Ápolók stressz-szintjének és alvásminőségének keresztmetszeti vizsgálata a COVID-19 pandémia idején
Absztrakt
BEVEZETÉS: Az ápolók munkája az egészségügyben az egyik legnagyobb stressz-szinttel jellemezhető foglalkozás. Magyarországon a Covid-19 megjelenése tovább növelte az egészségügyi ellátásra nehezedő terhet, és ezzel együtt tovább súlyosbította az ápolók helyzetét, ami mind lelki, mind fizikai szempontból nagyobb terhelést jelentett számukra.
MÓDSZERTAN: Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kutatásunkat 2020. decembere és 2021. februárja között végeztük el. Összesen 199 fő került be a vizsgálatba. Az adatgyűjtés online formában történt. Kérdőívünk szociodemográfiai, munkával kapcsolatos kérdéseket és standardizált kérdőívek [PSS (Perceived Stress
Questionnaire, Észlelt Stressz Kérdőív), (Groningen Alvásminőség Skála)] tételeit tartalmazta. Az adatfeldolgozás az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt. Leíró statisztika, korreláció, egyszempontos variancia-analízis (ANOVA) és független mintás t-próba került alkalmazásra az adatok elemzése során. Az eredményeket p < 0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak, 95%-os megbízhatósági tartomány mellett.
EREDMÉNYEK: A megkérdezett ápolók mérsékelten magas stressz pontszámot értek el a vizsgálat során. Eredményeink alapján elmondható, hogy azon ápolók, akik több éjszakai műszakot (F = 3,455, p = 0,034), illetve egy hónapban többet túlóráztak
(F = 7,077, p = 0,001) szignifikánsan nagyobb észlelt stressz szintet értek el. Az észlelt stressz-szint, valamint, hogy az ápoló napi munkája során milyen ápolási kategóriájú beteget látott el ugyancsak szignifikáns eltéréseket mutatott (F = 2,935, p = 0,035).
Túlóra tekintetében megállapítható, hogy azok az ápolók, akik többet túlóráztak egy hónapban, szignifikánsan nagyobb alvásminőség-pontszámot értek el, vagyis alvásminőségük rosszabb (F = 6,369, p = 0,002).
KÖVETKEZTETÉSEK: Az egészségügyi ellátásra háruló terhek, amelyeket a Covid-19 pandémia okozott, tovább növelték a már alapvetően is nagy munkahelyi stressz szintjét, ami jelentős hatással van az alvás minőségére. Mindezeket figyelembe véve a jelenlegi helyzetben még fontosabb lenne a kiégés megelőzése és a munkahelyi stressz csökkentése. A munkahelyi stressz megelőzésére irányuló intézkedések széles körű alkalmazása, a munkateher csökkentése mind szervezeti, mind egyéni szinten szükséges lenne.
Hivatkozások
Ács, P., & Raposa, B. (2014). Descriptive statistics, tables and graphs. In Data Analysis in practice (pp. 162–202). University of Pécs, Faculty of Health Sciences.
Baik, S. H., Fox, R. S., Mills, S., Roesch, S. C., Sadler, G. R., Klonoff, E. A., & Malcarne, V. L. (2019). Reliability and validity of the Perceived Stress Scale-10 in Hispanic Americans with English or Spanish language preference. Journal of Health Psychology, 24(5), 628–639. https://doi.org/10.1177/1359105316684938
Banda, Z., Simbota, M., & Mula, C. (2022). Nurses’ perceptions on the effects of high nursing workload on patient care in an intensive care unit of a referral hospital in Malawi: a qualitative study. BMC Nursing, 21(1). https://doi.org/10.1186/s12912-022-00918-x
Barello, S., Palamenghi, L., & Graffigna, G. (2020). Burnout and somatic symptoms among frontline healthcare professionals at the peak of the Italian COVID-19 pandemic. Psychiatry Research-Neuroimaging, 290, 113129. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2020.113129
Boran, A. M., Shawaheen, M. S., Khader, Y., Amarin, Z., & Rice, V. H. (2012). Work-related stress among health professionals in northern Jordan. Occupational Medicine, 62(2), 145–147. https://doi.org/10.1093/occmed/kqr180
Cheung, T., & Yip, P. S. F. (2015). Depression, Anxiety and Symptoms of Stress among Hong Kong Nurses: A Cross-sectional Study. International Journal of Environmental Research and Public Health, 12(9), 11072–11100. https://doi.org/10.3390/ijerph120911072
Cohen, S., Kamarck, T. W., & Mermelstein, R. J. (1983). A Global Measure of Perceived Stress. Journal of Health and Social Behavior, 24(4), 385. https://doi.org/10.2307/2136404
De Souza, J. S., Júnior, J. M. P., & De Miranda, F. a. N. (2017). Stress in an emergency room and the challenges for Brazilian and Portuguese nurses. Revista De Enfermagem Referência. IV Série(12), 107–116. https://doi.org/10.12707/riv16064
Di Tella, M., Romeo, A., Benfante, A., & Castelli, L. (2020). Mental health of healthcare workers during the COVID ‐19 pandemic in Italy. Journal of Evaluation in Clinical Practice, 26(6), 1583–1587. https://doi.org/10.1111/jep.13444
Gómez-Salgado, J., Domínguez-Salas, S., Romero-Martín, M., Ortega-Moreno, M., García-Iglesias, J. J., & Ruiz-Frutos, C. (2020). Sense of Coherence and Psychological Distress Among Healthcare Workers During the COVID-19 Pandemic in Spain. Sustainability, 12(17), 6855. https://doi.org/10.3390/su12176855
Greenberg, N., Docherty, M., Gnanapragasam, S., & Wessely, S. (2020). Managing mental health challenges faced by healthcare workers during covid-19 pandemic. BMJ, m1211. https://doi.org/10.1136/bmj.m1211
Halcomb, E. J., McInnes, S., Williams, A., Ashley, C., James, S. L., Fernandez, R., Stephen, C., & Calma, K. R. B. (2020). The Experiences of Primary Healthcare Nurses During the COVID‐19 Pandemic in Australia. Journal of Nursing Scholarship, 52(5), 553–563. https://doi.org/10.1111/jnu.12589
Hu, D., Kong, Y., Li, W., Han, Q., Zhang, X., Zhu, L., Wan, S. W., Liu, Z., Shen, Q., Yang, J., He, H., & Zhu, J. (2020). Frontline nurses’ burnout, anxiety, depression, and fear statuses and their associated factors during the COVID-19 outbreak in Wuhan, China: A large-scale cross-sectional study. EClinicalMedicine, 24, 100424. https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2020.100424
Huang, C., Wang, Y., Li, X., Ren, L., Zhao, J., Hu, Y., Zhang, L., Fan, G., Xu, J., Gu, X., Cheng, Z., Yu, T., Xia, J., Wei, Y., Wu, W., Xie, X., Yin, W., Li, H., Liu, M., . . . Cao, B. (2020). Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. The Lancet, 395(10223), 497–506. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(20)30183-5
Jahrami, H., BaHammam, A. S., Algahtani, H., Ebrahim, A. F., Faris, M. a. E., AlEid, K., Saif, Z., Haji, E. A., Dhahi, A., Marzooq, H., Hubail, S., & Hasan, Z. (2021). The examination of sleep quality for frontline healthcare workers during the outbreak of COVID-19. Sleep and Breathing, 25(1), 503–511. https://doi.org/10.1007/s11325-020-02135-9
Karamánné Pakai, A, Oláh, A. (2014). A theoretical overview of scientific research. In Data Analysis in practice (pp. 9-32). University of Pécs, Faculty of Health Sciences.
Magyar Közlöny 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000528.KOR&dbnum=1
Kisa, S. (2020). Burnout among Physicians and Nurses during COVID-19 Pandemic. European Journal of Environment and Public Health, 4(2), em0055. https://doi.org/10.29333/ejeph/8447
Nagy, I. (2015). A burnout szindróma vizsgálata a nyíregyházi ápolók körében. Acta Medicinae Et Sociologica /, 6(16), 39–58. https://doi.org/10.19055/ams.2015.6/16/3
Németh, A., Irinyi, T. (2021). Egészségügyi dolgozók kiégettségének összefüggése a COVID-19 pandémia alatt észlelt stresszfaktorokkal. Nővér, 34(2), 1–44.
Németh, T. Az ápolók pszichés terhelése, a stressz hatása a mindennapi feladatokra. Nővér, 2008; 21(1), 26-33.
