Mapping of the Salgótarján and Ózd Palaeogene subbasins based on seismic and gravity measurement data, and its hydrocarbon geological aspects
Abstract
Experts of the Hungarian Mining and Geological Survey prepared a detailed pre-Cenozoic basement map of the Salgótarján and Ózd Palaeogene subbasins (North Hungarian Palaeogene Basin, north-eastern Hungary), that area is still promising for both conventional and unconventional hydrocarbon exploration. During the preparation of hydrocarbon concession sensitivity–vulnerability studies in the area, came to light that the pre-Cenozoic basement maps made on the basis of data from wells drilled in the uplifted edges of the basin, depicted the depth of the basement morphology differently than had been expected on the interpretation of seismic depth sections. By that reason the estimation of hydrocarbon potential of the basin fill sediments was negatively affected. Therefore, the correct representation of the geometry of the basement and the marker horizons of basin fill with a more detailed resolution than is provided by the previous national scale maps are essential for judging better the hydrocarbon potential of the area.
The base of the work was the reinterpretation of partly reprocessed gravity and seismic data, archive sub-basin depth maps and exploration drilling data of the Hungarian Geological, Mining and Geophysical Database. The 100-meter contour map shows the relief of the pre-Cenozoic basement from the basin surface outcrops to the deepest parts of 3400 m below sea level. Five marker horizons of the basin filling sediments were also interpreted.
According to the integrated seismic and gravity data interpretation along vertical cross-sections, significant difference can be detected between the north-eastern (Ózd subbasin) and western (Salgótarján subbasin) part of the studied area. The gravity basin model can be approached with two density models, including a transition zone between them. On the basis of the seismic interpretation, five main horizons can be observed in the Palaeogene–Lower Miocene sediments of the basin. Depth and thickness maps of potential source rocks were also prepared. According to the interpretation and mapping the Salgótarján subbasin is more extended and deeper than those of the previous overview maps. That affects positively the hydrocarbon potential in terms of quantity and maturity and the exploring of further occurrences.
Oil and natural gas occurrences and indications are well known in the area, indicating that in the southern part of the Ózd subbasin, towards the Salgótarján subbasin, source rocks of hydrocarbons are matured, the HC accumulations situated in or near the source rocks, and the migration is limited. According to the vitrinite reflectance data from wells deepened at the edge of the basin, the mapped near surface rocks had reached near the initial phase of the oil generation, so the studied basin area was buried deeper than at present. Based on depth maps and hydrocarbon geological data, we have estimated the amount of hydrocarbon generated by the Tard Clay, which can be exceeded 100 million cubic meters.
References
ALBU I., BRAUN L. & SZALAY I. 1985. Az Aggtelek–Rudabányai-hegység geofizikai előkutatása.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1984. évi jelentése, Budapest, 29–33.
ARATÓ, R., DUNKL, I., TAKÁCS, Á., SZEBÉNYI, G., GERDE, A. & EYNATTEN, H. 2018: Thermal evolution in the exhumed basement of a stratovolcano: case study of the Miocene Matra Volcano, Pannonian Basin—Journal of the Geological Society, London, 175, 820-835. https://doi.org/10.1144/jgs2017-117
BABINSZKI E., KERCSMÁR ZS. & KOVÁCS ZS. 2018: Magyarország szénhidrogén-kutatási területei – a Paleogén-medence.—In: KOVÁCS ZS. (szerk.): Szénhidrogének Magyarországon.—A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa, Budapest, 179-195. http://www.mekh.hu/download/3/20/60000/ szenhidrogenek_magyarorszagon.pdf
BADICS, B & VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays.—Marine and Petroleum Geology 31, 53-69. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2011.08.015
BÁLDI T. 1980.: A korai Paratethys története. —Földtani Közlöny 110., 456-472.
BÁLDI T. 1983: Magyarországi oligocén és alsó miocén formációk.—Akadémiai Kiadó, Budapest, 293 p.
BÁLDI, T. & BÁLDI-BEKE, M., 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene basins.—Acta Geologica Hungarica 28, Budapest, 5-28.
BÁLDI T. & SZTANÓ O. 2000: Gravitációs tömegmozgások a Darnó zóna tengeri oligo-miocén üledékeiben: a Dubicsány-31 fúrás értékelése. Földtani Közlöny 130, 673-694.
BALOGH K. 1964: A Bükkhegység földtani képződményei. —A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 48, 719 p.
BECHTEL, A., HÁMOR-VIDÓ, M., GRATZER, R., SACHSENHOFER, R.F. & PÜTTMANN, W 2012: Facies evolution and stratigraphic correlation in the early Oligocene Tard Clay of Hungary as revealed by maceral, biomarker and stable isotope composition.—Marine and Petroleum Geology 35, 55-74. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2012.02.017
BEKE, B., FODOR, L., MILLAR, L.& PETRIK, A. 2019: Deformation band formation as a function of progressive burial: Depth calibration and mechanism change in the Pannonian Basin (Hungary). —Marine and Petroleum Geology 105, 1-16. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2019.04.006
BEUDANT, F. S. 1822: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant l'année 1818..—Tome III., Paris, 261 p.
BLAKELY, R.J. & SIMPSON, R.W. 1986: Approximating edges of source bodies from magnetic or gravity anomalies.—Geophysics 51, 1494–1498. https://doi.org/10.1190/1.1442197
BRAUN L., PETROVICS I. & SZALAY, I. 1989: A Szuha-völgye és a darnó-öv reflexiós szerkezetkutatása.—Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Évi jelentése az 1987. évről, Budapest, 39-44.
BRUKNERNÉ WEIN A., VETŐ I. & DUDICH E. 1983: Az anoxikus Tardi Agyag (oligocén) üledékképződésének geokémiai vizsgálata.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1983. évről, Budapest, 271-301.
BRUKNER-WEIN, A., HETÉNYI, M. & VETŐ, I., 1990. Organic geochemistry of an anoxic cycle: a case history from the Oligocene section, Hungary.—Organic Geochemistry 15, 123-130. https://doi.org/10.1016/0146-6380(90)90077-d
BONCZ L., BALÁZS E., BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY.-NÉ., SÉLLEI CS., VADÁSZ GYNÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH J. & TÓTH L.-NÉ 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.21172.
BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E-NÉ, ESZES I-NÉ, KRUSOCZKI T. GY., LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZÁSZFAI J. & TOMCSÁNYI T. 2012: Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.22518., p.54.
BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R., KRUSOCZKI T., PUSZTAI J., SZÁSZFAI; J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ. & TÖRÖK J.-NÉ 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Nyrt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.22781.
CORDELL, L. 1985: A stripping filter for potential field data.—55th Annual International Meeting, SEG, Expanded abstract, 217–218.
CORDELL, L. & GRAUCH, V.J.S. 1987: Limitations of determining density or magnetic boundaries from horizontal gradient of gravity or pseudogravity.—Geophysics 52/1, 118–121. https://doi.org/10.1190/1.1442236
CSÁSZÁR G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest,105 p.
FODOR L. 2010: Mezozoos–kainozoos feszültségmezők és törésrendszerek a Pannon-medence ÉNy-i részén – módszertan és szerkezeti elemzés.—Akadémiai doktori értekezés, 167 p.
FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I, & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthsis of palaeostress data. —In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen—Geological Society, London, Special Publications 156. 295-334. https://doi.org/10.1144/gsl.sp.1999.156.01.15
FODOR, L. & KÁZMÉR, M., 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. —In: CSÁSZÁR, G (Editor): Tenth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook, Budapest, 227-259.
FODOR, L., MAGYARI, Á., KÁZMÉR, M. & FOGARASI, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary): record of late Eocene continental escape of the Bakony unit.—Geologische Rundschau 81, 695-716. https://doi.org/10.1007/bf01791386
FODOR, L., RADÓCZ, GY., SZTANÓ, O., KOROKNAI, B., CSONTOS, L. & HARANGI, SZ. 2005: Post-Conference Excursion: Tectonics, Sedimentation and Magmatism along the Darnó Zone.—GeoLines 19, 142-162.
