A zsámbéki Strázsa-hegy és környékének kainozoos képződményei
Absztrakt
A Zsámbéki-medence földtani térképezése során részletesen felvettük a Strázsa-hegy kőfejtője által feltárt kainozoos rétegsort, valamint elvégeztük az őslénytani, rétegtani és tektonikai adatok elemzését. A középső-triász dolomitra viszonylag vékony és hézagos középső–felső-miocén rétegsor települ, amelynek alsó szakaszát felső-badeni, középső szakaszát szarmata finomszemcsés sziliciklasztitok (kőzetliszt–középszemcsés homok) és karbonátok alkotják. Az e fölött üledékhézaggal települő édesvízi mészkő a Zsámbéki-medence felső-miocén (pannóniai) rétegsorának bázisképződménye. A Zsámbéki-medencében általános elterjedésű pannóniai üldékek a Strázsa-hegyen lepusztultak, az algás édesvízi mészkőre közvetlenül pleisztocén alluviális-proluviális rétegsor települ. A szedimentológiai jellegek és az ősmaradványok elemzése alapján rekonstruált neogén üledékképződési környezet több vonatkozásban is egyéni jellegeket mutat. A késő-badeni során kezdetben csökkent sótartalmú, partmenti védett lagúnában zajlott az üledékképződés a Vértessomló–Nagykovácsi-zóna mentén kiemelkedő paleomorfológiai hát (sziget vagy félsziget) mögött, amelybe jelentős mennyiségű finomszemcsés törmelék áramlott. Ezzel egy időben a sziget déli oldalán sziklás abráziós part rekonstruálható. A lagúnába a késő-badeni során édesvízi hozzáfolyás zajlott, ami a szarmata során elzáródott, végül a késő-miocén elejére tavi környezet jött létre. A Strázsa-hegyen keresztülhaladó Ny–K-i csapású Vértessomló–Nagykovácsi-zóna neogén–kvarter szerkezetfejlődésén belül több szerkezeti fázist sikerült azonosítani. Ezek közül a legidősebb a triász dolomit kismértékű rátolódása a középső-miocén rétegsorra, amely a késő-badeni sziliciklasztos rétegsor leülepedésével egyidős lehet. A tektonikai zóna szarmata aktivitására utal a rétegsor szélsőségesen vékony kifejlődése és diszkordáns települése. A következő szerkezeti fázist a pannóniai édesvízi mészkövön észlelt oldalirányú vetőkarcok jelzik, ez a fázis megfeleltethető a Gerecse D11-es transzpressziós szerkezeti fázisának. A szerkezeti zóna legfiatalabb deformációja során zajlott kiemelkedés a pannon rétegsor lepusztulását eredményezte, amely a pliocén–kora-pleisztocénre tehető.
Hivatkozások
ANGELIER, J. 1990: Inversion of field data in fault tectonics to obtain the regionalstress III: A new rapid direct inversion method by analytical means. – Geophysical Journal International 103, 363–376 https://doi.org/10.1111/j.1365-246x.1990.tb01777.x
BADA G. 1994: A paleofeszültségtér fejlődése a Gerecse hegység és kelet-délkeleti előterének területén, szakdolgozat — ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Budapest, 137 p.
BAKONY I., NÉMETH A., PARTÉNYI Z., PEREGI ZS. 1977: A Dunántúli-középhegység földtani térképe, 20 000-es sorozat, Zsámbék. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár.
BÁLDI T. 1966: Jelentés a Felsőörs puszta 22. sz. mélyfúrás felsőoligocén makrofauna vizsgálatáról. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár.
BÁLDI, K. 2006: Paleooceanography and climate of the Badenian (Middle Miocene, 16.4–13.Ma) in the Central Paratethys based on foraminifera and stable isotope (d18O and d13C evidence). – International Journal of Earth Sciences (Geol. Rundschau) 95, pp. 119–142. https://doi.org/10.1007/s00531-005-0019-9
BALLA, Z. & DUDKO, A. 1989: Large-scale Tertiary strike-slip displacements recorded in the structure of the Transdanubian Range. — Geophysical Transactions 35/1–2, 3–63.
BERNHARDT B. & INCZE SZ. 1998: Az Északkelet-Dunántúl oligocén képződményeinek litosztratigráfiai tagolása. — Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Geokomplex Kft., Miskolc, J 502, 50 p.
BETZLER, CH. & SCHMITZ, ST. 1997: First record of Borelis melo and Dendritina sp. in the Messinian of SE Spain (Cabo de Gata, Province Almeria). - Palaeontologische Zeitschrift 71.3-4 (1997): 211-216. https://doi.org/10.1007/bf02988489
BUDAI T. 2004: Középső-triász medencefáciesek és vulkanitok a Zsámbéki-medencében. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, pp. 189–194.
BUDAI T., FODOR L. (szerk.), CSÁSZÁR G., CSILLAG G., GÁL N., KERCSMÁR ZS. KORDOS L., PÁLFALVI S., SELMECZI I. 2008: A Vértes hegység földtana. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000). – Földtani Intézet kiadványa, Magyarország tájegységi térképsorozata, 368 p.
BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbéki-medence triász aljzatából – szerkezetföldtani következtetések. – Földtani Közlöny 145 (3), 247–257. https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/134
CORNÉE, J.–J., MOISETTE, P., SAINT MARTIN, J.–P., DULAI, A., TÓTH, E., GÖRÖG, Á., KÁZMÉR, M., & MÜLLER, P., 2009. Marine carbonate systems in the Sarmatian of the Central Paratethys: the Zsámbék Basin of Hungary. Sedimentology 56, pp. 1728–1750. https://doi.org/10.1111/j.1365-3091.2009.01055.x
CSÁSZÁR G., HAAS J. & JOCHÁNÉ EDELÉNYI E. 1978: A Dunántúli-középhegység bauxitföldtani térképe, M=1:100 000. — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa.
CSILLAG G. & SZTANÓ O. 2015: Felső-miocén. In: KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., CSILLAG G., SELMECZI I., SZTANÓ O.: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1: 500 000). – Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, pp. 42–46.
DUNKL, I., FARICS, É., JÓZSA, S., LUKÁCS, R., HAAS, J., BUDAI, T. 2019: Traces of Carnian volcanic activity in the Transdanubian Range, Hungary. – International Journal of Earth Sciences 108/5, 1451–1466., https://doi.org/10.1007/s00531-019-01714-wdoi.10.1007/s00531-019-01714-w
FARICS É. 2018: A karni vulkanizmus nyomai a Dunántúli-középhegységben és a vulkanitok törmeléke a Budai-hegység eocén bázisképződményében. – Kézirat, PhD disszertáció, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 172 p.
FERENCZI I. 1923: A tinnyevidéki harmadkori medencerészlet földtani viszonyai. (Jelentés az 1919–20. évi felvételi munkákról.) – Földtani Intézet Évi Jelentése 1920–23, 40–49.
FODOR L. & BÍRÓ I. 2004: Eocén sziklás tengerpart a Vértessomlói kréta rátolódás mentén (Szarvas-kút, Vértes). — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002, pp. 153–62.
FODOR L., BÍRÓ I., ALBERT G. & LANTOS Z. (2005): New structural observatoins along the Vértessomló Line and implications for structural evolution of the Transdanubian Range (western Hungary). — Geolines 19, pp.38–40.
FODOR L. 2008. Szerkezetföldtan. – In: Budai T., Fodor L. szerk. 2008: A Vértes hegység földtana Magyarország tájegységei térképsorozata. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 145–202.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budaihegységben. A Budai vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 129–305.
FODOR L., LELKES GY., MÜLLER P. & PALOTÁS K. 2000: Előzetes jelentés a Budai hg.–Gerecse hg.–Vértes hg. közötti terület badeni és szarmata ősfödrajzi, szin- és poszttektonikai viszonyairól. — Kézirat. Magyar Állami Földtani Intézet, 19 p.
FODOR L., KERCSMÁR ZS. & KÖVÉR SZ. 2018: A Gerecse szerkezete és deformációs fázisai. – In: Budai szerk.: A Gerecse hegység földtana, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat kiadványa, Budapest, pp. 169–207.
GIDAI L. 1979: Az eocén kőszén kutatási lehetőségei a Mány–Zsámbék közötti területen. – Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 112 (4), pp. 268–271.
GÖRÖG, Á. 1992: Sarmatian foraminifera fauna of the Zsámbék Basin, Hungary. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eotvos Nominatae, Sectio Geologica 29, pp. 31–153.
GROSS, M. 2002: Mittelmiozäne Ostracoden aus dem Wiener Becken (Badenium/Sarmatium, Österreich)/Middle Miocene Ostracods from the Vienna Basin (Badenian/Sarmatian, Austria) —Nat. Fak.Karl-Franzens -Universitat Graz, Janner 2002, pp. 1-149.
GYALOG L. (szerk.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, 171 p.
GYALOG L., BUDAI T. (szerk.) 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002, pp. 195–232.
HALAVÁTS GY. 1892: A herczeghalmi artézi kút. – Földtani Közlöny 22/5–6, 163–169.
HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODORL. & KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500000. (Pre-Cenozoicgeological map of Hungary, 1:500000.)— A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. (In Hungarian and in English)
HANTKEN M. 1861: Geologiai tanulmányok Buda s Tata között. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 1, 213–278.
HANTKEN M. 1865: Az Új-szőny–pesti Duna s az Új-szőny–Fehérvár–budai vasút befogta területnek földtani leírása. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 3, 384–444.
JÁMBOR Á. 1967: Adatok a Zsámbéki- és a Mányi-medence Neogénjének ismeretéhez. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest.
JÁMBOR Á. 1969: A Budapest környéki neogén képződmények ősföldrajzi vizsgálata. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1967-ről, 135–142.
JÁMBOR Á. 1975a: A budajenői Bő–2. sz. fúrás kvarter és neogén képződményeinek rétegsora. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
JÁMBOR Á. 1975b: A Zsámbéki-medencei szarmata kénelőfordulás kutatási terve. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.5294, 63 p.
JÁMBOR Á. 1976: Üledékes kéntelep a Zsámbéki-medence szarmata sorozatában. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1974-ről, 301–306.
JÁMBOR Á. 1977: A mányi-medence neogén képződményei felépítésének vázlata. – Földtani Kutatás 20, (4), pp. 25–27.
JÁMBOR Á. 1978: Új elképzelések a magyarországi neogén tengerek vizének sótartalom-változásairól. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, pp. 261–265.
JÁMBOR Á. 1980a: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 62, 259 p.
JÁMBOR Á. 1980b: Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. – Földtani Közlöny 110 (3–4), pp. 498–511.
JÁMBOR Á. 1980c: A zsámbéki 1: 20 000-es térképlap oligocén, neogén és kvarter képződményeinek földtani jellemzése. – Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
JÁMBOR Á. 1988: A magyarországi pannóniai (s.l.) képződmények geológiája. – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 52 p.
JÁMBOR Á. 1996a: Perbáli Formáció. In: Gyalog L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, p. 82.
JÁMBOR Á. 1996b: Zsámbéki Márga Formáció. In: Gyalog L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. – A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, pp. 75–76.
JÁMBOR Á., KÓKAY J., LELKES GY., SELMECZI I., SZEGŐ É. 2003: A Mányi-medence neogénjének újabb vizsgálati eredményei. – 6. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2003. május 8–10, Zirc. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp. 15–16.
JASKÓ S. 1943a: Adatok a Bicskei neogén öböl földtani ismeretéhez – A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1939–40-ről (I), pp. 335–359.
JASKÓ S. 1943b: A Bicskei-öböl fejlődéstörténete, hegyszerkezete és fúrásai. – Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet Vitaüléseinek Munkálatairól. A Magyar Királyi Földtani Intézet 1943. Évi Jelentésének Függeléke 5, pp. 254–302.
KERCSMÁR Zs. 2004: A tatabányai vöröskalcittelérek szerkezetföldtani jelentősége. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, 163–174.
KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., CSILLAG G., SELMECZI I., SZTANÓ O. 2015: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó „Magyarország felszíni földtani térképéhez” (1:500 000). — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 62 p.
KÓKAY J. 1989: A mány-zsámbéki terület badeni és szarmata képződményei. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T15021, 27 p.
LIFFA A. 1905: Agrogeológiai jegyzetek Tinnye és Perbál vidékéről. – A Földtani Intézet Évi Jelentése 1904, pp. 227–251.
MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. –Geolitera, Szeged, 140 p.
MAGYAR I., SZTANÓ O., CSILLAG G., KERCSMÁR ZS., KATONA L., LANTOS Z., BARTHA I.R. & FODOR L. 2017: A Gerecse pannóniai puhatestűi és lelőhelyeik: rétegtan, őskörnyezet és fejlődéstörténet (Pannonian molluscs and their localities in the Gerecse Hills, Transdanubian Range). — Földtani Közlöny 147(2), pp. 149–176. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.2.149
MAROS GY. 1988: A Vértes hegységi Vitány-vár környékének tektonikai elemzése. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, 295–310.
MEISCH, CL. 2000: Freshwater Ostracoda of Western and Central Europe. - Spektrum Akademischer Verlag, p. 522.
MURRAY, J.W. 1973: Distribution and ecology of living benthonic Foraminiferids. – Heinemann, p. 274, (London)
ORAVECZ J. & HAAS J. 1980: Előzetes jelentés a Zsámbék Zs–14. sz. alapfúrás vizsgálatáról. — Kézirat. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, l.sz.: T1656/29.
