Új tízlábú rákok a magyar miocénből — környezeti következtetések

  • Pál Mihály Müller

Absztrakt

A Budapest környéki, valamint az ausztriai és a lengyel középső-miocén (felső-badeni emelet) rétegek
gazdag tízlábú rák faunát tartalmaznak. Köztük sok a sekély vízben, mobil aljzaton élt faj. Ezek megmaradása, a vázak törékeny volta miatt, csak energiaszegény környezetben volt lehetséges. Ez arra utal,
hogy a késő badeni tenger, bár közel óceáni sótartalmú volt, a nyílt tengerekkel már csak szűk kapcsolatban lévő, keskeny tengerágakból állhatott, ahol az árapály és a hullámzás hatása már csekély volt.
Ez a közlemény 9 új tízlábú alakot ismertet, melyek közül hatot lehetett fajszinten leírni. Az
ismertetett példányok a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Oslénytárának gyűjteményében
találhatók, a fajok leírásánál megadott leltári számon. Zárójelben a saját leltári szám szerepel, amely a
pontos lelőhelyre utal.

Megjelent
2020-05-11
Rovat
Értekezés