GRILL J., KOVÁCS S., LESS GY., RÉTI ZS., RÓTH L. & SZENTPÉTERY I. 1984: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység földtani felépítése és fejlődéstörténete.— Földtani Kutatás 27.4, 49-56.
GYALOG L. (szerk), PELIKÁN P., SELMECZI I., GULÁCSI I. & RADÓCZ GY. 2014: Magyarország földtani térképe 1:500 000 (Geological map of Hungary 1:500 000).—Magyar Földtani és Geofizkai Intézet kiadása, Budapest.
HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L. & KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1: 500 000 (Pre-Cenozoic geological map of Hungary, 1:500 000).—Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest.
HAAS J. & BUDAI T. (szerk.) 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó „Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000). (Geology of the pre-Cenozoic basement of Hungary, Explanatory book of the pre-Cenozoic geological map of Hungary 1:500 000.)—Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 71 p.
HAJDÚ J., BALÁZS E., BUJDOSÓ I., CZELLER I., ESZES I-NÉ, NAGY GY-NÉ, PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K-NÉ & VADÁSZ GY-NÉ 1997: Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.20133., 25p.
HÁMOR, G. 1985: A Nógrád–Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. —Geologica Hungarica, Series Geologica 22, 316 p.
HERNYÁK G. 1977: A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján.—Földtani Közlöny 107, Budapest, 368-374.
HORVÁTH F., LENKEY L., DÖVÉNYI P. & NAGYMAROSI A. 1990: Az Északmagyarországi paleogén medence süllyedés- és hőtörténeti modellezése.— Kutatási jelentés, Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Budapest, 51p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22768
JÁMBOR, Á., HALMAI, J., JANKOVICH, I., KÁRPÁTINÉ RADÓ, D., RAVASZ, CS., TANÁCS, J., THAMÓNÉ BOZSÓ, E., BRUCKNERNÉ WEIN, A., LACZÓ, I., SZŰCS, I. & VETŐ, I. 1984: Észak-Magyarország szénhidrogén prognózisa I-II.—Előzetes jelentés, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 86 p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22617
JANKOVICH I., VETŐ I., IHAROSNÉ LACZÓ I., BRUCKNERNÉ WEIN A, LŐRINCZ H., ELEK I. & JÁMBOR Á. 1984: Jelentés az 1983. év folyamán végzett észak-magyarországi szénhidrogén prognózis anyagvizsgálati munkálatairól I-III.—Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 735 p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22602
JASKÓ, S. 1946: A Darnó-vonal.—Beszámoló a MÁFI Vitaüléseiről 7., Budapest, 63–77.
JASKÓ S. 1989: A Darnó-vonal környékének felső-miocén tektonikája. —A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1987. évről, 395–409.
KÁZMÉR, M., 1984: A Bakony horizontális elmozdulása a paleogénben.—Általános Földtani Szemle 20, Budapest, 55-102.
KÁZMÉR, M, DUNKL, I., FRISCH, W., KUHLEMANN, J. & OZSVÁRT, P. 2003: The Paleogene forearc basin of the Eastern Alps and Western Carpathians, subduction, erosion and basin evolution. —Journal of the Geological Society, London, 160, 413-428. https://doi.org/10.1144/0016-764902-041
KILÉNYI, É., KRÖLL, A., OBERNAUER, D., ŠEFARA, J., STEINHAUSER, P., SZABÓ, Z. & WASSERLY, G. 1991: Pre–Terciary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary .—Geopysical Transactions 36/1–2 June 1991, Budapest, 15–36.
KISS J. 2006: Magyarország gravitációs lineamenstérképe – első eredmények.—Magyar Geofizika, 47/2, 1001–1010.
KISS J. (2009): Regionális gravitációs anomáliák, izosztatikus hatások Magyarországon, —Magyar Geofizika 50/4, 153–171.
KISS J. (2010): Mély medencék izosztatikus hatása, —Magyar Geofizika 51/3, 1–13.
KISS J. 2014: Magyarország Bouguer-anomália térképének frekvenciatartománybeli vizsgálata és értelmezése.—Magyar Geofizika 55/4, 163–178.
KITAIBEL P. 1829: Hydrographia Hungariae.—Edit J. Schuster I-II. Pest, 162-204.
