Az anyatej és a szülők edukációjának összefüggése a gyermek fogazatával
Absztrakt
BEVEZETÉS: A gyermekek szájüregi egészségének megőrzése szorosan összefügg a szülők egészségtudatosságával és edukációjával. Az anyatej a csecsemők legértékesebb tápláléka, azonban jelentős tejcukortartalma a helytelen szoptatási szokások és a nem megfelelő szájhigiénés gyakorlatok mellett fokozhatja a korai gyermekkori fogszuvasodás (Early Childhood Caries - ECC) kialakulásának kocká-zatát. A tejfogazat anatómiai sajátosságai és a gyermekek higiénés rutinjainak hiánya miatt a prevenció különösen nagy jelentőséggel bír az első életévekben.
MÓDSZERTAN: A közlemény szakirodalmi áttekintés formájában vizsgálja az anyatej összetételét, kariológiai (fogszuvasodási) vonatkozásait, a gyermek tejfogazatának sajátosságait, valamint a szülők edukációjának szerepét a megelőzésben. A releváns hazai és nemzetközi források elemzésével feltérképeztük a szoptatási szokások, a táplálkozási rutinok és a szájápolási gyakorlatok összefüggéseit az ECC előfor-dulásával.
EREDMÉNYEK: A vizsgálatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a gyermekek szájüregi egészsége döntően a szülők tájékozottságán és felelősségvállalásán múlik. A hosszabb ideig tartó, különösen éjszakai szoptatás, illetve a cumisüveges etetés cukros vagy savas italokkal fokozza a fogszuvasodás kockázatát. A szülők jelentős része későn, az első tejfogak megjelenése után kezdi el a gyermekek szájhigiénéjét kialakítani, holott már a fogatlan szájüreg higiéniája is kiemelten fontos. Az ismerethiány, az alacsony egészségügyi kompetenciák, valamint a hátrányos szociális helyzet további kockázati tényezők. Az információszerzés új útjai – mint a digitális edukációs anyagok és a telemedicina – fontos kiegészítő szerepet tölthetnek be a személyes tanácsadások mellett.
KÖVETKEZTETÉSEK: A korai, célzott szülői edukáció a gyermekek fogászati prevenciójának alapvető eszköze. Az anyatej jótékony hatásai mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kariogén (fogszuvasodásra hajlamosító) táplálkozási szokások mérséklésére és a szájhigiénés rutinok minél előbbi kialakítására. A hatékony prevenció érdekében multidiszciplináris együttműködés, a családokhoz eljutó, széles körű és megbízható információ, valamint a hátrányos helyzetű közösségek célzott támogatása szükséges. A megfelelően edukált szülők képesek megalapozni gyermekeik hosszú távú szájüregi egészségét, ezzel hozzájárulva a szisztémás egészség és a jóllét fenntartásához.
Hivatkozások
Buhr, E. & Tannen, A. (2020). Parental health literacy and health knowledge, behaviours and outcomes in children: a cross-sectional survey. BMC public health, 2-3.
Butarbutar, M., Lasmawanti, S., Situmorang, R. & Chaniago, A. (2022). The Relationship of the Role of Mothers as Educators with Personal Hygiene Actions in Children in Rantau Selatan in 2020. Science Midwifery, 796-797.
Carvalho, T., Lussi, A. & Nadine, S. (2022). Differences in susceptibility of deciduous and permanent teeth to erosion exist, albeit depending on protocol design and method of assessment. Scientific Report, 12.
Faragó, F., Egri, T., Kovács, M. & Rucska, A. (2023). Szájüregi egészség és életmód összefüggései a halmozottan hátrányos helyzetű Észak-kelet-magyarországi régió iskoláiban végzett vizsgálatok alapján. Multidiszciplináris tudományok, 349-359.
Fioravanti, M., Gianni, D., Roberta, A., Maurizio, B., Valeria, L., Gaetano, I. & Iole, V. (2022). Baby Food and Oral Health: Knowledge of the Existing Interaction. International Journal of Environmental Research and Public Health, 1-3.
Hooley, M., Skouteris, H., Biganin, C., Satur, J. & Kilpatrick, N. (2012). Parental influence and the development of dental caries in children aged 0–6 years: A systematic review of the literature. Journal of Dentistry.
Jung, Z., Daragó, L., Ispán, F., Bendes, R. & Dinya, E. (2013). A telemedicina előnyei és hátrányai. Orvosi Hetilap, 1167-1169.
Kawashita, Y., Kitamura, M. & Saito, T. (2011). Early Childhood Caries. International Journal of Dentistry, 1-3.
Kis-György, R. & Bársonyné Kis, K. (2021). Orális egészség fejlesztése II. 61-62.
Kovács, N. & Németh, A. (2024). A fogászati prevenció fontossága egészségünk érdekében. Nővér, 11.
Martin, C. R., Ling, P.-R. & Blackburn, G. (2016). Review of Infant Feeding: Key Features of Breast Milk and Infant Formula. Nutrients, 1.
Radácsi, A. (2024). Kisgyermekek orális egészsége és fogászati ellátása általános anesztéziában. PhD értekezés. Pécs.
Ryan, A. & Wilson, S. (2008). Internet healthcare: do self-diagnosis sites do more harm than good? Expert Opinion on Drug Safety.
Szőke, J. & Poul, E. P. (2022). A fogszuvasodás előfordulása gyermekeknél. Fogorvosi Szemle, 190-191.
World Health Organization. (2022). Global oral health status report: towards universal health coverage for oral health by 2030. World Health Organization.
Yi, D., & Kim, S. (2021). Human breast milk composition and function in human health: From nutritional components to microbiome and microRNAs. Nutrients, 13(9), 3094. https://doi.org/10.3390/nu13093094.
https://a.allegroimg.com/original/11c6fb/f84a556148bf93df7decafb7321c/Fogkefe-0-2-ev-puha-Jordan