PALOTÁS K. 2014: A szarmata üledékképződés vizsgálata a Budai-hegységben és környékén. – Kézirat. PhD Értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar
PALOTÁS, K., SELMECZI, I., SZUROMI-KORECZ, A., SZABADOS-SALLAY, E., BERECZKI, L. & BABINSZKI, E. 2019: Too salty? Too deep? This is also Sarmatian! (Some new data from the wide range of sedimentary environments in the Central Paratethys, Hungary). – 16th Bathurst Meeting of Carbonate Sedimentologists, Palma de Mallorca 5–12 July 2019. Abstract Volume, Talks, Theme 1: Carbonate Platforms. Carbonate Factories, Depositional Environments, Architecture and Modeling, T-1 to T-9, p. 30.
PARTÉNYI Z., RADICS L. (szerk.), BAKONY I., NÉMETH A., PEREGI ZS. 1979: Földtani alapadatok a zsámbéki 1. 20 000-es térképlaphoz. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest
RAVASZ CS. 1978: A budajenői kéntartalmú miocén evaporitok ásványkőzettani vizsgálata. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, pp. 177–188.
RAVASZ, CS. & SOLTI, G. 1980: Sulphur-, gypsum- and alginite-bearing strata in the Zsámbék Basin. — Acta Mineralogica-Petrographica 24/2. Szeged, pp. 191–207.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A. 2014: SG2PS (structural geology to post script converter) – A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. – Computers & Geosciences 66, 81–93 https://doi.org/10.1016/j.cageo.2013.12.010
SELMECZI I. 2003: Prepannóniai miocén képződmények a Dunántúli-középhegység DNy-i részén. (Devecser–nyirádi-medence, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység É-i előtere.) – PhD értekezés, Kézirat, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, 130 p.
SELMECZI I. 2015: Középső-miocén. In: Kercsmár Zs. (szerk.), Budai T., Csillag G., Selmeczi I., Sztanó O.: Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1: 500 000). – Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, pp. 35–41.
SELMECZI, I., SZUROMINÉ KORECZ A., PALOTÁS K. ; SZABADOSNÉ SALLAY E., BABINSZKI E. 2018: Óriások lépcsője: egy elfeledett feltárás a Zsámbéki-medencéből. In: Virág A., Bosnakoff M. (szerk.) 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés: Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. – Budapest, Magyarország: Magyarhoni Földtani Társulat, (2018), ISBN: 978-963-8221-70-4, pp. 23-23. , 1 p.
SEMPTEY F. 1943: A Nagykovácsi és Pilisszentiván közt kiemelkedő Szénás-hegycsoport földtani viszonyai. – Földtani Szemle melléklete, 54 p.
SZTANÓ O., MAGYAR I. & CSILLAG G. 2018: Felső-miocén – Pannóniai s.l.– In: Budai T. (szerk.): A Gerecse hegység földtana, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat kiadványa, Budapest, pp. 119–131
SZUROMINÉ KORECZ A. & CSEREPESNÉ MESZÉNA B. 2013: Bádeni csökkentsósvízi mikrofauna egy Duna-Tisza közi mélyfúrásból. 16. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2013. május 23-25. Orfű. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp 41.
SZUROMI-KORECZ, A. & SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporates from borehole successions in Hungary. — Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium, 31 May – 3 June, Orfű, Hungary. Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook, pp. 91–92.
TÓTH E. 2009: Őskörnyezeti vizsgálatok a Középső-Paratethysben a szarmata folyamán a mikrofauna őslénytani és geokémiai vizsgálata alapján. Chagements paléoenvironnementaux dans la Paratéthys Centrale pendant le Sarmatien (Miocène moyen): étude paléontologique de microfaunes et analyses géochimiques.). – PhD Értekezés, ELTE Őslénytani Tanszék, Université Claude Bernard Lyon 1, Budapest/Lyon, 144 p. + Táblák +Melléklet
TÓTH, E., GÖRÖG, Á., LÉCUYER, C., MOISSETTE, P., BALTER, V., & MONOSTORI, M. (2009). Palaeoenvironmental reconstruction of the Sarmatian (Middle Miocene) Central Paratethys based on palaeontological and geochemical analyses of foraminifera, ostracods, gastropods and rodents. Geological Magazine, 147(2), 299-314. https://doi.org/10.1017/s0016756809990203
VÉGH S.-né, KOVÁCS J. & MENSÁROS P. 1987: Rátolódás a Csordakút II. bauxitlencse területén. — Földtani Közlöny 117, pp.93–99.
VÉGH S.-né (szerk.) 1988: A Gerecse előtér kutatásának földtani eredményei. Szerkesztés előtti első változat. Az alaphegység kifejlődése, szerkezeti elhelyezkedése a kutatási területen. Az alaphegységhez kötött képződmények. – Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.15021/5*, 85 p.
