Knowledge about diabetes, hypertension, and patterns of physical activity, eating habits among Bangladeshi students: A cross-sectional study
Absztrakt
BEVEZETÉS: A nem fertőző betegségekkel kapcsolatos ismeretek az egyetemisták körében nem kerültek feltárásra Bangladesben, ami egyre nagyobb aggodalomra ad okot az országban. E tanulmány célja, hogy feltárja a főiskolai hallgatók körében két gyakori, nem fertőző betegséggel, a cukorbetegséggel és a magas vérnyomással kapcsolatos tudásszintet. A tanulmány célja az is volt, hogy feltárja a fizikai aktivitás, a mozgásszegény magatartás és az étkezési szokások mintáit. A tanulmányon alapuló általános megállapítások jó információforrást nyújtanak a jövőben szükség esetén bármilyen beavatkozás végrehajtásához.
MÓDSZERTAN: A keresztmetszeti felmérést 651, 14-17 éves diák körében végeztük el 2019 márciusa és májusa között, önkitöltős kérdőívvel. Leíró vizsgálatokat, chi-négyzet teszteket és bináris logisztikus regressziós elemzést végeztünk a változók összefüggéseinek megfelelően. Minden adatot a Statistical Package for Social Sciences (SPSS) szoftver 20-as verziójának használatával elemeztünk.
EREDMÉNYEK: A tanulmány arról számolt be, hogy a diákok 60,4%-a az idősebb (16 év feletti) korcsoportba tartozott. A hallgatók 66,2%-a a természettudományi karról érkezett. A hallgatók 51%-ának volt normális BMI-je, bár a nők BMI-je valamivel nagyobb volt, mint a férfiaké (51,1% vs. 50,8%). Az alultápláltság a nők körében volt gyakoribb (30,6% vs. 24,6%), a túlsúly pedig a férfi hallgatók körében (24,6% vs. 18,3%). A cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretek valamivel jobbak voltak, mint a magas vérnyomással kapcsolatosak, bár a legtöbb helyes válasz mindkét betegséggel kapcsolatos ismeretek terén a természettudományi kar hallgatóitól származott. A bináris logisztikus regresszióelemzés azt mutatta, hogy a diabéteszről való tudás az üzleti kar hallgatói körében 60%-kal (OR = 0,4; 95% CI = 0,3-0,7; P = 0,001), a művészeti kar hallgatói körében pedig 60%-kal (OR = 0,4; 95% CI = 0,2-0,9; P < 0,05) volt kisebb a természettudományi kar hallgatóihoz képest. Megállapították, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel vettek részt olyan szabadtéri fizikai tevékenységekben, mint például a gyaloglás (74,2% vs. 62,7%), a kerékpározás (17,8% vs. 1,7%) és a más sportok (39,8% vs. 5,8%), mint a nők. A háztartási munkákban azonban a nők nagyobb arányban, 75,7%-ban, míg a férfiak 62,3%-ban vettek részt. A női diákok több időt töltöttek ülő testmozgással, mint a férfi diákok: ülve (89,4% vs. 78%), a közösségi média használatával (88,2% vs. 74,2%) és a YouTube nézésével (96,1% vs. 87,3%). A reggeli fogyasztásának aránya a férfi diákok körében nagyobb volt, mint a nőknél (73,3% vs. 51,5%), és a reggeli kihagyásának aránya is nagyobb volt a nőknél (48,9% vs. 26,7%). Ugyanez volt a helyzet az ebéd- és vacsorafogyasztás esetében is. A gyorséttermi ételek fogyasztásának aránya azonban valamivel nagyobb volt a férfi diákok körében, mint a nőknél (78,4% vs. 73,5%).
