Investigation of Nutritional Attitudes and Sustainability Perspectives among School-Aged Students
Abstract
Introduction: Attitudes toward healthy eating play an important role in adolescents’ everyday dietary decisions; however, the relationship between attitudes and actual behaviour is not always straightforward. The aim of the present study was to explore whether an association can be identified between attitudes toward healthy eating and self-reported dietary habits among students aged 10–18 years.
Methodology: The study was conducted using a quantitative approach through online questionnaire-based data collection. Attitudes were measured on a five-point Likert scale. The assessment of dietary habits included the frequency of vegetable and fruit consumption, meat and processed meat intake, sweets and sugar-containing foods, carbonated soft drinks, as well as fast-food consumption.
Results: Positive attitudes toward healthy eating were associated with more favourable dietary habits in several areas, particularly regarding daily vegetable and fruit consumption. In contrast, the relationship between attitudes and behaviour proved to be less consistent in the case of sweets and sugary beverage consumption.
Conclusions: The findings indicate that associations can be identified between attitudes toward healthy eating and self-reported dietary habits across several dimensions; however, attitudes alone do not guarantee the development of favourable behavioural patterns.
References
Feith, H. J., & Falus, A. (Eds.). (2019). Egészségfejlesztés és nevelés: A kortárs-oktatás pedagógiai módszertana elmélet-ben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó.
Figler, M., & Kubányi, J. (Eds.). (2015). Diete-tika a háziorvosi gyakorlatban. SpringMed Kiadó.
Lábiscsák-Erdélyi, Z., et al. (2023). Egy tel-jeskörű iskolai egészségfejlesztési program tanulságai. Egészségfejlesztés, 64(2), 2–16.
Lippai, L., & Vitrai, J. (2023). Merre tovább a magyar iskolai egészségfejlesztésben? Iskolakultúra, 33(1–2), 3–20.
Lipták, M. Z., & Tarkó, K. (2020). Hétköznapi egészségfogalom – Tévképzetek, naiv elmé-letek, mítoszok vagy laikus értelmezések. Magyar Pedagógia, 120(1), 33–46.
Masa, A., Tobak, O., & Deutsch, K. (2021). Egészségnevelési attitűd és egészségma-gatartás középiskolai pedagógusok körében. Egészségfejlesztés, 62(2), 26–35.
Molnár, A., et al. (2023). A hazai iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszereinek áttekintése. Magyar Pedagógia, 123(1),19–32.
Szalainé Tóth, T., Nagyné Horváth, E., Falus, A., Feith, H. J., (2019). A felső tagozatos és a középiskolai biológia tankönyvek szerepe az egészségnevelésben. Egészségfejlesztés, 60(2), 35–41. https://doi.org/10.24365/ef.v60i2.413
Szűcs, Z. (2018). OKOSTÁNYÉR® 6–17 éves gyermekeknek – egészséges táplálkozás iskoláskorban. Új Diéta, 1.
Szűcs, Z. (2019). Egészséges táplálkozás mint hosszú távú prevenciós program: OKOSTÁNYÉR 6–17 éves gyermekeknek. Magyar Tudomány, 180(5), 688–699.
Tátrai-Németh, K., & Erdélyi-Sipos, A. (Eds.). (2018). Közétkeztetők kézikönyve. Spring-Med Kiadó.
Tarkó, K., et al. (2023). HECAT – Az egész-ségnevelési feladatok (keret)tantervi meg-jelenésének elemzésére szolgáló eszköz. Iskolakultúra, 33(1–2), 21–30.
Vitrai, J. (2019). Iskola az egészség alap-köve? Miért és mit tegyen az iskola a tanulói egészségéért? Egészségfejlesztés, 60(2), 42–45.
World Health Organization. (2003). Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases. WHO Press.
World Health Organization. (2021). Health-promoting schools: A practical approach to advancing health and education in schools. WHO Press.
