Positive psychological strategies in the service of health promotion: introducing the Balance Program
Absztrakt
BEVEZETÉS: A pozitív pszichológiai szemlélet térhódításával az egészséggel kapcsolatos attitűdök is egyfajta szempontváltáson mentek keresztül: jelentősen átrendeződtek a mentális egészséggel és az életminőséggel kapcsolatos nézőpontok. A szemlélet általános törekvéseként fogalmazódott meg az az elvárás, hogy a pszichológiai jóllét, a boldogság, az egészséges személyiségműködés minél nagyobb hangsúlyt kapjon. A mentális egészség fejlesztése ugyanakkor elválaszthatatlan az életmód és a fizikai aktivitás terétől. Éppen ezért az egészség e három komponensére fókuszál az Egyensúly Program.
MÓDSZERTAN: Az Egyensúly Programban a mentális egészség és az egészség-magatartások mérésére szolgáló mérőeszközöket alkalmaztunk, amelyek alkalmasnak bizonyultak az egyéni fejlődési irányok meghatározására. A Mentális Egészség Teszt, a Mentális Egészség Kontinuum Skála, a Values In Action kérdőív és az Egészséggel Kapcsolatos Attitűdök Kérdőív alapján felmérésre kerültek a mentális egészség különböző mutatói annak érdekében, hogy a Program pszichológusa, dietetikusa és személyi edzője optimális, egyénre szabott fejlesztést nyújthasson a résztvevőknek.
EREDMÉNYEK: Az Egyensúly Program jelenlegi formájában nem statisztikai célú adatgyűjtésre fókuszál, hanem a személyes fejlődés támogatására. A Program pozitív pszichológiai szemléletben és pozitív pszichológiai alkalmazott módszerekkel, eszközökkel dolgozik, amelyeket a résztvevők szubjektív beszámolóikban figyelemfelkeltőnek, újszerűnek és könnyen elsajátíthatónak értékeltek. A pozitív változások pedig az egyéni fejlődési igény és motiváció előfutáraivá váltak.
KÖVETKEZTETÉSEK: Az Egyensúly Program gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős igény mutatkozik a munkahelyi egészségfejlesztés kezdeményezései iránt, mely megfelelő kivitelezéssel a résztvevő személyek egészség-magatartásának pozitív irányú változását is elővételezi.
Hivatkozások
Bartholomew, M. (2002) James Lind’s Treatise of the Scurvy (1753). Postgraduate Medical Journal, 78, 695–696. http://dx.doi.org/10.1136/pmj.78.925.695
Antonovsky, A. (1979) Health, Stress and Coping. San Francisco. Jossey-Bass.
Antonovsky, A. (1987): Unraveling the Mystery of Health: How People Manage Stress and Stay Well. San Francisco. Jossey-Bass.
Bárdos, Gy. (2019): Lifestyle, homeostasis, recreational sports. In Gősi, Zs., Boros, Sz., Patakiné, B. J. (eds). Studies on the topic of recreation. Eötvös Loránd University Faculty of Pedagogy and Psychology.
Bárdos Gy., Ábrahám, J. (2017): Leisure and Pleasure: Healthy, Useful, Pleasant - Why Don't We Do? In Benkő, Zs., Modi, I., Tarkó, K. (eds). Leisure, Health and Well-being - A Holistic Approach Sprineger Verlag, Palgrave Macmillan. 81-89.
Block, J. and Kremen, A. M. (1996): IQ and ego resiliency: conceptual and empirical connections and separateness. Journal of Personality and Social Psychology, 70:2, 349-371.
Csíkszentmihályi, M., Csíkszentmihályi I., S., (ed.) (2011): A life worth living. Studies on positive psychology, Hungarian version.
Gyömbér, N., Kovács, K. (2019): Sport psychology for everyone. Noran Libro. Budapest.
Hidvégi, P - Bíró, J (2015): The Theory and Methodology of Recreation 2. Eszterhazy Károly College.
