG L., MAROS GY., & PELIKÁN P (SZERK.). 2017: Budapest geokalauz Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 314 p.
HARANGI, SZ., NÉMETH, K., KORBÉLY, B., SZEPESI, J., SZARVAS, I., LUKÁCS, R. SOÓS, I.. 2015: The Pannonian Volcano Route: a plan to connect volcanic heritage sites across Hungary. — 2nd Volcandpark Conference, Lanzarote Abstract Book 40-41
HASS J., & JÁMBOR Á. 1983: Az Országos Alapszelvény Program végrehajtásának helyzete és eredményei — Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1981. évről 27-34.
HERČKO P, DOMARACKÁ L, AMBROŠ P (2014) Mining Bethlehem at Banská Štiavnica—example of mining heritage in Slovakia. Acta Geoturistica 5(2):64–68
HOSE, T. A. 2008: Towards a history of geotourism: definitions, antecedents and the future. — In: BUREK, C. V., & PROSSER, C. D. (EDS): The History of Geoconservation: an introduction. London, Geological Society. 37−61. https://doi.org/10.1144/sp300.5
JANKOVICS M. É., HARANGI SZ., NÉMETH K., KISS B. & NTAFLOS T.A. 2015: Complex magmatic system beneath the Kissomlyó monogenetic volcano (western Pannonian Basin): evidence from mineral textures, zoning and chemistry. — Journal of Volcanology and Geothermal Research 301/15, 38–55. https://doi.org/10.1016/j.jvolgeores.2015.04.010
KAAN K. 1909: A természeti értékek fenntartása. — Budapest
KAAN K. 1931: Természetvédelem és a természeti emlékek. — Budapest, Révai kiadó 312 p.
KECSKEMÉTI T. & PAPP G. ED. 1994: Földünk hazai kincsesházai. — Studia natúralia 4, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest 432.
KISS G. 1999: Talajok és morfológiai formák természetvédelmi értékének meghatározása Tokaj–Zempléni-hegyvidéki példákon. — PhD-értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen 150 p.
KISS G. 2001: Földtudományi értékek természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása — IN DORMÁNY ET AL EDS: A földrajz eredményei az új évezred közepén Magyar Földrajzi Konferencia előadásai 12 p.
KISS G. 2005A: A földtudományi természetvédelmi felmérés értékelés-módszertani vonatkozásai és tapasztalatai. — Tájökológiai Lapok 3/2, 201−210.
KISS G. 2005B: Földtudományi Természetvédelmi Felmérés – a Földtudományi Értékek Országos Katasztere összeállítása. — IN: DOBOS A. – ILYÉS Z. (SZERK.): Földtani és felszínalaktani értékek védelme. 35−46.
KISS G. 2008: Földtudományi képződmények természetvédelmi értékelésének módszertana: a ritkasági-gyakorisági érték, a veszélyeztetettségi érték és az oktatási-nevelési érték meghatározása, valamint az értékkataszterezés egységes szempontrendszerének kidolgozása. — T 043789 nyilvántartási számú OTKA témapályázat kutatási zárójelentés 88 p.
KISS G. & BABUS F. 2011: Magyar táj - magyar örökség. A tájkarakter védelmétől az egyedi tájértékek megőrzéséig. — Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága. 28 p.
KISS G. & BENKHARD B. 2007: Kö kövön… marad Útikalauz látványos földtani, felszínalaktani és víztani objektumok megismeréséhez. — Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 216 p.
KISS G., HAVASSY A. & BARKÓ O. 1999: Komlóskai „Telér” tanösvény kirándulásvezető füzet. — Komlóskai Önkormányzat 38 p.
KISS G. & HORVÁTH G. 2003: A természetvédelmi értékelések kritériumainak értelmezése és földtudományi értékekre való alkalmazhatósága. — Földrajzi Közlemények. 137/51/1-4, 63−76.
KISS G., SZEPESI J., OLÁH T., BARKÓ O., SZÉPVÖLGYI Á., KALENYÁK E., PROKSA K. & TOMOR T. 2000: „Kormos Bába" Tanösvény Füzér-Pusztafalu-Füzérkajata-Füzérradvány — Kirándulásvezető füzet, Pusztafalu, Füzérkajata, Füzérradvány és Füzér község önkormányzata
KISS G., TÓTH SZ., SIKABONYI M. & FARKAS R. 2011: Mindennapi kisemlékeink megőrzéséért. Útmutató az egyedi tájértékek kataszterezéséhez. — Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága 40 p.
KOPASZ M. SZERK. 1978: Védett természeti értékeink. — Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 395 p.
KOZÁK M., PÜSPÖKI Z. & MAJOROS ZS. 1998: Földtani értékek védelme. — Acta Geogr. ac. Geol. et Meteor. Debrecina, 35, 327−339.
LAGALLY, U., LOTH, R. & SCHINDELMANN, C. 2015: The “Day of Geosites” in Germany – a Successful Promotion Tool for Earth Sciences. — Geoheritage 7/2, 195–204. https://doi.org/10.1007/s12371-014-0127-7
LASS S. 1908: "Nemzeti Parkok" - Magyarország természeti kincseinek megőrzése — Pesti Hírlap
MARTONNÉ ERDŐS K., KISS G., SZEPESI J. & DOBOS A. 2003: A cserépfalui Ördögtorony tanösvény- Kirándulásvezető füzet — Holocén Természetvédelmi Egyesület 45 p.
MCADAM A.D. & CLARKSON, E. N. K. 1986: Lothian Geology. An excursion guide. Edinburgh Geological Society, Scottish Academic Press, Edinburgh
MOUFTI, M.R., NÉMETH K., EL-MASRI, N. & QADDAH, A. 2013: Geoheritage values of one of the largest maar craters in the Arabian Peninsula: the Al Wahbah Crater and other volcanoes (Harrat Kishb, Saudi Arabia). — Cent. Eur. J. Geosci. 5/2, 254−271. https://doi.org/10.2478/s13533-012-0125-8
MŰSZAKI SZABVÁNY AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTEREZÉSÉHEZ. MSZ 20381:1999. – Magyar Szabványügyi testület, 1999
NEWSOME, D. & DOWLING, R. K. (EDS.). 2010: Geotourism: The tourism of Geology and Landscape. — Oxford: Goodfellow Publishers Ltd. 260 p.
NÉMETH, K., MARTIN, U., HARANGI, S. 2001: Miocene phreatomagmatic volcanism at Tihany (Pannonian Basin, Hungary). — Journal of Volcanology and Geothermal Research 111/1-4, 111−135. https://doi.org/10.1016/s0377-0273(01)00223-2
NOSZKY J. 1931: Természetvédelmi feladataink a geológia terén. — Földtani Közlöny 61, 103−108.
O’HALLORAN, D., GREEN, C., HARLEY, M., STANLEY, M. & KNILL, J. (EDS) 1994: Geological and Landscape Conservation. — Proceedings of the Malvern International Conference 1993, London: The Geological Society.530 p.
PANIZZA, M. 2001: Geomorphosites: concepts, methods and example of geomorphological survey. — Chinese Science Bulletin, 46, 4−6. https://doi.org/10.1007/bf03187227
PANIZZA, M. & PIACENTE, S. 2005: Geomorphosites: A bridge between sci¬entific research, cultural integration and artistic suggestion. — Il Quater¬nario 18/1, 3–10.
PEREIRA, P. & PEREIRA, D.I. 2010: Methodological guidelines for geomorphosite assessment. — Géomorphol Relief, Processus, Environ 2, 215–222. https://doi.org/10.4000/geomorphologie.7942
PELFINI, M. & BOLLATI, I. 2014: Landforms and geomorphosites ongoing changes: Concepts and implications for geoheritage promotion. — Quaestiones Geographicae 33/1, Bogucki Wydawnictwo Naukowe, Poznań, 131–143. https://doi.org/10.2478/quageo-2014-0009
POIRAUD, A., CHEVALIER, M., CLAEYSSEN B., BIRON, P. & JOLY B. 2016: From geoheritage inventory to territorial planning tool in the Vercors massif (French Alps): Contribution of statistical and expert cross approaches. — Applied Geography 71, 69−82.
PRALONG, J. P. 2005: A method for assessing tourist potential and use of geomorphological sites. —Geomorphologie: relief, processus, environnement 1/3, 189−196. https://doi.org/10.4000/geomorphologie.350
PRALONG, J. P., & REYNARD, E. 2005: A proposal for a classification of geomorphological sites depending on their tourist value. — Il Quaternario 18/1, 315−321.
PROGEO 2011: Conserving our shared geoheritage a protocol on geoconservation principles, sustainable site use, management, fieldwork, fossil and mineral collecting. — ProGeo, Uppsala
RAKONCZAY Z. 1986: Vadász Elemér és a magyar természetvédelem. — Földtani Közlöny 116/1-2, 19−21.
REYNARD, E., CORATZA, P. & REGOLINI-BISSIG, G. 2009: Geomorphosites. — Friedrich Pfeil München 240 p.
REYNARD, E. 2012: Geoheritage protection and promotion in Switzerland. — European Geologist 34, 44−47.
REYNARD, E. & CORATZA, P. 2013: Scientific research on geomorphosites. A review of the activities of the IAG working group on geomorphosites over the last twelve years. — Geogr. Fis. Dinam. Quat. 36, 159−168.
REYNARD, E., FONTANA, G., KOZLIK, L. & SCAPOZZA, C. 2007: A method for assessing "scientific" and "additional values" of geomorphosites. — Geographica Helvetica Jg. 62/3, 148–158. https://doi.org/10.5194/gh-62-148-2007
REYNARD, E., PERRET, A., BUSSARD, J., GRANGIER, L. & MARTIN, S. 2016: Integrated approach fro the inventory and management of geomorphological heritage at regional scale. — Geoheritage 8/1, 43−60. https://doi.org/10.1007/s12371-015-0153-0
REYNOLDS, J. 2001: Notes to accompany RIGS recording, assessment and designation and notification sheets. — In Notes on the UKRIGS Conference 2001.
http://wiki.geoconservationuk.org.uk/images/8/8d/Assessinfo.pdf
RYBAR, P. 2010: Assessment of attractiveness (value) of geotouristic objects. — Acta Geotouristica 1/2, 13−21.
