Ülepedő és szálló por ásványtani vizsgálata a romániai Kolozs megyéből

Absztrakt

Munkánkban a Kolozs megyei Környezetvédelmi Hivatal által 2003 márciusa és júniusa között, 18
mintavételi helyről begyűjtött leülepedett pormintákat dolgoztuk fel, ezek ásványtani összetételét
vizsgáltuk.
A kapott mintákat szemcseméret szerint szeparáltuk. Hét szemcseméret-kategóriát különítettünk el,
ezek: >400 ^m , 400-250 /ím , 250-125 fim, 125-63 fim, 63-32 fim, 32-1 fim és <1 fim (az első hatot nedves
szitálással, az utolsót ülepítéssel nyertünk). Vizsgáltuk a szemcseméret szerinti eloszlásokat is. A 63 fim
fölötti szemcséket sztereomikroszkóppal elemeztük. A mintákról rutin röntgen pordiffrakciós felvételek,
a jellegzetesebb szemcsékről röntgen spektrométerrel felszerelt pásztázó elektronmikroszkópos
vizsgálatok készültek.
Eredményeink szerint, a levegő ülepedő ásványai nagyrészt a talaj eróziójából származnak. Ehhez
adódnak hozzá az ipari szennyeződések. Összefüggés figyelhető meg a szemcseméret és az összetétel
között, a szemcseméret csökkenésével nő az ásványos összetevők aránya. Az azonosított összetevők
közül természetes eredetűek a kvarc, kalcit, földpát, dolomit, csillám, klorit, anhidrit (?), goethit, kaolinit
csoport, amfibol csoport, rutü, kianit, azbeszt és természetesen a biogén eredetű anyagok. Antropogén
eredetűek a szilícium-karbid, korund, cristobalit, tridimit, spinell típusú vegyületek, műanyagok. A
röntgen pordiffrakciós felvételeken főképp a finomabb frakciókban (63-1 fim, 63-32 /ш\) jelentkeznek a
csillám-félék és a kaolinit csoport. Az egészségre különösen káros lehet a cristobalit feldúsulása a
belélegezhető frakciókban. A kősó és kalcit feldúsulása földtani és antopogén okokkal is magyarázható.
Az észlelt azbeszt elemi összetétele a szerpentin és az amfibol közé esik.