KÖVETKEZTETÉS: Összefoglalva, a tanulmány szerint a diabétesszel és a magas vérnyomással kapcsolatos általános ismeretek jók voltak a diákok körében, bár a legtöbb helyes választ a természettudományi kar hallgatói adták a többi csoporthoz képest. A férfiak részvétele a szabadtéri testmozgásban szignifikánsan magasabb volt, mint a női hallgatóké, de a női hallgatók több időt töltöttek ülő testmozgással. A férfi hallgatók körében magasabb volt a rendszeres étkezés előfordulása, mint a női hallgatóknál. A férfi hallgatóknál azonban a gyorséttermi ételek fogyasztása és a túlsúlyos állapot is nagyobb arányban fordult elő. A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek a megfelelő egészségfejlesztési beavatkozások megtervezéséhez.
Hivatkozások
Abelson, P. H. (1995). Great transitions. In Science (New York, N.Y.) (Vol. 270, Issue 5238, p. 895). https://doi.org/10.1126/science.270.5238.895
Akgun, C., Dogan, M., Akbayram, S., Tuncer, O., Peker, E., Taşkin, G., Arslan, Ş., & Arslan, D. (2010). The incidence of asymptomatic hypertension in school children. Journal of Nippon Medical School, 77(3), 160–165. https://doi.org/10.1272/jnms.77.160
Al-Hussaini, M., & Mustafa, S. (2016). Adolescents’ knowledge and awareness of diabetes mellitus in Kuwait. Alex-andria Journal of Medicine, 52(1), 61–66. https://doi.org/10.1016/j.ajme.2015.04.001
Armstrong, T., & Bull, F. (2006). Development of the World Health Organization Global Physical Activity Question-naire (GPAQ). Journal of Public Health, 14(2), 66–70. https://doi.org/10.1007/s10389-006-0024-x
Bar-On, M. E., Broughton, D. D., Buttross, S., Corrigan, S., Gedissman, A., González De Rivas, M. R., Rich, M., Shifrin, D. L., Brody, M., Wilcox, B., Hogan, M., Holroyd, H. J., Reid, L., Sherry, S. N., Strasburger, V., & Stone, J. (2001). American Academy of Pediatrics: Children, adolescents, and television. Pediatrics, 107(2), 423–426. https://doi.org/10.1542/PEDS.107.2.423
Bartlett, E. E. (1981). The contribution of school health education to community health promotion: What can we reasonably expect? American Journal of Public Health, 71(12), 1384–1391. https://doi.org/10.2105/AJPH.71.12.1384
Cappuccio, F. P., Taggart, F. M., Kandala, N. B., Currie, A., Peile, E., Stranges, S., & Miller, M. A. (2008). Meta-analysis of short sleep duration and obesity in children and adults. Sleep, 31(5), 619–626. https://doi.org/10.1093/SLEEP/31.5.619
Daneshmandi, H., Choobineh, A., Ghaem, H., & Karimi, M. (2017). Adverse Effects of Prolonged Sitting Behavior on the General Health of Office Workers. Journal of Lifestyle Medicine, 7(2), 69–75. https://doi.org/10.15280/jlm.2017.7.2.69
Deforche, B., Van Dyck, D., Deliens, T., & De Bourdeaudhuij, I. (2015). Changes in weight, physical activity, seden-tary behaviour and dietary intake during the transition to higher education: A prospective study. Internation-al Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 12(1), 1–10. https://doi.org/10.1186/S12966-015-0173-9/TABLES/2
Eaton, D. K., Kann, L., Kinchen, S., Shanklin, S., Ross, J., Hawkins, J., Harris, W. A., Lowry, R., McManus, T., Chyen, D., Lim, C., Whittle, L., Brener, N. D., & Wechsler, H. (2010). Youth risk behavior surveillance - United States, 2009. Morbidity and Mortality Weekly Report. Surveillance Summaries (Washington, D.C. : 2002), 59(5), 1–142.
