Hantken Miksa és a magyarországi jura ammonitesz-kutatások kezdetei

  • András Galácz ELTE Őslénytani Tanszék
Kulcsszavak: Hantken Miksa, jura, ammonitesz, tudománytörténet

Absztrakt

Hantken Miksa pályája elején az ammoniteszekről kora geológusainak átlagos ismereteivel bírt. Elsőként gyűjtött bakonyi jura ammoniteszeit még Bécsbe vitte meghatározásra. Terepi munkálkodásai során – elemi mikropaleontológiai érdeklődése mellett – egyre jobban kezdték érdekelni az ammoniteszek, amit gyűjtései jeleznek. Tekintélyes ammonitesz-anyagot halmozott fel a Gerecséből, a Bakonyból, de távolabbi lelőhelyekről, például Villányból és az al-dunai Swinitzáról, de külföldről is. Bár ammoniteszekről csupán egyetlen rövid dolgozata jelent meg, ez azonban tartalmazza azt a felismerést, hogy a bakonycsernyei ammoniteszek tekintélyes része a Mediterrán jura területén az akkor alig ismert aaleni – kora bajóci faunát képviseli. Nekilátott az anyag feldolgozásának. Huszonöt kőnyomatos táblát készíttetett, az ammoniteszek egy részéről jegyzeteket, leírásokat, összehasonlításokat írt, új fajokat nevezett el. Sajnos a munkát egyetemi elfoglaltságai, majd hirtelen halála miatt nem fejezhette be. Gazdag gyűjteményei viszont alapját képezték a magyarországi jura ammoniteszekről írott három legfontosabb, a szakirodalom által is kiemelkedő jelentőségűnek tartott munkának: Prinz Gyula (1906) és Géczy Barnabás (1966-67) csernyei, és ifj. Lóczy Lajos (1915) villányi monográfiájának. Bakonycsernyei ammoniteszekről és mikrofauna elemekről a legutóbbi időkben is közzétett publikációk azt mutatják, hogy az Őslénytani Tanszéken elevenen él a tanszék alapítója teremtette hagyomány. 

Információk a szerzőről

András Galácz, ELTE Őslénytani Tanszék

andras.galacz@gmail.com | https://orcid.org/0000-0002-4587-4030

Megjelent
2022-08-02
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei