Az otthoni hospice ellátás magyarországi egyenlőtlenségei – adminisztratív adatok feltáró elemzésének első járási szintű eredményei
Absztrakt
BEVEZETÉS: Magyarországon kevés információ érhető el az otthoni hospice ellátásról. Szociálpolitikai ellátórendszereink, így például az egészségügyi és szociális ellátórendszer, ezen belül a hospice ellátás teljesítménymérésének hiánya azt eredményezi, hogy mindezidáig feltáratlan, hogy a hospice betegek és hozzátartozóik szükségleteinek kielégítése mennyire tud megtörténni Magyarországon. Kutatásunk célja, hogy kiaknázzuk az otthoni hospice ellátás adminisztratív adataiban rejlő elemzési potenciált, ezen keresztül pontosabb képet kapjunk arról, hogy hogyan teljesít napjainkban az ellátórendszer, hogyan járul hozzá az ellátás végső céljához, a progresszív krónikus betegek és hozzátartozóik életminőségének javításához.
MÓDSZERTAN: Elemzésünk a NEAK 2018-as, finanszírozási céllal gyűjtött, járási szinten összesített adminisztratív adataira támaszkodik. Kimeneti változóink az otthoni hospice ellátásban jelentett betegszám járásonként, a nominális és a 10.000 főre jutó értéket vizsgálva, valamint közülük a hosszan túlélők aránya. Hosszan túlélőnek tekintettünk egy beteget, ha a 2018-as naptári évben olyan TAJ-számra hivatkozva jelentettek ellátási eseményt, amelyhez tartozó beteg 2019 júniusában, vagyis 6-18 hónappal később még élt. Ezt a helyzetet az ellátás nem rendeltetésszerű használatának mutatójaként értelmeztük.
EREDMÉNYEK: 2018-ban közel 8 millióan éltek olyan járásban, ahol a 10.000 főre jutó évi 134 haláleset mellett a szolgáltatói jelentések szerint 10-nél kevesebb beteg kapott ellátást. Az otthoni hospice ellátásban részesültek száma 10.000 főre vetítve 86 járásban nem éri el az 5 főt. A lakosság 37%-a, 3.652.756 fő él ezekben a járásokban, ahol az elhunytak kevesebb mint 4%-a részesült otthoni hospice ellátásban. 2018-ban a 183 járás közül, ahol volt legalább egy hospice otthoni ellátási esemény, 18-ban volt 50% feletti a hosszan túlélők aránya, amit az ellátás visszaélésszerű használataként azonosítottunk. Eredményeink azt mutatják, hogy nem történt otthoni hospice ellátás az ország minden járásában, az ellátáshoz való hozzáférésben lakóhely szerint jelentős egyenlőtlenségek mutatkoztak, az ellátásban pedig már a feltáró elemzés is felfed diszfunkcionalitást, visszaélésszerű használatot.
KÖVETKEZTETÉSEK: A feltáró elemzés első eredményei természetesen nem tudnak pontos képet adni az ellátás minőségéről és az ellátáshoz való hozzáférésről, azt ugyanakkor bizonyítani és szemléltetni képesek, hogy akár az országos, akár a megyei szintű adatfeldolgozás miért nem elégséges, és mi az a megközelítés, ami lehetőséget ad az ágazat irányítása számára, hogy a beavatkozásokat tervezni, és hatásukat azonnal mérni tudja.
Hivatkozások
Arah, O.A. et al. (2006) ‘A conceptual framework for the OECD Health Care Quality Indicators Project’, International Journal for Quality in Health Care, 18(suppl_1), pp. 5–13. https://doi.org/10.1093/intqhc/mzl024.
Arias-Casais, N. et al. (2019) EAPC Atlas of Palliative Care in Europe 2019. https://dadun.unav.edu/handle/10171/56787.
Busa, Cs., Pozsgai, E., Zeller, J., & Csikós, Á. (2022). Who should talk with patients about their end-of-life care wishes? A nationwide survey of the Hungarian population. Scandinavian Journal of Primary Health Care 40, 157–164. https://doi.org/10.1080/02813432.2022.2057055
Connelly, R., Playford, C.J., Gayle, V., & Dibben, C. (2016). The role of administrative data in the big data revolution in social science research. Social Science Research, Special issue on Big Data in the Social Sciences 59, 1–12. https://doi.org/10.1016/j.ssresearch.2016.04.015
Chang W, Cheng J, Allaire J, Sievert C, Schloerke B, Xie Y, Allen J, McPherson J, Dipert A, Borges B (2024). shiny: Web Application Framework for R. R package version 1.8.1.9000, https://github.com/rstudio/shiny, https://shiny.posit.co/
De Roo, M.L., Leemans, K., Claessen, S.J.J., Cohen, J., Pasman, H.R.W., Deliens, L., & Francke, A.L. (2013). Quality Indicators for Palliative Care: Update of a Systematic Review. Journal of Pain and Symptom Management 46, 556–572. https://doi.org/10.1016/j.jpainsymman.2012.09.013
Donabedian, A. (1966). Evaluating the Quality of Medical Care. The Milbank Memorial Fund Quarterly Vol. 44, 166–203.
Donabedian, A. (1988). The Quality of Care: How Can It Be Assessed? JAMA 260, 1743. https://doi.org/10.1001/jama.1988.03410120089033
Finkelstein, E.A. et al. (2021) ‘Cross Country Comparison of Expert Assessments of the Quality of Death and Dying 2021’, Journal of Pain and Symptom Management, 0(0). https://doi.org/10.1016/j.jpainsymman.2021.12.015.