Gamage, A. U., & Jayawardana, P. L. (2017). Knowledge of non-communicable diseases and practices related to healthy lifestyles among adolescents, in state schools of a selected educational division in Sri Lanka. BMC Public Health, 18(1), 1–9. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4622-z
Gordon-Larsen, P., Nelson, M. C., & Popkin, B. M. (2004). Longitudinal physical activity and sedentary behavior trends: Adolescence to adulthood. American Journal of Preventive Medicine, 27(4), 277–283. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2004.07.006
Grad, I., Mastalerz-Migas, A., & Kilis̈-Pstrusińska, K. (2015). Factors associated with knowledge of hypertension among adolescents: Implications for preventive education programs in primary care. BMC Public Health, 15(1), 1–8. https://doi.org/10.1186/s12889-015-1773-7
Gulati, A., Hochdorn, A., Paramesh, H., Paramesh, E. C., Chiffi, D., Kumar, M., Gregori, D., & Baldi, I. (2014). Physical activity patterns among school children in India. Indian Journal of Pediatrics, 81 Suppl 1(1), 47–54. https://doi.org/10.1007/S12098-014-1472-X
Hirshkowitz, M., Whiton, K., Albert, S. M., Alessi, C., Bruni, O., DonCarlos, L., Hazen, N., Herman, J., Adams Hillard, P. J., Katz, E. S., Kheirandish-Gozal, L., Neubauer, D. N., O’Donnell, A. E., Ohayon, M., Peever, J., Rawding, R., Sachdeva, R. C., Setters, B., Vitiello, M. V., & Ware, J. C. (2015). National Sleep Foundation’s updated sleep duration recommendations: Final report. Sleep Health, 1(4), 233–243. https://doi.org/10.1016/J.SLEH.2015.10.004
Hossain, S., Shakhaoat Hossain, M., Anjum, A., Ahmed, F., Forhad Hossain, M., & Elias Uddin, M. (2018). Risk modeling of non-communicable diseases using socio-demographic characteristics, lifestyle and family disease histo-ry among university students in Bangladesh. Journal of Public Health, Vol. 26(Iss. 5), 531–543. https://doi.org/10.1007/s10389-018-0895-7
Husain, W., & Ashkanani, F. (2020). Does COVID-19 change dietary habits and lifestyle behaviours in Kuwait: A community-based cross-sectional study. Environmental Health and Preventive Medicine, 25(1). https://doi.org/10.1186/s12199-020-00901-5
icddr,b. (2020). icddr,b - Non-communicable diseases. Icddr,b. https://www.icddrb.org/news-and-events/press-corner/media-resources/non-communicable-diseases
Kerver, J. M., Yang, E. J., Obayashi, S., Bianchi, L., & Song, W. O. (2006). Meal and snack patterns are associated with dietary intake of energy and nutrients in US adults. Journal of the American Dietetic Association, 106(1), 46–53. https://doi.org/10.1016/J.JADA.2005.09.045
Kwan, M. Y., Cairney, J., Faulkner, G. E., & Pullenayegum, E. E. (2012). Physical activity and other health-risk behav-iors during the transition into early adulthood: A longitudinal cohort study. American Journal of Preventive Medicine, 42(1), 14–20. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2011.08.026
Lim, L., Banwell, C., Bain, C., Banks, E., Seubsman, S. A., Kelly, M., Yiengprugsawan, V., & Sleigh, A. (2014). Sugar sweetened beverages and weight gain over 4 years in a Thai national cohort--a prospective analysis. PloS One, 9(5). https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0095309
Musaiger, A. O., Al-Khalifa, F., & Al-Mannai, M. (2016a). Obesity, unhealthy dietary habits and sedentary behaviors among university students in Sudan: growing risks for chronic diseases in a poor country. Environmental Health and Preventive Medicine, 21(4), 224–230. https://doi.org/10.1007/S12199-016-0515-5
Musaiger, A. O., Al-Khalifa, F., & Al-Mannai, M. (2016b). Obesity, unhealthy dietary habits and sedentary behaviors among university students in Sudan: growing risks for chronic diseases in a poor country. Environmental Health and Preventive Medicine, 21(4), 224–230. https://doi.org/10.1007/S12199-016-0515-5