Honfi, L., Szalay, G., Váczi, P. (2009): Integration of sport into everyday life. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport. XXVI. 51-63.
Jákó, P. (2012): Sport, Health, Society. Hungarian Science. 9: 1081-1089.
Keyes, C. L. M. (2002): The Mental Health Continuum: From Languishing to Flourishing in Life. Journal of Health and Social Behavior 43(2): 207-22. https://doi.org/10.2307/3090197
Kullmann, L., Harangozó, J. (1999): Domestic adaptation of the World Health Organization's quality of life assessment method. Medical Journal 140(35). 1947.
Masten, A. S. (2014): Global Perspectives on Resilience in Children and Youth. Child development. 85:1. 6-20. DOI: 10.1111/cdev.12205
McGonigal, K. (2022): The joy of movement. Ursus Libris. Budapest.
Nagy H. (2019): The application of positive psychology in clinical and health psychology. Eötvös Loránd University.
Nagy, B., Kovács, K. E. (2017): Health behaviour attitudes among high school and university students. Physicians and medical students, Medical Weekly. 158: 44. 1754-1760. https://doi.org/10.1556/650.2017.30847
Niemiec, R. M., McGrath, R. E. (2022): The Power of Character Strengths. Mental Focus. Budapest.
Oláh, A. (2005): Emotions, coping and optimal experience. Trefort. Budapest.
Oláh, A. (2012): The sunny side of psychology. Hungarian Journal of Psychology. 67:1. 3-11. https://doi.org/10.1556/mpszle.67.2012.1.1
Oláh, A., Kapitány-Fövény, M. (2012): Ten years of positive psychology. Hungarian Psychological Review. 67:1. 19-45. https://doi.org/10.1556/MPSzle.67.2012.1.3
Oláh, A., Nagy, H., Magyaródi, T., Török, R., Vargha, A. (2018): In Edit Lippai (ed). Inv. XXVII International Symposium on Psychology at the XXVII Congress of the XXVII. Psychological Psychology. Budapest. Hungarian Psychological Society. 80-81.
Peterson, C. and Seligman, M. E. P. (2004): Character strength and virtues: A handbook and classification. New York: Oxford University Press, Washington, DC: American Psychological Association.
Pikó, B. (2011): Quality of life and health protection in modern society. Age 22: 4. http://epa.oszk.hu/00400/00458/00567/pdf/EPA00458_korunk_2011-04_003-009.pdf
Pikó, B., Hamvai Cs. (2012): Stress, coping and resilience in early adolescence. School culture. 9. 24-33.
Reinhardt M. et al. (2020): Domestic validation of a short version of the Mental Health Continuum Scale. Hungarian Psychological Review. 75.2/14. 217-246. https://doi.org/10.1556/0016.2020.00014
Seligman, M. E. P., and Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55(1), 5–14. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.5
Szabó, E. (2009): The system of workplace health psychology and health promotion at the Hungarian Police, and the subjectively perceived workplace stress characteristics - with special regard to the time factor - among professional police officers. PhD thesis, University of Debrecen.
Szondy, M., Martos, T., Szabó-Bartha, A., Pünkösty, M. (2014): Reliability and validity testing of the Hungarian version of the Processing Methods of Brief Positive Experiences Scale. Mental Health and Psychosomatics. 15:3. 305-316. DOI: 10.1556/Mental.15.2014.3.10
Seligman, M. E. P. (2011): Flourish - Live happily! Academic. Budapest.
Vargha, A., Zábó, V., Török, R. and Oláh, A. (2020): Measuring well-being and mental health: the Mental Health Test. Mental hygiene and psychosomatics. 21 (2020) 3, 281–322. DOI: 10.1556/0406.21.2020.014
WHO (1986): the ottawa charter for health promotion. http://www.who.int/healthpromotion/conferences/previous/ottawa/en/ Download time: 29. 11. 2022.
