Pannóniai kagylósrák fauna Pécs-Danitzpusztáról

  • Vivien Csoma ELTE Őslénytani Tanszék
  • Imre Magyar MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport; MOL Nyrt
  • Andrea Szuromi-Korecz MOL Nyrt.
  • Krisztina Sebe PTE Földtani és Meteorológiai Tanszék
  • Orsolya Sztanó ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
  • Krisztina Buczkó Magyar Természettudományi Múzeum
  • Emőke Tóth ELTE Őslénytani Tanszék
Kulcsszavak: késő Miocén, Pannon-tó, osztrakodák, őskörnyezet, biosztratigráfia, Mecsek

Absztrakt

A Pécs-danitzpusztai homokbánya 65 m rétegtani vastagságban tár fel egy tektonikailag erősen kibillentett pannóniai márga rétegsort a szarmata-pannóniai határtól a fedő homokig. Ez a bányaudvar a pannóniai emelet aljának legjobb, rétegtanilag legteljesebb felszíni feltárása Magyarországon, ezért komplex őslénytani, rétegtani feldolgozása nemzetközi jelentőségű. Ez a tanulmány a rétegsor kagylósrák maradványainak vizsgálatáról szól. 45 preparált kőzetmintából 29 tartalmazott értékelhető, jó megtartású kagylósrák faunát, összesen 39 taxont, amelyek 8 nemet képviselnek.

A ma is élő tengeri eredetű nemek (Leptocythere, Loxoconcha, Cyprideis) élőhelyeit figyelembe véve a vizsgált együttesek aránylag sekély, de hullámbázis alatti, alacsony energiájú, csendes környezetben, pliohalin (9-16‰) sótartalmú vízben élhettek. Az édesvízi eredetű bevándorlók közül a Candona nem különböző alnemei nyilvánvalóan elviselték a brakkvizet is, ahogy azt a ma is élő Typhlocypris subgenus esetében látjuk. Ugyanez igaz lehetett arra a néhány Cypria fajra is, amelyek igen nagy elterjedésre tettek szert a Pannon-tóban. A Herpetocyprella nem, amelynek csak egyetlen élő faját ismerjük, de amely szintén igen elterjedt volt a Pannon-tóban, a bezáró kőzetek fáciesei alapján erősen tágtűrésű lehetett. A tengeri eredetű Hemicytheria és az édesvízi eredetű Amplocypris kihalt nemek.

Biosztratigráfiailag négy egységre osztottuk a rétegsort. Az intervallum zónák alját minden esetben egy-egy marker faj első előfordulása (vélelmezett első megjelenése) jelöli ki. A Hemicytheria lorentheyi zóna a pannóniai rétegsor alsó 5,5 méterét fogja át. A Hemicytheria tenuistriata zóna 29, a Candona (Propontoniella) candeo zóna 18 m vastag. Az Amplocypris abscissa zóna mintázott vastagága 6,5 méter. A hasonló fáciesű, bár homogénebb beocsini rétegsorban, amely a Fruska Gorában található mintegy 150 km-re délkeletre Pécstől, magnetosztratigráfiai adatok alapján a szarmata-pannóniai határ kora 11,6 millió év, a Hemicytheria tenuistriata első megjelenésének kora 11,23 millió év, a Danitzpusztán az Amplocypris abscissa zónában megjelenő Candona (Reticulocandona) reticulata első előfordulásának kora pedig 10,2 millió év. Ezek alapján feltételezzük, hogy feltárásunkban a pannóniai márga rétegsor a 11,6 – 10,2 millió évek közti intervallumot képviseli.

A feltárás kagylósrák- és puhatestű zonációjának összevetése azt mutatja, hogy a Hemicytheria lorenthey zóna egésze és a H. tenuistriata zóna legalsó része korrelálható a Lymnocardium praeponticumRadix croatica zónával, míg a feltárás felső részén az Amplocypris abscissa zóna ad átfedést a Lymnocardium schedelianum zónával.

Szerző életrajzok

Vivien Csoma, ELTE Őslénytani Tanszék

csoma.vivien7@gmail.com | http://orcid.org/0000-0002-2593-5537

Imre Magyar, MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport; MOL Nyrt
Andrea Szuromi-Korecz, MOL Nyrt.

kaszuroka@gmail.com | https://orcid.org/0000-0003-0457-1508

Krisztina Sebe, PTE Földtani és Meteorológiai Tanszék

sebe@gamma.ttk.pte.hu | http://orcid.org/0000-0002-4647-2199

Orsolya Sztanó, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

orsolya.sztano@ttk.elte.hu | https://orcid.org/0000-0003-0786-3653

Krisztina Buczkó, Magyar Természettudományi Múzeum

krisztina@buczko.eu | https://orcid.org/0000-0001-9377-8847

Emőke Tóth, ELTE Őslénytani Tanszék

tothemoke.pal@gmail.com | https://orcid.org/0000-0002-1733-7828

Megjelent
2021-12-04
Rovat
Értekezés