Szekvenciális gaussi szimuláció az övzátonytestek kisléptékű heterogenitásának modellezésében

  • János Geiger

Absztrakt

A feldolgozás egyik lényeges eredménye annak megállapítása, hogy a krigelés a regionális tendenciák
hangsúlyozásával nem alkalmas a kis léptékű (üledékes szöveti-szerkezeti okokra visszavezethető)
heterogenitás megjelenítésére.
A szedimentológiai folyamatok olyan tulajdonságokkal jellemezhetők, amelyek a mérési hely
végtelen kicsiny sugarú környezetében valószínűségi változók. Ugyanakkor - a kiterjeszthetőség értelmezése alapján - megadható (nem feltétlenül egy) olyan térben értelmezett függvény, amely ezeket a
valószínűségi változókat összekapcsolja. E tény ad lehetőséget arra, hogy kiterjesztésük (térképezésük)
módszertanába bekerülhessen a szekvenciális gaussi szimuláció. Ennek megoldási, értelmezési módszerét két példa szemlélteti. Az első egy recens övzátonyban a talajvízszint statikus szimulációját, a
második az Algyői-delta egyik legfelső, jellegzetes deltasík kőzettestében egy pannóniai övzátony porozitás-szimulációját mutatja be.
A variográfiai előkészítés után a krigelt talajvízszint geometriai anizotrópiája jó kapcsolatot mutat a
vizsgált övzátony akkréciós felületeinek csapásával. A három szerkezetből álló összetett variogramokon
a legnagyobb hatástávolság az övzátony méretéből, a közepes a folyókanyarulat csapásirányából, a
legkisebb pedig - valószínűleg - a talajvízszintet tartalmazó üledék(ek) szedimentológiai heterogenitásából származtatható. A szimuláció eredményeképpen a 100 realizációból szerkesztett várható érték típusú becslés igen részletgazdag felületet eredményezett, amely az üledéktest kisléptékű szedimentológiai jellegzetességeivel jó összhangban van.
A pannóniai (s.l.) kőzettestben a karotázs szelvényalak alapján valószínűsíthető mederrendszer és egy
kapcsolódó övzátony geometriáját lehetett megjeleníteni a porozitás szekvenciális gaussi sztochasztikus
szimulációjával. A folytonosság fő és mellékirányainak értelmezése a recens zátonytest tapasztalatai
alapján volt lehetséges. A pannóniai (s.l.) kőzettest porozitás leképezésének területi bizonytalanságát
éppúgy, mint a porozitás gridpontonkénti várható értéke felületének konfidencia felületeit a 100
sztochasztikus realizációból lehetett levezetni. 

Megjelent
2020-05-05
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei