Lengyelország meghatározó befolyása Kelet-Közép-Európán belül
Absztrakt
Kelet-Közép-Európában Lengyelország igen fontos szerepet tölt be a gazdaságban. A tanulmány középpontjában Lengyelország meghatározó befolyásának vizsgálata áll a kelet-közép-európai térségen belül. Több mint egy évszázada meghatározza a lengyel külpolitika irányát az ország földrajzi helyzete, valamint a nagyhatalmak közé való ékeltsége. A tanulmány célja a lengyel külpolitikai irányultság elemzése és bemutatása.
A tanulmány hat részre oszlik. Az első részben bemutatom a kutatás elméleti keretrendszerét, a második részben pedig a tanulmány módszertanát. A kutatásom harmadik részében Lengyelország jelenlegi helyzetének történelmi előzményeit mutatom be. Ezt követően Lengyelország szerepét ismertetem az 1990-es években, illetve a lengyel-orosz kapcsolatokat, amelyen belül részletesen bemutatom az orosz-ukrán konfliktust is. Végül a lengyel energetikapolitikát vizsgálom meg, majd pedig a tanulmány végén a Lengyelország meghatározó befolyásáról megfogalmazott következtetések zárnak.
A tanulmány kutatási módszere a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott kutatási design mentén épül föl: korábbi elméleti eredményekre építő elméleti keret felvázolása, a főbb elméleti és empirikus irodalmak összegzése, amelyet a hipotézisek meghatározása követ, majd a kutatási kérdések operacionalizálása, illetve a vizsgálati dimenziók kialakítása, legvégül pedig a konklúziók levonása.
Lengyelország szerepe egyre nem csak a kelet-közép-európai régión belül jelentősebb, hanem globálisan is. Egyrészről elsődleges segítséget nyújthat a jelenlegi orosz agresszió ellen Ukrajnából menekülő személyek számára, valamint támogathatja az Európai Unió által nyújtott humanitárius segélynyújtások sikerességét. Másrészről pedig a Norvégiával ápolt kiváló kapcsolata által jó üzleti partner és közvetítő lehet a kelet-közép-európai országok számára az energetikapolitika kérdéseiben.
Hivatkozások
Arms Control Association: Russia’s Military Doctrine. https://www.armscontrol.org/act/2000-05/russias-military-doctrine
Gawlikowska-Fyk, A. & Godzimirski, J. M. 2017. Gas Security in the Pipeline – Expectatinos and Realities, PISM Policy Paper, No. 2 (155), 1-7.
Gerencsér, T., Grad, M. & Mitrovits, M. 2019. Magyar zászló a Visztula felett. Magyar–lengyel kapcsolatok a magyar diplomácia szemével. Budapest: Országház Könyvkiadó.
Halmai, P. 2020. Európai Gazdasági Integráció. Budapest: Dialóg Campus.
Halmosy, D. 1983. Nemzetközi szerződések 1918-1945. Budapest:
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó-Gondolat Könyvkiadó.
Mitrovits, M. 2020. Tiltott kapcsolat, A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989. Budapest: Jaffa Kiadó.
Rácz, A. 2020. Oroszország biztonságpolitikai törekvései a posztszovjet térségben. Védelmi Tanulmányok, Budapest, 2020/3. 8-45.
Romsics, I. 2020. Nemzet, Nemzetiség és Állam, Budapest: Helikon kiadó.
Snyder, T. 2012. Véres övezet, Európa Hitler és Sztálin szorításában. Budapest: Park Könyvkiadó.
Steinmo, S., Thelen, K. & Longstreth, F. (eds) 1992. Stucturing politics. Historical insitutionalism in comparative analysis, Cambridge: Cambridge University Press.
Tálas, P. & Sz. Bíró, Z. 2010. A lengyel-orosz kapcsolatokról Szmolenszk után. Nemzet és Biztonság, 2010, május. 66-81.
Tulmets, E. 2014. East Central European Foreign Policy Identity in Perspective. London: Springer.
Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa: Az EU válasza Oroszország Ukrajna elleni inváziójára. 2022. (online) Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-response-ukraine-invasion/#how (Az utolsó letöltés ideje: 2022.11.28. 20:00)