Puto, G., Jurzec, M., Leja-Szpak, A., Bonior, J., Muszalik, M., & Gniadek, A. (2021). Stress and Coping Strategies of Nurses Working with Patients Infected with and Not Infected with SARS-CoV-2 Virus. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(1), 195. https://doi.org/10.3390/ijerph19010195
Sagherian, K., Steege, L. M., Cobb, S. J., & Cho, H. A. (2020). Insomnia, fatigue and psychosocial well‐being during COVID‐19 pandemic: A cross‐sectional survey of hospital nursing staff in the United States. Journal of Clinical Nursing. https://doi.org/10.1111/jocn.15566
Sampaio, F. J., Sequeira, C., & Teixeira, L. (2020). Nurses’ Mental Health During the Covid-19 Outbreak. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 62(10), 783–787. https://doi.org/10.1097/jom.0000000000001987
Serrano-Fernández, M., Boada-Grau, J., Robert-Sentís, L., Boada-Cuerva, M., Vigil-Colet, A., & Assens-Serra, J. (2021). Spanish Adaptation of the Groningen Sleep Quality Scale (GSQS-8). Universitas Psychologica, 19, 1–11. https://doi.org/10.11144/javeriana.upsy19.sags
Shilpi B., Pallavi R. (2020). Measuring the Work Stress Level Among Nurses During Second Wave of Covid-19 in India, Ergonomics for Design and Innovation, 2022 June. https://doi.org/10.1007/978-3-030-94277-9_153
Sim, M. R. (2020). The COVID-19 pandemic: major risks to healthcare and other workers on the front line. Occupational and Environmental Medicine, 77(5), 281–282. https://doi.org/10.1136/oemed-2020-106567
Simor, P., Köteles, F., Bódizs, R., & Bárdos, G. (2009). A questionnaire based study of subjective sleep quality: The psychometric evaluation of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale. Mentálhigiéné És Pszichoszomatika, 10(3), 249–261. https://doi.org/10.1556/mental.10.2009.3.5
Spányik, A., Simon, D., Rigó, A., Demetrovics, Zs. (2021) A COVID–19-járvány mentális hatásai az egészségügyben. Orvosok lapja, 2021
Stauder, A., & Thege, B. K. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS)magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné És Pszichoszomatika, 7(3), 203–216. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.4
Szabó, N., Hegedűs, K., Szabó, G., & Kopp, M. (2008). Egészségügyi dolgozók munkahelyi stressz-állapota és társas támogatottsága. Nővér, 21(1), 10–17.
Tran, T. H., Nguyen, N. T., Luong, M. X., Bui, T. H., Oh, J., Tran, V. H., Ngo, T. H., Minas, H., & Nguyen, T. D. (2019). Stress, anxiety and depression in clinical nurses in Vietnam: a cross-sectional survey and cluster analysis. International Journal of Mental Health Systems, 13(1). https://doi.org/10.1186/s13033-018-0257-4
Vahedian-Azimi, A., Hajiesmaeili, M., Kangasniemi, M., Fornés-Vives, J., Hunsucker, R. L., Rahimibashar, F., Pourhoseingholi, M. A., Farrokhvar, L., & Miller, A. H. (2019). Effects of Stress on Critical Care Nurses: A National Cross-Sectional Study. Journal of Intensive Care Medicine, 34(4), 311–322. https://doi.org/10.1177/0885066617696853
Wan, Z., Lian, M., Li, V. C., Cai, Z., & Xianyu, Y. (2022). Factors associated with burnout among Chinese nurses during COVID-19 epidemic: a cross-sectional study. BMC Nursing, 21(1). https://doi.org/10.1186/s12912-022-00831-3
Wańkowicz, P., Szylińska, A., & Rotter, I. (2020). Assessment of Mental Health Factors among Health Professionals Depending on Their Contact with COVID-19 Patients. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(16), 5849. https://doi.org/10.3390/ijerph17165849
Zareei, M., Tabanejad, Z., Oskouie, F., Ebadi, A., & Mesri, M. (2022). Job burnout among nurses during COVID-19 pandemic: A systematic review. Journal of education and health promotion, 11, 107. https://doi.org/10.4103/jehp.jehp_797_21