KÓSA L., BALÁZS E-NÉ, BARTHA A., BONCZ L., KOVÁCS A., NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS., TÓTH L-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS. & TÖRÖK V-NÉ 2003: Zárójelentés a 111. Salgótarján kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről —MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.21124, 26 p.
KOVÁCS ZS., ANGYAL J., CSERKÉSZ-NAGY Á., GULYÁS Á., GUTHY T., KISS J., LUKÁCSY J., KOVÁCS ATTILA CS., PRAKFALVI P., PÜSPÖKI Z., SZALAY I., SZENTPÉTERY I., VÉRTESY L., VAD A., VLASICS P. & ZILAHI-SEBESS L. 2015: A Salgótarján-Fedémes-Ózd paleogén-medencerész medencealjzat-térképének elkészítése szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával.—Zárójelentés, M2–8/2014 MBFH–MFGI együttműködés, MÁFBGA adattára, Budapest, 99 p.
KOVÁCSVÖLGYI S. & SCHÖNVISZKY L. 1991: Jelentés a Bükk-hegység és előterei komplex földtani előkutatási program keretében végzett gravitációs mérésekről.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, AD. 1133.
KŐRÖSSY L. 2004: Az észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei.—Általános Földtani Szemle 28, Budapest, 9–121.
LESS GY., GRILL J., RÓTH L., SZENTPÉTERY I. & GYURICZA GY. 1988: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani térképe 1:25 000.—Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
LESS, GY., MELLO, J. (eds.), ELEČKO, M., KOVÁCS, S., PELIKÁN, P., PENTELÉNYI, L., PEREGI, ZS., PRISTAŠ, J., RADÓCZ, GY., SZENTPÉTERY, I., VASS, D., VOZÁR, J. & VOZÁROVÁ, A. 2004: Geological Map of the Gemer–Bükk area 1:100 000. —Geological Institute of Hungary, Budapest and SGÚDS, Bratislava.
LESS GY., KOVÁCS S., SZENTPÉTERY I. (eds.), GRILL J., RÓTH L., GYURICZA GY., SÁSDI L., PIROS O., RÉTI ZS., ELSHOLTZ L., ÁRKAI P., NAGY E., BORKA ZS., HARNOS J. & ZELENKA T. 200): Az Aggtelek–Rudabányai-hegység földtana. — Magyarázó az Aggtelek–Rudabányai-hegység 1988-ban megjelent 1:25 000 méretarányú fedetlen földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest., 92 p.
MAJZON L. 1940: A bükkszéki mélyfúrások.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 34.2, 275-386.
MATYASOVSZKY J. 1885: A mátrahegységbeli (recski) petroleumelőfordulás.—Földtani Közlöny XV., Budapest, 173 p.
MADARASI A. 1990: Észak-Magyarország regionális földtani kutatása: Tellurikus és magnetotellurikus mérések az Ózdi-medencében.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1988–89. évi jelentése, 47–50.
MILOTA, K., KOVÁCS, A. & GALICZ, ZS. 1995: Petroleum potential of the North Hungarian Oligocene sediments.—Petroleum Geoscience Vol 1., 81-87. https://doi.org/10.1144/petgeo.1.1.81
NAGYMAROSI, A. 1990: Paleogeographical and paleotectonical outlines of some intracarpathian Paleogene basins. — Geologický Zbornik–Geologica Carpathica 41.3, 259-274.
NAGYMAROSI, A.:2012: Hungarian Palaeogene Basin,—In: Haas, J. (ed.), Hámor, G., Jámbor, Á., Kovács, S., Nagymarosy, A. & Szederkényi, T.: Geology of Hungary, Springer, 83-102. DOl 10.1007/978-3-642-21910-8 https://doi.org/10.1007/978-3-642-21910-8
PANTÓ G. 1956: A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 44.2, Budapest, 335-490.
