Jeges árvizek elleni védekezés évszázada II.
Absztrakt
Folyóink jégjelenségei az utóbbi időkben rámutattak arra, hogy Magyarország éghajlati adottságai miatt a jégjelenségek rendszertelen ismétlődései ellenére a jeges árvíz veszélye nem múlt el. Műszaki beavatkozásokkal a jégjelenségek túlnyomó többsége módosítható. Azonban nincs lehetőség az időjárás szabályozására, így bármikor jelentkezhet olyan időszak, amikor a folyóvizeken a jégképződés és levonulás körülményei már magukban hordozzák a jeges árvíz veszélyét. Bármikor létrejöhet olyan vízállás és hőmérséklet, amelynek hatására a beállt jég egy rövid szakaszon megindul, majd állójeget vagy folyókanyarulatot találva feltorlódik, jégdugót vagy torlaszt teremt. Ilyen esetekben a szokásos műszaki beavatkozások eredményessége kétségessé válik és emiatt katasztrofális jeges árvíz alakulhat ki. A jégtörő hajópark fejlesztésének egyik feladatát képezte a hajózhatósági időszak meghosszabbítása, de napjainkra a csak a jeges árvizek elleni védelmet és esetenként a műszaki mentés feladatait tudja ellátni.
Hivatkozások
Fotó: Kis József hajózási előadó gyűjteményéből. Lengyelországi tanulmányút. A 1975-ben a Visztulán 13 diesel és egy gőzős (JAGUÁR) jégtörő hajó látta el a jég elleni védekezés feladatait. Rozwadowski Janus: Technika kruszenia lodów na Wisle dolnej. (A jégtörés technikája az alsó Visztulán) Gospodarka Wodna 35. kötet 3. szám. (112-117 old) 1975. III.
Sipos Béla és munkatársai: A jégvédelem kézikönyve. OVH-ÁBKSZ Budapest 1973. A kézikönyv szerzői az e tanulmányt készítő szerzővel együtt 1988-tól az ÁBKSZ–nél dolgozott.
A PN 31 (Páncélos Naszád) korábban PM 3 (Páncélos Monitor) néven hajózott. 1945-46 telén a Bagoméri Duna ágban elsüllyedt. Kiemelése után a flottillához került.
Rab Ferenc vízkár-elhárítási ügyintéző (Baja): 1956. után jégtörésben alkalmazott hajókról. Személyes közlései és folyamatos segítsége a tanulmány elkészítéséhez.
Saját kutatások: Részben ismertetve a Haditechnika című folyóirat 2006. évi számaiban
Lajos György felvétele: Magyar Távirati Iroda és Kis József ÁBKSZ gyűjteménye
Az akkor alkalmazott MARGIT nevű hajó nem azonos az 1969-ben épült segédjégtörővel
Valószínűleg a ROZMÁR testvérhajója, az 1962-ben átadott „Jégvirág I.” kisjégtörő
Árvíz és belvízvédekezés 1963. Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadványa. Megjelent 200 példányban
Pest Megyei Hírlap 1970. április 1. szerda
A fáraó típusú, 85 lóerő teljesítményű KISKOMÁROM és ÓVÁR jégtörő motorcsónakokat 1954-ben építették és a győri vízügyi igazgatóság állományában végezte jégtörési feladatait.
Korábban 1964-ben a „Jégtörő IV.” hajó is partra sodródott a Sáros-partnál. Több hónapig csak a partról lehetett megközelíteni. jugoszláv hajók segítségével szabadult ki.
Alapították 1947-ben, mint Árvízvédelmi Készültségi Szolgálat (ÁKSZ). 1964-ben feladatbővítés után (vízügyi robbantási és búvármunkák, hajózási akadályok eltávolítása, jégtörő hajópark üzemeltetés, vízminőség védelmi kárelhárítás, árvíz- és belvízvédelmi szivattyúzási feladatok, műszaki fejlesztés, országos irányítási és nyilvántartási feladatkör)
Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ). Egy ideig OVH-ÁBKSZ. 1996-tól az országos irányítási feladatkör Minisztérium részére történő átadása után Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet, Közhasznú Társaság.(ÁBKSZ KHT). 2008-ban jogutód nélkül felszámolták. A szervezetnek a 12 vízügyi igazgatóságtól eltérően sosem volt területe, csak termelési és védekezési feladatokat látott el Magyarország területén és külföldön egyaránt. Így a beavatkozást igénylő védekezésben eltöltött összes ideje többszörösét tette ki, mint bármely vízügyi igazgatóság beavatkozásban eltöltött ideje.
Az ÁBKSZ, majd az ÁBKSZ KHT állományában levő NEPTUN motoros és fúróhajó a Nagymarosi vízi erőmű és Budafoki gázló mederrobbantásaihoz készített robbantófuratokat, továbbá Kulcsnál árokrobbantásokat végzett a meder alatti kábelfektetéshez. A talajmechanikai labor részére pedig mintákat vett az épülő hidakhoz és meder alatti átfúrásokhoz.
Jégtorlasz a Felső-Tiszán 1974. január. Az ÉMVIZIG képes jelentése a szerző tulajdonában.
Dr. Déri József: A jégvédekezés helyzete Magyarországon, Alapozó tanulmány VITUKI 1992. október
A 311-Árvf/90 sz. Belső levelezés: a FOKA állományába tartozó jégtörőhajók biztonságos és költségtakarékos igénybevétele
Tolna megyei Újság; 1940. február 22. A Duna jegét robbantó repülők bombarepesze megölt egy erdőőrt.
Nemes Imre: Ami a tudósításokból kimaradt. Visszaemlékezés az 1956-os tavaszi jeges árvíz néhány eseményére.
BKML XXXV. 36. 1. csoport 60. ő. e. A megyei választott pártszervek iratai. Feljegyzések és jelentések az 1956. évi jeges árvíz elleni védekezésről. Kassa Vilmos feljegyzése az árvízvédelmi munka segítésére a kalocsai járási tanács operatív bizottságánál végzett munkáról.
