Táplálkozási mintázatok és a menstruációs ciklus kapcsolata magyar nők körében
Absztrakt
BEVEZETÉS: Külföldi mintákon végzett vizsgálatok megerősítik, hogy az élelmiszerfogyasztási szokások és a menstruációs ciklussal kapcsolatos problémák között összefüggés áll fenn. A két leggyakrabban vizsgált terület a dysmenorrhea, ami a görcsös, fájdalmas menstruációt jelenti, valamint a premenstruációs szindróma, ismert rövidítéssel a PMS. A téma rendkívül aktuális, hiszen a menstruáció minden aktív korú nőt érint, populációtól függően pedig 50–90%-ban érintettek a dysmenorrhea és a PMS kérdésében. Viszonylag új kutatási területnek minősül az élelmiszerek és a menstruációs ciklus kapcsolatánakvizsgálata, valamint eddig kizárólag külföldi mintákon történtek felmérések, így egy magyar mintát felhasználó vizsgálattal szeretnénk gazdagítani a tudományos diskurzust. Célunk, hogy közelebb kerüljünk a menstruációs nehézségek életmód szintjén történő orvoslásához, s hogy felhívjuk a figyelmet a téma létjogosultságára hazánkban is.
MÓDSZERTAN: A vizsgálat kérdőíves adatgyűjtéssel, majd statisztikai analízis (khi2, Pearson-, Spearman korreláció)használatával nyerte ki eredményeit. A vizsgálati elemszám n = 508. A kitöltők életkora 16-61 év közötti, az átlagéletkoruk24,4 év. A mintában a dysmenorrhea prevalenciája 88,6%, míg a PMS-é 90,4%.
EREDMÉNYEK: A dysmenorrhea negatívan korrelál a rendszeres testmozgással, a zöldség- és folyadékfogyasztással, valamint a diófélék gyakoribb fogyasztásával is. A menstruációs görcsök a PMS-sel együtt pozitívan kapcsolhatók az alkoholfogyasztáshoz. A mintában a gyakrabban alkoholt fogyasztók körében nagyobb volt a görcsök és a PMS előfordulási aránya. A menstruációs vérzéshossz negatívan korrelál az olívaolaj- és folyadékfogyasztással, így azok gyakori, vagy nagyobb mértékű fogyasztása csökkentheti a menstruáció időtartamát. Ezzel szemben a vérzések hossza pozitív korrelációt mutat a gyakori tészta- és rizsfogyasztással, így ezen élelmiszerek túlzásba vitele ellentétes hatást látszik kifejteni. Mintánkban az alanyok értékelték étkezési szokásaik női rokonaik fogyasztási szokásaihoz mérthasonlóságát is. Ennek alapján arra az eredményre jutottunk, miszerint a kitöltők minél hasonlóbban táplálkoznak női rokonaikhoz, annál nagyobb arányban tapasztalnak görcsöket, és azok annál erősebbek. Emellett a felmenők szokásaitól inkább eltávolodó alanyok körében kisebb volt adysmenorrhea prevalenciája.
KÖVETKEZTETÉSEK: Az élelmiszerfogyasztási szokásoknak szoros köze lehet a menstruációs nehézségek alakulásához. A válaszokból kinyert szignifikáns eredmények mentén az egészségesebb mintázatok jellemzően kedvezőbb ciklusjellemzőkkel társulnak.
