Zagyárak „mutatványai” és a turbiditkorlátozó medencék: szemle

Absztrakt

 zagyárak több száz kilométert képesek haladni a medencék aljzatán, azonban az óceánok, tengerek és tavak aljzata csak ritkán egyenletes felszínű. A domborzat módosítja a zagyár útját és üledékének lerakódását; ezt nevezzük korlátozásnak. A jelenséget korábban megrekedésként, majd csapdázódásként írták le. Ezekben az esetekben a zagyár nem jut ki a medencéből. A korlátozás fogalma azonban nem csak a teljes megrekedésre szorítkozik, hanem a zagyárak útjának kisebb mértékű befolyásolására is kiterjesztjük. A korlátozott turbiditek vastagok, de kisebb területet fednek be, mint a nem korlátozott változatok. A feltárásokban és fúrásokban tanulmányozott korlátozott turbiditek legfontosabb bélyegei, gyakran az akadályok okozta visszaverődés miatt, az áramlási irányjelzők által mutatott irányváltozás, a megújuló normál gradáltság egy turbiditen — egyetlen zagyár üledékén — belül és a vastag agyagsapka. Szedimentológiai bélyegeik
alapján öt típusra oszthatóak, a típusokat alapvetően a zagyár térfogata, a lejtő meredeksége és a szelvény lejtőhöz viszonyított helyzete határozza meg. A turbiditek és az analóg kísérletek azt mutatják, hogyha korlátozó lejtőhöz érkeznek a zagyárak, képesek a lejtőn felfelé áramlani, de magas és meredek lejtőről visszaverődnek vagy eltérülnek a lejtő mentén. Akadályoknál a sűrűség szerint rétegzett zagyárak hajlamosak a kettészakadásra, ekkor az alsó, sűrű rész inkább eltérül, míg a felső, híg rész visszaverődik vagy akár túljuthat a visszatartó lejtőn. A korlátozott turbiditekből különleges turbiditrendszerek épülnek. Egy általános korlátozó medence kitöltését felfelé növekvő  homok/agyag  arányú  rétegsor,  egyre  kisebb  mértékű  korlátozás  és  korlátozott  lebeny,  illetve  rátelepülő csatornaüledékek jellemzik. A korlátozó medencék fejlődése több szakaszból áll: teljes megrekedés után kiöltés és túlfolyás majd áthaladás és erózió következik be. A lejtő és medence domborzata a legfontosabb befolyásoló tényező a korlátozó medencék fejlődésében. Mivel a domborzatot nagyrészt a szerkezeti viszonyok határozzák meg, a korlátozó medencék példáit lemeztektonikai helyzetük szerint mutatjuk be.