Misztbánya (Nistru, Románia) rézszulfidos teléreinek piritkristályai

Absztrakt

Misztbánya epitermás eredetű Cu-szulfidos teléreinek mélyebb öveiben, hexaéder habitusú piritkristályok voltak jelen. Az itt előforduló paragenezisek és az egyes ásványok, mint az adulár, magnetit,
molibdenit, illetve a Sn, Bi, és a piritben a Co, Ni nyomelemek jelenléte, nagyobb hőmérsékletű, magma
közeli mezotermás ércképződésre, valamint lúgos-semleges pH-viszonyokra utalnak. Ezt jelzi a kvarczárványok 250-275 °C-os képződési hőmérséklete és egyedi mintákban a W jelenléte is. Az egyes
formákon látható töredezések a képződés utáni földtani mozgásokat, a részbeni korrodálódás pedig a
fluidum megváltozott pH-visonyait jelzik. Az alsó öv feletti szinteken, ahol a piritkristályokon az (100) és
(111), majd az (100), (111) és (210) formakombinációk alakultak ki, az As jelenléte a piritben, már csökkent
hőmérsékletre és megváltozott pH-viszonyra utal. A legfelső övben pedig az ezüstben gazdag galenit, a
bournonit, markazit, szkalenoéderes kalcit, a Sb, valamint a piritben a Se, Te és TI jelenléte, s a felsorolt
ásványokkal paragenezisben lévő (210) habitusú piritkristályok már enyhén savas-semleges-lúgos pHviszonyok mellett, az ércképződés utolsó epitermás fázisáról tanúskodnak. A piritkristályokon, a (211)
apró fényes lapok is csak ekkor jelentek meg.
Tehát az itt lévő Cu-szulfidos érctestek különböző mélységi öveiben talált egyes ásványok,
ásványparagenezisek és nyomelemek arra utalnak, hogy a piritkristályok kristályformái, formakombinációi, a hőmérséklet, nyomás és pH változásai mellett meghatározott sorrendben követték egymást.