Factors affecting burnout among Hungarian Information Technology workers - pilot study
Absztrakt
BEVEZETÉS: A mentális egészséggel és munkateljesítményével kapcsolatos tanulmányok egyre fontosabb témává válnak a nemzetközi szakirodalomban. Azonban kevés információ található az információtechnológiai (IT) szektorban tapasztalható kiégés mértékéről. Ezért a pilot kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a kiégés mértékét az informatikai ágazatban, valamint feltárjuk a kiégéssel összefüggő és a kiégés előrejelzésében szerepet játszó tényezőket.
MÓDSZERTAN: A kutatásban online kérdőíves keresztmetszeti pilot vizsgálatot végeztünk 42 magyarországi IT dolgozó részvételével. A résztvevők demográfiai és általános adatokon túl a kiégést, munkaterhelést, alvászavart és negatív affektivitást vizsgáló kérdőíveket töltöttek ki.
EREDMÉNYEK: Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők 66,6%-ánál (28 fő) mutatható kiégés tünete. A kiégett csoport szignifikánsan magasabb pontszámokat ért el a depresszió, szorongás, stressz, erőfeszítés, túlvállalás és alvászavar tekintetében. Továbbá a kiégés kimerülés dimenziójának szignifikáns előrejelzőjének bizonyult a lakóhely jellege, a heti óraszám és cukorbetegség. A nem, az életkor, a családi állapot, a gyermekek száma, az iskolai végzettség, a munkával töltött évek száma és más egészségügyi problémák nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a kiégéssel.
KÖVETKEZTETÉSEK: A pilot vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a kimerülés korai felismerése és megelőzése létfontosságú. A kutatás hozzájárulhat a kiégéssel kapcsolatos elméleti tudás bővítéséhez és gyakorlati implikációi lehetnek az informatikai ágazatban dolgozók mentális egészségének javításában, amennyiben az eredmények reprodukálhatók egy nagyobb mintán is.
Hivatkozások
Ádám, S., Dombrádi, V., Mészáros, V., Bányai, G., Nistor, A., & Bíró, K. (2020). Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése. Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle, 73.
Atouba, Y. (2021). How does participation impact IT workers' organisational commitment? Examining the mediating roles of internal communication adequacy, burnout and job satisfaction Leadership & Organization Development Journal, 42(4), 580–592.
Demerouti, E., & Bakker, A. B. (2011) The job demands-resources model: challenges for future research, SA Journal of Industrial Psychology, 37(2), 01–09.
Diekmann, K., Böckelmann, I., Karlsen, H. R., Lux, A., & Thielmann, B. (2020). Effort-reward imbalance, mental health and burnout in occupational groups that face mental stress. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 62(10), 847–852.
Erős M, A., & Szabó, É. (2020). A kiégés és a munkahelyi értékeltérés összefüggései a versenyszférában. Alkalmazott Pszichológia, 20(3), 7–26.
Freudenberger, H. J. (1975) The staff burn-out syndrome in alternative institutions. Psychotherapy: Theory, Research & Practice, 12.1:73.
Kim, S. (2012). The impact of human resource management on state government IT employee turnover intentions. public Personnel Management, 41(2), 257–279.
Koutsimani, P., Montgomery, A., & Georganta, K. (2019). The relationship between burnout, depression, and anxiety: A systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology, 10, 284.
Leiter, M. P. (1991). Coping patterns as predictors of burnout: The function of control and escapist coping patterns, Journal of Organizational behavior, 12(2), 123–144.
Lovibond, P. F., & Lovibond, S. H. (1995) The structure of negative emotional states: Comparison of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS) with the Beck Depression and Anxiety Inventories, Behaviour research and therapy, 33(3), 335–343.
Maslach, C., Schaufeli, W. B., & Leiter, M. P. (2011) Job burnout. Annual review of psychology, 52(1), 397–422.
Novak, M., Mucsi, I., Shapiro, C. M., Rethelyi, J., & Kopp, M. S. (2004). Increased utilization of health services by insomniacs—an epidemiological perspective. Journal of psychosomatic research, 56(5), 527–536.
Peterson, U., Demerouti, E., Bergström, G., Åsberg, M., & Nygren, Å. (2008). Work characteristics and sickness absence in burnout and nonburnout groups: a study of Swedish health care workers. International Journal of stress management, 15(2), 153.
Porter, G. (1996) Organizational impact of workaholism: suggestions for researching the negative outcomes of excessive work. Journal of occupational health psychology, 1.1:70.
Poulose, B. (2023) Study of burnout and Turnover Intention Among IT Sector Employees with Reference to work from Home during Pandemic Available at SSRN 4430176.
Salavecz, G., Neculai, K., Rózsa, S., & Kopp, M. (2006). Az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 231–246.
Schaufeli, W. B., Salanova, M., González-Romá, V., & Bakker, A. B. (2002). The measurement of engagement and burnout: A two sample confirmatory factor analytic approach. Journal of Happiness Studies, 3, 71–92.
Siegrist, J., Starke, D., Chandola, T., Godin, I., Marmot, M., Niedhammer, I., & Peter, R. (2004). The measurement of effort-reward imbalance at work: European comparisons. Social science & medicine, 58(8), 1483–1499.
Soldatos, C. R., Dikeos, D. G., & Paparrigopoulos, T. J. (2003). The diagnostic validity of the Athens Insomnia Scale, Journal of psychosomatic research, 55(3), 263–267.
Szabó, M. (2010) The short version of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS-21): Factor structure in a young adolescent sample. Journal of Adolescence, 33(1), 1–8.