Hivatkozások
Bahrami, A., Avan, A., Sadeghnia, H. R., Esmaeili, H., Tayefi, M., Ghasemi, F., Nejati Salehkhani, F., Arabpour- Dahoue, M., Rastgar-Moghadam, A., Ferns, G. A., Bahrami-Taghanaki, H. és Ghayour-Mobarhan, M. (2018). High dose vitamin D supplementation can improve menstrual problems, dysmenorrhea, and premenstrual syndrome in adolescents. Gynecological endocrinology: The Official Journal of the International Society of Gynecological Endocrinology, 34(8), 659–663. doi: 10.1080/09513590.2017.1423466
Bahrami, A., Bahrami-Taghanaki, H., Afkhamizadeh, M., Avan, A., Mazloum Khorasani, Z., Esmaeili, H., Amin, B., Jazebi, S., Kamali, D., Ferns, G. A., Sadeghnia, H. R. és Ghayour-Mobarhan, M. (2018). Menstrual disorders and premenstrual symptoms in adolescents: prevalence and relationship to serum calcium and vitamin D concentrations. The Journal of the Institute of Obstetrics and Gynaecology, 38(7), 989–995. doi: 10.1080/01443615.2018.1434764
Bajalan, Z., Alimoradi, Z. és Moafi, F. (2019). Nutrition as a Potential Factor of Primary Dysmenorrhea: A Systematic Review of Observational Studies. Gynecologic and Obstetric Investigation, 84(3), 209–224. doi: 10.1159/000495408
Balbi, C., Musone, R., Menditto, A., Di Prisco, L., Cassese, E., D'Ajello, M., Ambrosio, D. és Cardone, A. (2000). Influence of menstrual factors and dietary habits on menstrual pain in adolescence age. European Journal of Obstetrics, Gynecology, and Reproductive Biology, 91(2), 143–148. doi: 10.1016/s0301-2115(99)00277-8
Bertone-Johnson, E. R., Chocano-Bedoya, P. O., Zagarins, S. E., Micka, A. E. és Ronnenberg, A. G. (2010). Dietary vitamin D intake, 25-hydroxyvitamin D3 levels and premenstrual syndrome in a college-aged population. The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology, 121(1-2), 434–437. doi: 10.1016/j.jsbmb.2010.03.076
Bertone-Johnson, E. R., Hankinson, S. E., Bendich, A., Johnson, S. R., Willett, W. C. és Manson, J. E. (2005). Calcium and vitamin D intake and risk of incident premenstrual syndrome. Archives of Internal Medicine, 165(11), 1246–1252. doi: 10.1001/archinte.165.11.1246
Dickerson, L. M., Mazyck, P. J. és Hunter, M. H. (2003). Premenstrual syndrome. American Family Physician, 67., 1743–1752. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12725453/
Farshchi, H., Rane, A., Love, A. és Kennedy, R. L. (2007). Diet and nutrition in polycystic ovary syndrome (PCOS): Pointers for nutritional management. The Journal of the Institute of Obstetrics and Gynaecology, 27(8), 762–773. doi: 10.1080/01443610701667338
Fernández-Martínez, E., Onieva-Zafra, M. D. és Parra-Fernández, M. L. (2018). Lifestyle and prevalence of dysmenorrhea among Spanish female university students. PloS One, 13(8): 0201894. doi: 10.1371/journal.pone.0201894
Fujiwara, T. (2007). Diet during adolescence is a trigger for subsequent development of dysmenorrhea in young women. International Journal of Food Sciences and Nutrition, 58(6), 437–444. doi: 10.1080/09637480701288348
Hawker, G. A., Mian, S., Kendzerska, T. és French, M. (2011). Measures of adult pain: Visual Analog Scale for Pain (VAS Pain), Numeric Rating Scale for Pain (NRS Pain), McGill Pain Questionnaire (MPQ), Short-Form McGill Pain Questionnaire (SF-MPQ), Chronic Pain Grade Scale (CPGS), Short Form-36 Bodily Pain Scale (SF-36 BPS), and Measure of Intermittent and Constant Osteoarthritis Pain (ICOAP). Arthritis Care Res., 63(S11), 240–252. doi: 10.1002/acr.20543
Helwa, H. A. A., Mitaeb, A. A., Al-Hamshri, S. és Sweileh, W. M. (2018). Prevalence of dysmenorrhea and predictors of its pain intensity among Palestinian female university students. BMC Women's Health, 18., 18. doi: 10.1186/s12905-018-0516-1
