A Balaton vízmélységének és tavi üledékvastagságának térképezése vízi szeizmikus szelvények alapján

  • András Zlinszky
  • Gábor Molnár
  • Balázs Székely

Absztrakt

A Balaton kialakulásának és geológiájának kutatását az eddigi munkák során szórványos fúrási adatokra, a környék
domborzatának vizsgálatára és alacsony felbontású vízi szeizmikus mérésekre alapozták. Magát a medret 1895 óta négy
alkalommal mérték fel teljesen, a legutóbbi mederfelmérés 1975-ben történt ultrahangos szonárral és optikai geodéziai
módszerekkel.
Az ELTE és a Geomega Kft. együttműködésében 1997 és 2007 között nagyfelbontású szeizmikus méréseket végeztek
a Balatonon, amelyek adatokat szolgáltattak a holocén üledék alatti pannóniai rétegekről. Az ultranagy felbontású
szeizmikus adatok alapján a vízmélység és a tavi üledék vastagsága deciméteres pontossággal meghatározható. A
szeizmikus adatok alapján a Balaton keleti medencéjére egy új digitális medermodellt állítottunk elő, és feltérképeztük a
holocén tavi üledék vastagságát valamint az alatta levő eróziós felszín topográfiáját. A kapott medermodellt összevetettük
az 1975-ös mederfelmérés adataiból számított digitális domborzati modellel, és adatokat nyertünk az üledékfelhalmozódás intenzitásáról az utóbbi 30 évben. Bár ez a két adatrendszer különbségei miatt számos hibalehetőséggel
terhelt, a számított átlagos üledékképződési ráta nagyságrendileg egybeesik a korábbi szerzők más módon nyert eredményeivel. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a tényleges ráta ettől az átlagértéktől egy határozott térbeli mintázatot
követve helyenként lényegesen eltér. A holocén üledék és az ezek feküjét adó elsősorban pannóniai rétegek közötti
diszkordanciafelszín vízközépen, a tó hossztengelye mentén rendeződött magaslatok sorát mutatja, amelyek dél felé
enyhén lejtenek egy ívelt völgy felé, az északi oldaluk viszont meglehetősen meredek, és vonala több helyen megtörik. A
Siófoki-medencétől délre fekvő területekre jellemző meridionális völgyekhez hasonlót azonban nem mutat az általunk
felmért terület. A meder magasságának 30 év alatt bekövetkezett változásai, illetve a tavi üledék és a pannóniai rétegek
közötti diszkordanciafelszín topográfiája rokonságot mutat egymással és a Balaton körüli felszínformák jellemző
irányaival, és részben megfeleltethető a tó területén korábban leírt neotektonikai mozgásoknak. 

Megjelent
2020-03-23
Rovat
Értekezés