A Komló környéki fúrásokban feltárt felső-triász–alsó-jura képződmények durvatörmelékes rétegeinek őskörnyezeti értékelése
Absztrakt
A mecseki felső-triász és alsó-jura formációkból ismertek különböző extra- és intraformációs durvatörmelékek.
Jelen tanulmány a Keleti-Mecsek területéhez tartozó Komló környékén található felső-triász–alsó-jura formációkban
előforduló konglomerátum- és breccsarétegek elemzésével foglalkozik. A választás mindenekelőtt azért esett erre a
területre, mert az itt mélyített kőszénkutató fúrásokból jelentős számú adat állt rendelkezésre az elemzésekhez és értékeléshez. A cél a fenti képződmények bemutatása, vastagságtérképeinek és a bennük előforduló breccsa/konglomerátum
rétegek fajlagos vastagságtérképeinek elkészítése, a durvatörmelék anyagára vonatkozó információk értékelése, valamint ezekből fejlődéstörténeti következtetések levonása. Az üledék a legtöbb esetben konszolidált. A rétegsorleírások
eltérő volta következtében az esetek túlnyomó többségében nem adható meg egyértelműen a breccsa- és a konglomerátumszemcsék gyakorisági aránya, amihez az a körülmény is hozzájárul, hogy ezek a valóságban is rendszerint együtt
jelennek meg. A kutatási terület kis mérete mellett ebből is adódik, hogy a törmelékszállítási és képződési viszonyokra
vonatkozóan csak korlátozott megállapítások tehetők.
A legfontosabb eredmények:
— A terület a késő-triász–kora-jura folyamán blokkosan feldarabolódott.
— A konglomerátum/breccsa rétegek nagy fajlagos vastagságú helyei egybeesnek a formációk nagyobb vastagságú
területeivel a Karolinavölgyi Homokkő és a Mecseki Kőszén Formáció esetében.
— A jelentős vastagságú durvatörmelék-előfordulások jó indikátorai az egykori folyó- és deltameder elhelyezkedésének.
— A Vasasi Márga Formációban már csak elvétve fordul elő kavics/kőzettörmelék, ami azt jelzi, hogy a tengerelöntés előrehaladtával a lepusztulási terület egyre távolodott a kutatási területtől, de még jelentős volt a lepusztulási
térszín morfológiai tagoltsága.
— A konglomerátum/breccsa anyaga uralkodóan kvarc és magmatit, kisebb részben dolomit és mészkő.
— Az anyagszállítás az uralkodóan granitoid és kevesebb metamorf kőzet esetében hozzávetőlegesen ÉNy-ról DKre, míg a kisebb hányadot képviselő középső-triász mészkő és dolomit anyagú kőzetek esetében D-ről É-ra történt,
megerősítve ezzel NAGY E. (1969) megállapítását.