Kwon, Y. J., Sung, D. I. és Lee, J. W. (2022). Association among Premenstrual Syndrome, Dietary Patterns, and
Adherence to Mediterranean Diet. Nutrients, 14(12), 2460. doi: 10.3390/nu14122460
Ly, T. T. G., Yun, J., Lee, D. H., Chung, J. S. és Kwon, S. M. (2021). Protective Effects and Benefits of Olive Oil and
Its Extracts on Women's Health. Nutrients, 13(12), 4279. doi: 10.3390/nu13124279
McKenna, K. A. és Fogleman, C. D. (2021). Dysmenorrhea. American Family Physician, 104(2), 164–170. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34383437/
Moini Jazani, A., Hamdi, K., Tansaz, M., Nazemiyeh, H., Sadeghi Bazargani, H., Fazljou, S. M. B. és Nasimi Doost Azgomi, R. (2018): Herbal Medicine for Oligomenorrhea and Amenorrhea: A Systematic Review of Ancient and Conventional Medicine. BioMed Research International, 2018: 3052768. doi: 10.1155/2018/3052768
Molnár, A., Kovács, V. D. és Szász, A. (2017). Az atlétatriász rizikótényezőinek prevalenciája egyetemi hallgatónők körében. Fókuszban a Sporttudomány és a Testnevelés - Focus on Sports Science and Physical Education, 4., 96-111. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/14678/
Najafi, N., Khalkhali, H., Moghaddam Tabrizi, F. és Zarrin, R. (2018). Major dietary patterns in relation to menstrual
pain: a nested case control study. BMC Women's Health, 18., 69. doi: 10.1186/s12905-018-0558-4
Negi, P., Mishra, A. és Lakhera, P. (2018). Menstrual abnormalities and their association with lifestyle pattern in adolescent girls of Garhwal, India. Journal of Family Medicine and Primary Care, 7(4), 804–808. doi: 10.4103/jfmpc.jfmpc_159_17
Novitasari, I., Pamungkasari, E. P. és Prasetya, H. (2021). The effectiveness of fish oil and ginger drink in reducing dysmenorrhea: A meta analysis. Journal of Maternal and Child Health, 6(3), 353-364. https://thejmch.com/index.php/thejmch/article/view/602
Onieva-Zafra, M. D., Fernández-Martínez, E., Abreu-Sánchez, A., Iglesias-López, M. T., García-Padilla, F. M., Pedregal-González, M. és Parra-Fernández, M. L. (2020). Relationship between Diet, Menstrual Pain and other Menstrual Characteristics among Spanish Students. Nutrients, 12(6), 1759. doi: 10.3390/nu12061759
Seif, M. W., Diamond, K. és Nickkho-Amiry, M. (2015). Obesity and menstrual disorders. Best Practice & Research.
Clinical Obstetrics & Gynaecology, 29(4), 516–527. doi: 10.1016/j.bpobgyn.2014.10.010
Serra-Majem, L., Ribas, L., Ngo, J., Ortega, R. M., García, A., Pérez-Rodrigo, C. és Aranceta, J. (2004). Food, youth and the Mediterranean diet in Spain. Development of KIDMED, Mediterranean Diet Quality Index in children and adolescents. Public Health Nutrition, 7(7), 931–935. doi: 10.1079/phn2004556
Shafiee, M., Heidari, A., Amouzegar, H., Khani, S. és Nojavan, F. (2019). Evaluation of the effect of roasted lentil flour (lentil savigh) as a functional food in menstrual bleeding reduction. Complementary Therapies in Medicine, 44., 27–31. doi: 10.1016/j.ctim.2019.03.010
Tsamara, G., Raharjo, W. és Putri, E. A. (2020). The relationship between lifestyle with the incidence of primary dysmenorrhea in medical faculty female students of Tanjungpura University. J Nas Ilmu Kesehat, 2(3), 130–140. https://journal.unhas.ac.id/index.php/jnik/article/view/8543
Vani, K. R., Veena, K. S., Subitha, L., Kumar, V. R. H. és Bupathy, A. (2013). Menstrual abnormalities in school going girls - are they related to dietary and exercise pattern? Journal of Clinical and Diagnostic Research, 7(11), 2537–2540. doi: 10.7860/JCDR/2013/6464.3603
