What is Health Impact Assessment and Healthy Public Policy: A Narrative Review of Definitions and Approaches
Absztrakt
HÁTTÉR: Annak ellenére, hogy a globalizáció és a technológia fejlődése számos területen előrelépést eredményezett, ez nem járt együtt a társadalom egészségének és életminőségének javulásával. Az egészség-egyenlőtlenségek - a közösségeken belül és között - megelőzhető kihívásokként kerültek a figyelem középpontjába. A nem egészségügyi döntések és szakpolitikák hatását a népesség egészségére hosszú ideig figyelmen kívül hagyták. Az egészséghatás-elemzés ("Health Impact Assessment;" HIA) koncepciója ezen probléma kezelésének eszköze lehet. Az HIA célja a döntéshozatali folyamatok informálása, az egészség előmozdítása és az egészség-egyenlőtlenségek csökkentése. Az "Egészséges Közpolitika" (Healthy Public Policy; HPP) képes lehet javítani az általános egészségmutatókat, mivel egészségügyi és egyenlőségi szempontokat integrál a különböző szakpolitikai területek döntéshozatalába. E tanulmány a HIA és HPP közötti kapcsolat vizsgálatára összpontosít. A hangsúly azon van, hogy tisztázza ennek a két fogalomnak az egyre változó dinamikáját, és hogy megvizsgálja a népszerű HIA hatékonyságát.
MÓDSZEREK: A szerzők az 1990 és 2021 között megjelent, angol nyelvű cikkeket keresték meg a PubMed, a Science Direct és a JSTORadatbázisokban, amelyek a HIA és a vagy a HPP és az egészség előmozdításának témáját dolgozták fel. A további tanulmányok megtalálása érdekében a cikkek hivatkozási listáit is átnézték. Az elemzéshez a kiemelkedő színvonalú cikkeket választották ki.
EREDMÉNYEK: A tanulmányok alátámasztják, hogy az HIA és az HPP közötti kölcsönhatás erőteljes tényező, amely hatással van a népesség egészségére. Együttes alkalmazásuk felerősíti egymás hatását és pozitív változások eszközeivé alakítja a szakpolitikákat. Az ajánlások között szerepel az egészségesebb közösségek kialakítása, az egészség-egyenlőtlenségek csökkentése és egy fenntartható jövő elérése, ahol az egészségi hatásokat szinergikusan értékelik, továbbá olyan szakpolitikákat alkotnak, amelyek előmozdítják a jóllétet. Felmerült azonban a HIA esetleges nem egészségügyi területekre való kiterjesztésével kapcsolatban, hogy inkluzívabb elnevezést lenne célszerű használni, például az "általános szakpolitikai értékelés" kifejezést, bár ezzel kapcsolatban konkrét lépések nem történtek. Szóba került az is, hogy az HIA komplexitása nehézségeket okozhat bizonyos kontextusokban, és nehezítheti elterjedését, emiatt azt fejleszteni szükséges. Az egyszerűsítés, a rugalmasság és az alkalmazhatóság különböző helyzetekben való biztosítása volt az egyik javaslat.
KÖVETKEZTETÉS: Az HIA elengedhetetlen és hatékony eszközként jelenik meg az HPP kialakításához. Alkalmazását különböző területekre érdemes kiterjeszteni, és ehhez a hatékonyságát gátoló akadályok azonosítása és megszüntetése szükséges.
Hivatkozások
Birley, M. (2007). A fault analysis for health impact assessment: Procurement, competence, expectations, and jurisdictions. Impact Assessment and Project Appraisal - Impact Assess Proj Apprais, 25, 281–289. https://doi.org/10.3152/146155107X246297
Bond, A., & Pope, J. (2012). The state of the art of impact assessment in 2012. Impact Assessment and Project Appraisal, 30(1), 1–4. https://doi.org/10.1080/14615517.2012.669140
CDC. (2017, June 2). Healthy Places—Health impact assessment (HIA). https://www.cdc.gov/healthyplaces/hia.htm
Dannenberg, A. L., Bhatia, R., Cole, B. L., Heaton, S. K., Feldman, J. D., & Rutt, C. D. (2008). Use of Health Impact Assessment in the U.S: 27 Case Studies, 1999–2007. American Journal of Preventive Medicine, 34(3), 241–256. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2007.11.015
Elliott, E., & Francis, S. (2005). Making effective links to decision-making: Key challenges for Health Impact Assessment. Environmental Impact Assessment Review, 25, 747–757. https://doi.org/10.1016/j.eiar.2005.07.007
Frankish, C. J., Green, L. W., Ratner, P. A., Chomik, T., & Larsen, C. (2001). Health impact assessment as a tool for health promotion and population health. WHO Regional Publications. European Series, 92, 405–437.
Fundingsland Tetlow, M., & Hanusch, M. (2012). Strategic environmental assessment: The state of the art. Impact Assessment and Project Appraisal, 30(1), 15–24. https://doi.org/10.1080/14615517.2012.666400
Gottlieb, L. M., Fielding, J. E., & Braveman, P. A. (2012). Health Impact Assessment: Necessary but Not Sufficient for Healthy Public Policy. Public Health Reports, 127(2), 156–162.
Haigh, F., Baum, F., Dannenberg, A., Harris, M., Harris-Roxas, B., Keleher, H., Kemp, L., Morgan, R., Chok, H., Spickett, J., & Harris, E. (2013). The effectiveness of health impact assessment in influencing decision-making in Australia and New Zealand 2005–2009. BMC Public Health, 13, 1188. https://doi.org/10.1186/1471-2458-13-1188
Harris, P. J., Kemp, L. A., & Sainsbury, P. (2012). The essential elements of health impact assessment and healthy public policy: A qualitative study of practitioner perspectives: Table 1. BMJ Open, 2(6), e001245. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2012-001245
Harris, P., Sainsbury, P., & Kemp, L. (2014). The fit between health impact assessment and public policy: Practice meets theory. Social Science & Medicine (1982), 108, 46–53. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2014.02.033
Harris-Roxas, B., & Harris, E. (2013). The Impact and Effectiveness of Health Impact Assessment: A conceptual framework. Environmental Impact Assessment Review, 42, 51–59. https://doi.org/10.1016/j.eiar.2012.09.003
Health Canada. (2001, September 25). Achieving Health for All: A Framework for Health Promotion [Policies]. https://www.canada.ca/en/health-canada/services/health-care-system/reports-publications/health-care-system/achieving-health-framework-health-promotion.html
Hebert, K., Wendel, A., Kennedy, S., & Dannenberg, A. (2012). Health impact assessment: A comparison of 45 local, national, and international guidelines. Environmental Impact Assessment Review, 34. https://doi.org/10.1016/J.EIAR.2012.01.003
Hughes, J. L., & Kemp, L. A. (2007). Building health impact assessment capacity as a lever for healthy public policy in urban planning. New South Wales Public Health Bulletin, 18(9–10), 192–194. https://doi.org/10.1071/nb07074
Kemm, J. (2001). Health impact assessment: A tool for healthy public policy. Health Promotion International, 16(1), 79–85. https://doi.org/10.1093/heapro/16.1.79
LIFE, A. (2018, September 12). The Ottawa Charter for Health Promotion | WHO (1986). TOWARDS LIFE-KNOWLEDGE. https://bsahely.com/2018/09/12/the-ottawa-charter-for-health-promotion-who-1986/
Mekel, O., Haigh, F., Fehr, R., Scott-Samuel, A., Abrahams, D., Pennington, A., Den Broeder, L., Doyle, C., & Metcalfe, O. (2004). Policy Health Impact Assessment for the European Union. Das Gesundheitswesen, 66(08/09), s-2004-833973. https://doi.org/10.1055/s-2004-833973
Milio, N. (2001). Glossary: Healthy public policy. Journal of Epidemiology and Community Health, 55(9), 622–623. https://doi.org/10.1136/jech.55.9.622
Mulley, A. G. (2006). Health Policy in Britain. Health Expectations: An International Journal of Public Participation in Health Care and Health Policy, 9(2), 191–192. https://doi.org/10.1111/j.1369-7625.2006.00367.x
PAHO, & WHO. (2014, March 6). PAHO/WHO. About Health in All Policies. Pan American Health Organization/World Health Organization. https://www3.paho.org/hq/index.php?option=com_content&view=article&id=9360:2014-about-health-all-policies&Itemid=0&lang=en#gsc.tab=0
Parry, J. M., & Kemm, J. R. (2005). Criteria for use in the evaluation of health impact assessments. Public Health, 119(12), 1122–1129. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2005.05.002
Pyper, R., Cave, B., Purdy, J., & McAvoy, H. (2021). Health Impact Assessment Guidance: A Manual. Institute of Public Health. https://doi.org/10.14655/11971-1084894
Scott-Samuel, A. (1996). Health impact assessment. BMJ (Clinical Research Ed.), 313(7051), 183–184. https://doi.org/10.1136/bmj.313.7051.183
WHO. (2021). Health impact assessment. https://www.who.int/health-topics/health-impact-assessment
WHO. (2023a). First International Conference on Health Promotion, Ottawa, 21 November 1986. https://www.who.int/teams/health-promotion/enhanced-wellbeing/first-global-conference
WHO. (2023b). Social determinants of health. https://www.who.int/health-topics/social-determinants-of-health
Wismar, M., Blau, J., Ernst, K., Elliott, E., Golby, A., Herten, L., Lavin, T., Stricka, M., & Williams, G. (2006). Implementing and Institutionalizing Health Impact Assessment in Europe. In Health in All Policies: Prospects and potentials (pp. 231–252).