Perera, B., Østbye, T., Fernando, N., Abeygunawardena, V., Ariyananda, P., & Woods, C. (2009). Health and health behaviour among late adolescents in Southern Sri Lanka. Galle Medical Journal, 12(1), 13. https://doi.org/10.4038/gmj.v12i1.1079
Plotnikoff, R. C., Lippke, S., Johnson, S. T., Hugo, K., Rodgers, W., & Spence, J. C. (2011). Awareness of Canada’s physical activity guide to healthy active living in a large community sample. American Journal of Health Promotion, 25(5), 294–297. https://doi.org/10.4278/ajhp.090211-ARB-60
Pulsford, R. M., Stamatakis, E., Britton, A. R., Brunner, E. J., & Hillsdon, M. M. (2013). Sitting behavior and obesity: evidence from the Whitehall II study. American Journal of Preventive Medicine, 44(2), 132–138. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2012.10.009
Shokrvash, B., Majlessi, F., Montazeri, A., Nedjat, S., Rahimi, A., Djazayeri, A., & Shojaeezadeh, D. (2013). Correlates of physical activity in adolescence: a study from a developing country. Global Health Action, 6(1). https://doi.org/10.3402/GHA.V6I0.20327
Timlin, M. T., & Pereira, M. A. (2007). Breakfast frequency and quality in the etiology of adult obesity and chronic diseases. Nutrition Reviews, 65(6 Pt 1), 268–281. https://doi.org/10.1301/NR.2007.JUN.268-281
Tsolekile, L. (2007). Urbanization and lifestyle changes related to non-communicable diseases: An exploration of experiences of urban residents who have relocated from the rural areas to Khayelitsha, an urban township in Cape Town. University of the Western Cape. http://etd.uwc.ac.za/xmlui/handle/11394/2073
Tudor-Locke, C., Ainsworth, B. E., Adair, L. S., & Popkin, B. M. (2003). Objective physical activity of filipino youth stratified for commuting mode to school. Medicine and Science in Sports and Exercise, 35(3), 465–471. https://doi.org/10.1249/01.MSS.0000053701.30307.A6
UNICEF. (2016). Adolescents in development | UNICEF Bangladesh. UNICEF Bangladesh. https://www.unicef.org/bangladesh/en/adolescents-development
UNICEF. (2019). PROGRAMME GUIDANCE FOR EARLY LIFE PREVENTION OF. In UNICEF Bangladesh (Issue August).
Virtanen, M., Kivimäki, H., Ervasti, J., Oksanen, T., Pentti, J., Kouvonen, A., Halonen, J. I., Kivimäki, M., & Vahtera, J. (2015). Fast-food outlets and grocery stores near school and adolescents’ eating habits and overweight in Finland. European Journal of Public Health, 25(4), 650–655. https://doi.org/10.1093/EURPUB/CKV045
WHO. (2009). Global Health Risks. http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GlobalHealthRisks_report_full.pdf
WHO. (2016). WHO | NCD and the Sustainable Development Goals. WHO. http://www.who.int/global-coordination-mechanism/ncd-themes/sustainable-development-goals/en/
WHO. (2018a). Investing in noncommunicable disease control generates major financial and health gains. WHO. https://www.who.int/news-room/detail/16-05-2018-investing-in-noncommunicable-disease-control-generates-major-financial-and-health-gains
WHO. (2018b). Noncommunicable diseases. WHO. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/noncommunicable-diseases
World Population Review. (2020). Bangladesh Population 2020 (Demographics, Maps, Graphs). World Population Review. https://worldpopulationreview.com/countries/bangladesh-population
Wu, X., Tao, S., Zhang, Y., Zhang, S., & Tao, F. (2015). Low physical activity and high screen time can increase the risks of mental health problems and poor sleep quality among Chinese college students. PloS One, 10(3). https://doi.org/10.1371/JOURNAL.PONE.0119607