PETRIK, A., BEKE, B., FODOR, L. & LUKÁCS, R. 2016: Cenozoic structural evolution of the southwestern Bükk Mts. and the southern part of the Darnó Deformation Belt (NE Hungary). —Geologica Carpatica 67, 1, 83-104. https://doi.org/10.1515/geoca-2016-0005doi: 10.1515/geoca-2016-0005
PETRIK, A., BEKE, B. & FODOR, L. 2014: Combined analysis of faults and deformation bands reveals the Cenozoic structural evolution of the southern Bükk foreland (Hungary). —Tectonophysics 633, 43-62. http://dx.doi.org/10.1016/j.tecto.2014.06.029
PETROVICS I. & SZALAY I. 1992: Reflexiós mérések az Ózd-Putnoki medencében.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1990. évi jelentése, Budapest, 20-27.
POSEWITZ T. 1906. Petroleum és aszfalt Magyarországon.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XV.4. (záró) füzet, Budapest, Franklin Társulat könyvnyomdája, 236 p.
PÜSPÖKI, Z., HÁMOR-VIDÓ, M., PUMMER, T., SÁRI, K., LENDVAY, P., SELMECZI, I., DETZKY, G., GUTHY, T., KISS, J., KOVACS, ZS., PRAKFALVI, P., MCINTOSH, R.W., BUDAY-BÓDI, E. & MARKOS, G. 2017: A sequence stratigraphic investigation of a Miocene formation supported by coal seam quality parameters - Central Paratethys, N-Hungary.—International Journal of Coal Geology 179, 196-210. https://doi.org/10.1016/j.coal.2017.05.016
RADÓCZ GY. 1966: A Bükk hegység környéki Helvéti képződmények mélyföldtani térképe M=1:100 000.—A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.
RADÓCZ GY. 1987a: Földtani szelvények a Dél-Szlovákiai és Észak-Magyarországi medencékből.—Kézirat, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
RADÓCZ GY. 1987b: Újabb Rzehakiás (Oncophorás) rétegek a Ny-borsodi medence kőszénösszletéből — Kézirat, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
ROYDEN, L. H. & BÁLDI, T. 1988: Early Cenozoic tectonics of the Pannonian Basin system.—In: ROYDEN, L. H., HORVÁTH, F. (Eds.): The Pannonian Basin. AAPG Memoir 45, 27-48.
ROZLOZSNYIK P. 1939: Geológiai tanulmányok a Mátra É-i oldalán, Parád, Recsk és Mátraballa községek között.—Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1933-35 II, Budapest, 545-620.
ROZLOZSNYIK P. 1941: Jelentés a recski kincstári bányában észlelt olajfelfakadásról.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-38 I, Budapest, 209-221.
SCHMOKER, J.W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbons generated.—In: MAGOON, L.B. & DOW, W.G.: The petroleum system – from source to trap. AAPG Memoir 60, 323-326. https://doi.org/10.1306/0c9b0689-1710-11d7-8645000102c1865d
SCHRÉTER Z. 1936: Jelentés az 1936-ban végzett gyakorlati irányú földtani felvételekről (Bükkszék).—Kézirat, Budapest, MFGB Adattár T-65.
SCHRÉTER Z. 1942: Bükkszék környékének földtani és hegyszerkezeti viszonyai.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-38, Budapest, 831-886.
SCHRÉTER Z. 1951: Jelentés a további ásványolajfeltárások irányítása érdekében Bükkszék környékén végzett földtani vizsgálatokról.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1945–47. II, Budapest,121 – 134
SZALAY I. 1971: Összefoglaló jelentés Ózd és az Upponyi-hegység között végzett geofizikai kutatás eredményeiről.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, SzÁF-55.
SZALAY I. 1976: Jelentés az 1975. évi Darnó-vonal környéki geofizikai mérésekről (Uppony-Rudabánya-Mátra-Szögliget-Abod).—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, Kx-36.
SZALAY I. 1998: Zárójelentés a Bükk-hegység és előterei geofizikai kutatásáról 1986-1997.—ELGI. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, AD. 1679., p.27.
SZALAI I. & ZELENKA T. 1979: A Darnó-vonal jelentősége Észak-Magyarország szerkezetfejlődésében.—Általános földtani Szemle 13, 7–31.
SZALAY I. & ALBU I. 1986: Az Aggteleki-karszt és Rudabányai hegység geofizikai előkutatása.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest,, AD.642.
