Radon-kibocsátás építőanyagokban és újrahasznosított építőanyagokban - nemzetközi összevetés
Absztrakt
A radon a természetben előforduló, színtelen, szagtalan radioaktív gáz, a rádium bomlásterméke. A legismertebb radioaktív források az urán és a rádium, de ezeken kívül jóval kisebb mértékben máshol is megtalálható az ionizáló sugárzás. Minden természetes eredetű építőanyagban jelen lehet valamilyen mennyiségű radioaktivitás. Ennek a radioaktivitásnak a hordozói az úgynevezett NORM (Naturally Occurring Radioactive Mineral) természetben előforduló radioaktív ásványok. A bontott építési hulladékok kiemelt figyelmet érdemelnek radioaktivitás szempontjából, mert összetételük sok esetben ismeretlen. Ezek 70%-át teszi ki talaj Magyarországon, és 15%-a kerül újrahasznosításra. Hasznosításakor ajánlott a nagyfokú figyelemmel való eljárás, mert radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagokat is tartalmazhat. A cikkben egyes országok vizsgálatait és eredményeit ismertetjük; bemutatva a magas koncentráció és veszélyeik összefüggéseit, továbbá építőanyagainkkal való relációját, azzal a céllal, hogy a beltéri radon-koncentráció veszélyeire felhívjuk a figyelmet.
Hivatkozások
Váradi E. (2013): Radonpotenciál becslés módszereinek vizsgálata Vasadon. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Centrum.
Public Health England, 2018: UK National Radon Action Plan. London: PHE publications 1-2
SRE HomeServices (2017): How does radon enter a building? https://radontestnebraska.com/resource-center/how-does-radon-enter-a-building/ Last time opened: 2021. 02. 20.
Otton, J. K. (1992): The Geology of Radon. University of Michigan Library
Nemoda F. (2018): Radon, than task waiting for a solution - EPKO2018
World Health Organization (WHO)(2009): WHO Handbook on Indoor Radon. A Public Health Perspective. Franciaország: World Health Organization.
European Commission, Joint Research Centre, European Soil Data Centre: GISCO Database Manual part 1. Chapter 3. https://esdac.jrc.ec.europa.eu/gisco_dbm/dbm/ Last time opened: 2021.02.20.
Központi Statisztikai Hivatal: A társadalmi haladás mutatószámrendszere. 2.8.1. Egészségi állapot (2004–2018)
Nikl, I. (1996): The Radon Concentration and Absorbed Dose Rate in Hungarian Dwellings. Radiation Protection Dosimetry. Vol. 67, No. 3, pp. 225-228.. Nuclear Technology Publishing.
Hámori K., Tóth E., Köteles Gy., Pál L. (2004): A magyarországi lakások radonszintje (1994 – 2004). Egészségtudomány, Vol. 48, 283 – 299.
Mjönes, L. (1993): Védekezés a radon ellen – a svéd példa. Fizikai Szemle 1993/4. 162.o. transl. Haiman Ottó, ELTE Atomfizikai Tanszéke.
Axelsson G., Andersson E. M., Barregard L. (2015): Lung cancer risk from radon exposure in dwellings in Sweden: how many cases can be prevented if radon levels are lowered? Gothenburg: Department of Occupational and Environmental Medicine, University of Gothenburg.
European Commission, Joint Research Centre, Directorate G – Nuclear Safety & Security, Radioactivity Environmental Monitoring project: Indoor radon concentration. 2017. https://remon.jrc.ec.europa.eu/About/Atlas-of-Natural-Radiation/Indoor-radon-AM/Indoorradon-concentration
ICRPaedia: Radon: Units of Measure. 2019. http://icrpaedia.org/Radon:_Units_of_Measure Last time opened: 2020.03.06.
World Health Organization: INTERNATIONAL RADON PROJECT. SURVEY ON RADON GUIDELINES, PROGRAMMES AND ACTIVITIES. FINAL REPORT. 2007. pp. 31-33.
Saad, A.F. & Abdalla, Y & Hussein, Nagi & Elyaseery, Ibrahim. (2010). Radon exhalation rate from building materials used on the Garyounis University campus, Benghazi, Libya. Turkish Journal of Engineering and Environmental Sciences. 34. 10.3906/muh-0810-17.
Minda M., Tóth Gy., Horvát I., Barnet I., Hámori K., Tóth E. (2009): Indoor radon mapping and its relation to the geology in Hungary. Journal of Environmental Geography, Vol. 57., pp. 601-609.
Mjönes, L. (1993): Védekezés a radon ellen – a svéd példa. Fizikai Szemle 1993/4. 162.o. Ford. Haiman Ottó, ELTE Atomfizikai Tanszéke.
Cheng, J., Guo, Q., Ren, T. (2002): Radon Levels in China. Journal of Nuclear Science and Technology, Vol. 39. No. 6. p. 695-699.
Shang, B. et al. (2006): Radon Levels Survey in Residences in China. National Institute for Radiological Protection, China.
Najam, L.A., Tawfiq, N.F., & Mahmood, R.H. (2013): Radon Concentration in Some Building Materials in Iraq Using CR-39 Track Detector.
Keller G, Hoffmann B, Feigenspan T. Radon permeability and radon exhalation of building materials. Science of the Total Environment. 2001;272(1):85–89.
Tuccimei, Paola & Castelluccio, Mauro & Soligo, Michele & Moroni, Massimo. (2009). In: Building Materials RADON EXHALATION RATES OF BUILDING MATERIALS: EXPERIMENTAL, ANALYTICAL PROTOCOL AND CLASSIFICATION CRITERIA. Building Materials: Properties, Performance and Applications. Table 2.
Völgyesi P. (2015): Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a közép-magyarországi régióban. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Kőzettani és Geokémiai Tanszék. Litoszféra Fluidum Kutató Labor.
United States Environmental Protection Agency (EPA): Natural Radioactivity in Building Materials. https://www.epa.gov/
