Középső-triász képződmények pikkelyeződése a Bakonyban, Öskü környékén
Absztrakt
A Dunántúli-középhegységi-egység szinklinálisának délkeleti szárnyán, a Veszprémi-fennsík területén áthaladó 8-as számú főút szélesítése és a területen zajló intenzív bányaművelés lehetőséget biztosított, hogy szerkezeti elemzést végezzünk a terület északkeleti részén, Öskü környékén. A területet felépítő középső-triász képződmények részletes rétegtani feldolgozása már megtörtént, modern szerkezetföldtani vizsgálat azonban még nem készült. A szerkezeti elemzés során új modellt alkottunk a Tagyoni Formációra települő Buchensteini Formációcsoport képződményeit
kettéosztó dolomit rétegtani és szerkezeti helyzetére. Öskütől délkeletre és a Kikeri-bányában a Tagyoni Formáció dolomitja jelenik meg. A falu melletti útbevágásokban és a Kikeri-bányában észlelt, a dolomit fedőjében található tektonizált medenceképződmények (Vászolyi Formáció, Buchensteini Formáció) összeköthetők, melyekre a Kikeribányánál azonosított és az Öskü belterületén feltételezett, ÉK–DNy-i csapású ún. Ösküi-rátolódás mentén a Tagyoni Formáció dolomitja tolódott rá. A szerkezeti elem rátolt blokkjában, a faluban, a Tagyoni Formáció rétegei enyhén meggyűrődtek és alsó kontaktusuk szerkezetileg csonkolt. E dolomitra települő, a körtemplomnál lévő vasúti bevá gásban kibukkanó Vászolyi Formáció a Kikeri-bányától északnyugatra található feltárás Vászolyi Formáció előfordulásával azonos helyzetben van. Szerkezetföldtani megfigyeléseink és modellünk szerint a két sávban nyomoz ható Buchensteini
Formációcsoport képződményeit nem egy progradáló platform dolomitnyelve választja el, hanem a közöttük húzódó, DK-i vergenciájú Ösküi-rátolódás. Ez a rátolódás a Veszprémi-fennsík DK-i vergenciájú jelentős ráto lódásaival egyidős, az eoalpi szerkezetalakulás során jött létre. Az Ösküi-rátolódás a Hajmáskéri-rátolódás csapá sának folytatásában húzó -
dik, lehetséges, hogy ugyanarról a szerkezeti elemről van szó.
Munkánk során több triász szerkezeti elemet, üledékes teléreket, normálvetőket észleltünk és a korábban észlelt üledékes redők csúszási irányát is rekonstruáltuk. Ezek alapján a középső-triász platformok süllyedése ÉK–DNy-i extenzió hatására ment végbe. Ez az irány jó egyezést mutat a korábbi munkák adataival, melyek szerint a középső-triász platformok ÉNy–DK-i csapású vetők mentén darabolódtak fel.