SZALAY I., TABA S. & SCHŐNVINSZKY L. 1987: Jelentés a Darnó-öv 1976. évi geofizikai kutatásáról.—Kézirat, MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.10693, 33 p.
SZALAY I., SCHŐNVISZKY L., KIRÁLY E. & BRAUN L. 1988: Jelentés a Bükk hegység és környezete 1987. évi geofizikai előkutatásáról.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.17950., 30 p.
SZENTES F. 1951a: A Bükkszéki kísérleti bánya földtani tanulságai.—Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 40/II, Budapest, 23–32.
SZENTES F. 1951b: Fedémes környékének hegyszerkezeti viszonyai.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1945–47.II, Budapest,157–161.
SZENTPÉTERY I. 1997: Sinistrial lateral displacement in the Aggtelek-Rudabánya Mts. (North Hungary) based on the facies distribution of Oligocene and Lower Miocene formations.—Acta Geologica Hungarica 40, 265-272.
SZŐCS E., HIPS K., JÓZSA S. & BENDŐ ZS. 2015: A kora-miocén Pétervásárai Homokkő diagenezis-története. —Földtani Közlöny 145/4, 351-366 https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/125
SZŐCS, E. & HIPS, K. 2018: Multiphase carbonate cementation in the Miocene Pétervására Sandstone (North Hungary): implications for basinal fluid flow and burial history. —Geologica Carpathica 69, 6, 515-527. https://doi.org/10.1515/geoca-2018-0030
SZTANÓ O. 1994: The tide-influenced Pétervására Sandstone, Early Miocene, Northern Hungary: Sedimentology, palaeography and basin development. Geologica Ultraiectina, 120, 155 p.
SZTANÓ, O. & TARI, G., 1993: Early Miocene basin evolution in Northern Hungary: Tectonics and Eustacy. Tectonophysics, 226: 485-502. https://doi.org/10.1016/0040-1951(93)90134-6
TANÁCS J. & RÁLISCH L-NÉ 1990: Prekainozoos medencealjzat térkép.—Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár
TARI, G, BÁLDI, T. & BÁLDI-BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian Basin: a geodynamic model.—Tectonophysics 226, 433-455. https://doi.org/10.1016/0040-1951(93)90131-3
TELEGDI ROTH, K. 1937: Die neuesten Resultate der Petroleum-schürfungen in Ungarn.—Festschr. Berg-Hüttenm. Jahrbuch Mot. Hochschule Leoben, Wien, 330-336.
TELEGDI ROTH K. 1951: A Bükkszéki ásványkutatás és termelés földtani tanulságai.—Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 40/2, Budapest, 3-22.
TÓTH M. 1882: Magyarország ásványai.—Budapest, 565p.
VARGA P. 1982: A tardi agyag alsó tengeri szintjének kora, allodapikus mészkőbetelepülések alapján. —Földtani Közlöny 112, 177–184.
VASS, D., ELEČKO, M., PRISTAŠ, J., LEXA, J., HANZEL, V., MODLITBA, I., JÁNOVÁ, V, BODNÁR, J., HUSÁK, L., FILO, M. & MÁJOVSKÝ, J. 1989: Geologia Rimavskej Kotliny. Geology of Rimavská Kotlina depression. —Geologický Ústav Dionýza Štúra, Bratislava, 162P.
VASS D. 2002: Unique Cenozoic lithofacies in the northern part of the Darnó Fault Belt and its surroundings: an overview.—Acta Geologica Hungarica 45. 79-99.
VETŐ I. 1997: Szénhidrogén keletkezés és elsődleges migráció.—In: JUHÁSZ E., KUMMER I. (szerk)., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETZKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S. & VETŐ I.. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest,T. 19781
VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ & SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935–1985.—GEOS, Budapest, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, ELGI AD.553, 1038p.
ZELENKA, T., BAKSA, CS., BALLA, Z., FÖLDESSY, J. & FÖLDESSY-JÁRÁNYI, K. 1983: The role of the Darnó Line in the basement structure of Northeast Hungary. —Geologický Zbornik–Geologica Carpathica 34, 53-69.