Gaál, P., Szigeti, Sz., Evetovits, T., & Lindelsz, F. (2012). Az egészségügyi rendszerek teljesítménymérésének koncepcionális kérdései. Egészségügyi Gazdasági Szemle 50. évfolyam, 7-15.
Horváth, O., Rácz, K., Jakus, N., Kegye, A., & Hegedűs, K. (2022.) A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba. Orvosi Hetilap 163, 1520–1527. https://doi.org/10.1556/650.2022.32561
Institute of Medicine (2001) Crossing the Quality Chasm: A New Health System for the 21st Century. Washington (DC): National Academies Press (US). http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK222274/.
Levesque, J.-F., Harris, M.F. and Russell, G. (2013) ‘Patient-centred access to health care: conceptualising access at the interface of health systems and populations’, International Journal for Equity in Health, 12, p. 18. https://doi.org/10.1186/1475-9276-12-18.
OECD (2023) Time for Better Care at the End of Life. Paris: Organisation for Economic Co-operation and Development. https://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/time-for-better-care-at-the-end-of-life_722b927a-en.
Pask, S., Davies, Joanna M, Mohamed, A., Leniz, J., Chambers, R.L., McFarlane, P., Bone, A.E., Barclay, S., Higginson, I.J., Sleeman, K.E., & Murtagh, F.E. (2022). Better End of Life 2022 Mind the gaps: understanding and improving out-of-hours care for people with advanced illness and their informal carers. Research report. Marie Curie, London UK.
Pasman, H.R.W., Brandt, H.E., Deliens, L., & Francke, A.L. (2009). Quality Indicators for Palliative Care: A Systematic Review. Journal of Pain and Symptom Management 38, 145-156.e21. https://doi.org/10.1016/j.jpainsymman.2008.07.008
Szigeti, Sz., Gaál, P., Mihalicza, P., Evetovits, T., & Pusztai, Zs. (2012). Javaslatok a teljesítményértékelési rendszer intézményesítésére a magyar egészségpolitika intézményrendszerében. Egészségügyi Gazdasági Szemle 50. évfolyam, 31–34.
Szöllősi, M. (2022). Adatfejlesztés a teljesítménymérés szolgálatában. Előadás XVI. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia, Budapest, 2022.06.29.
Szöllősi M., 2023. Könyvismertetés: Mire tanít ma a palliatív ellátás? Multidiszciplináris Egészség és Jóllét 1, 100–106. https://doi.org/10.58701/mej.12870
Szöllősi, M., Tátrai, A., 2023. Adminisztratív adatok elemzésének tapasztalatai a hospice ellátásában. Előadás Válságról válságra, Magyar Szociológiai Társaság Vándorgyűlése, Budapest, 2023. november 18. https://drive.google.com/file/d/1rl8lsiFas8vfL6hn7ZrJgL4B5PV2REpA/view
Tátrai, A. (2022). Magyarország szegénységi térképe. in Kolosi, T., Szelényi, I., Tóth, I. Gy. (szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI
Tennekes, M. (2018). tmap: Thematic Maps in R. J. Stat. Soft. 84. https://doi.org/10.18637/jss.v084.i06
Wickham, H., Averick, M., Bryan, J., Chang, W., McGowan, L., François, R., Grolemund, G., Hayes, A., Henry, L., Hester, J., Kuhn, M., Pedersen, T., Miller, E., Bache, S., Müller, K., Ooms, J., Robinson, D., Seidel, D., Spinu, V., Takahashi, K., Vaughan, D., Wilke, C., Woo, K., & Yutani, H. (2019). Welcome to the Tidyverse. JOSS 4, 1686. https://doi.org/10.21105/joss.01686
World Health Organization (2020) Assessing national capacity for the prevention and control of noncommunicable diseases: report of the 2019 global survey. World Health Organization, Geneva. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/331452/9789240002319-eng.pdf?sequence=1.
World Health Organization (2022) Health system performance assessment: a framework for policy analysis. World Health Organization. Available at: https://apps.who.int/iris/handle/10665/352686.
World Health Organization (2023) Assessing national capacity for the prevention and control of noncommunicable diseases: report of the 2021 global survey. World Health Organization, Geneva. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/370423/9789240071698-eng.pdf?sequence=1.
/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900043.kor Hozzáférés: 2024.04.08.
/2022. (XII. 30.) BM rendelet a háziorvosok és fogorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről https://njt.hu/jogszabaly/2022-83-20-0A Hozzáférés: 2023.01.01.
https://hospice.hu/docu/Osszefoglalas_a_2020_evi_hospice_betegellatasrol.pdf. Hozzáférés: 2023.01.12.
https://hospice.hu/docu/Osszefoglalas_a_2021_evi_hospice_betegellatasrol.pdf. Hozzáférés: 2023.04.05.
https://hospice.hu/docu/Osszefoglalas_a_2022_evi_hospice_betegellatasrol.pdf. Hozzáférés: 2024.01.31.
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0010.html Hozzáférés: 2023.01.11.
https://mertek.okfo.gov.hu Hozzáférés: 2023.01.13.
https://neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/szerzodott_szolgaltatok/otthoni_hospice. Hozzáférés: 2023.01.12.
http://neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_adatok/gyogyito_megelozo_forgalmi_adat Hozzáférés: 2024.04.08.