SHARPLES, C. 1993: A Methodology for the Identification of Significant Landforms and Geological Sites for Geoconservation Purposes. —Forestry Commission.of Tasmania 31 p.
SHARPLES, C. 2002: Concepts and principles of geoconservation — Tasmanian Parks & Wildlife Service website
ŠTRBA L. 2015: Identification and evaluation of geosites along existing tourist trail as a primary step of geotourism development: case study from the Spiš Region (Slovakia). — GeoJournal of Tourism and Geosites 16/2, 126−140.
SÜTŐ L., MCINTOSH R. W., HEVESI A. & VERESS M. 2015: Bükk Plateau: A Karst Landscape. — IN: LÓCZY D. ED. Landscapes & Landforms of Hungary, Springer 189−199.
SÜTŐ L., SZEPESI J., NOVÁK T. & DÁVID L. 2011: Touristic hiking programs as a possibility of involving the public into earth scientific education. — Acta Geoturistica. – IAGt, FBERG, Pavol Jozef Šafárik University in Košice 4.
SZABÓ J. & SÜTŐ L. 2005: Az egyedi tájérték kataszterezési program tapasztalatai a Cserehát példáján. — IN: DOBOS A. – ILYÉS Z. (SZERK.): Földtani és felszínalaktani értékek védelme. 81−101.
SZEPESI J. & ÉSIK ZS. 2000: Védendő vulkanológiai szelvények a tokaji Nagy-hegy környezetében. — Földtudományi szemle 1/2000, 80−84.
SZEPESI J., ÉSIK ZS., NOVÁK T., & HARANGI, SZ. 2015: Hidden volcanic geoheritage of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region, Historic Cultural Landscape Hungary. — 2nd Volcandpark Conference, Lanzarote Abstract Book 35−36
SZEPESI J., HARANGI SZ., ÉSIK, ZS., NOVÁK T., LUKÁCS R. & SOÓS I.: 2017 Volcanic Geoheritage and Geotourism Perspectives in Hungary: a Case of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, Hungary — Geoheritage 8/27, 1−21. https://doi.org/10.1007/s12371-016-0205-0
SZONTAGH T. 1914: A természeti ritkaságok és szépségek védelme, gondozása. — Nemzeti Park - III. Állam- és jogtud. tanf. előadásai 565−572.
TARDY J. & ORAVECZ I. 1990: Sághegyi tanösvény. — Földtani Közlöny 120. 1-2, 129−131.
TARDY J., T. DRASKOVITS ZS. & SZARVAS I. 2006: A földtani és felszínalaktani értékek védelme Magyarországon - történeti áttekintés, tények és lehetőségek. — III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei 1−16.
TARDY J. (SZERK) 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei — Mezőgazda Kiadó p. 663
TASNÁDI KUBACSKA A. 1954: Természetvédelem hazánkban - Útmutató a TTIT előadói számára — TTIT 71.
VIŠNIĆ, T., SPASOJEVIĆ, B. & VUJIČIĆ, M. D. 2016: The Potential for Geotourism Development on the Srem Loess Plateau Based on a Preliminary Geosite Assessment Model (GAM) — Geoheritage 8/173. https://doi.org/10.1007/s12371-015-0149-9
VUJIČIĆ, M. D., VASILJEVIC, D. E., MARKOVIC, S.B., HOSE, T. A., LUKIC, T., HADZIC, O. & JANICEVIC, S. 2011: Slankamen Villages Preliminary Geosite Assessment Model (GAM) and its Application on Fruska Gora Mountain, Potential Geotourism Destination of Serbia. — Acta Geographica Slovenica, 51(2), 361–377. https://doi.org/10.3986/ags51303
WIMBLEDON, W. A. W., BENTON, M. J., BEVINS, R. E,, BLACK, G. P., BRIDGLAND, D. R., CLEAL, C. J., COOPER, R. G. & MAY, V. J. 1995: The development of a methodology for the selection of British geological sites for geoconservation: part 1. — Mod. Geol. 20,159−202.
WIMBLEDON, W. A. W., ANDERSEN, S., CLEAL, C. J., COWIE, J. W., ERIKSTAD, L., GONGGRIJP, G. P., JOHANSSON, C. E., KARIS, L. O. & SUOMINEN, V. 1999: Geological World Heritage: GEOSITES — a global comparative site inventory to enable prioritisation for conservation. — Memorie Descrittive della Carta Geologica d'Italia 54, 45–60.
ZOUROS N. C. 2007: Geomorphosite assessment and management in protected areas of Greece, Case study of the Lesvos island – coastal geomorphosites — Geographica Helvetica 62/3 p. 1-12. https://doi.org/10.5194/gh-62-169-2007
évi LIII. törvény a természet védelméről. Magyar Közlöny. 53. 3325-3346
/1997. (V.28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról
/2015 FM rendelet földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről
www.globalgeopark.org
www.europeangeoparks.org
www.termeszetvedelem.hu
www.tajertektar.hu
www.kerettanterv.ofi.hu
