Cikkismertetés: A szerhasználat népegészségügyi megközelítésének meghatározása: elméleti tanulságok egy szisztematikus scoping review és konceptuális keretfejlesztési megközelítés alapján
Absztrakt
Javasolt, hogy a drogpolitikai szakemberek és egészségügyi szakpolitikusok mellett népegészségügyi szakemberek, szociálpolitikusok, addiktológusok, mentálhigiénés szakemberek, kriminológusok, szociális munkások, közösségfejlesztők, jogvédők, valamint tapasztalati szakértők is bevonásra kerüljenek a szakpolitikai tervezésbe és implementációba. Ezt az elvet akkor is fontos szem előtt tartanunk, ha a szakpolitika ilyen jellegű alakítására jelenleg, sajnos nincs kormányzati fogadókészség. A multidiszciplináris együttműködés erősíti az igazságosságon, egészség-egyenlőségen és evidencia-alapúságon nyugvó népegészségügyi megközelítést, valamint elősegíti a kényszerítő, büntetéselvű logikák meghaladását. Ez a széleskörű partnerség növeli a beavatkozások legitimitását, hatékonyságát és fenntarthatóságát.
Hivatkozások
Mathias, H., Gehring, N. D., Hammond, R. M., Navarrete, J., Crépault, J.-F., Emerson, B., Markov, A., Kosteniuk, B., Speed, K., Candler, E., Dyck, G., Galarneau, L. R., Issa, T., Ocampo Alvarado, J. C., Campbell, S., & Hyshka, E. (2025). Defining a public health approach to substance use: Insights from a systematic scoping review and conceptual framework development approach. BMC Public Health, 25, 4365. https://doi.org/10.1186/s12889-025-25402-4
Sandelowski M. (2000). Whatever happened to qualitative description?. Research in nursing & health, 23(4), 334–340. https://doi.org/10.1002/1098-240x(200008)23:4<334::aid-nur9>3.0.co;2-g
Weick, K. E. (1984). Small wins: Redefining the scale of social problems. American Psychologist, 39(1), 40–49. https://doi.org/10.1037/0003-066X.39.1.40










