A természeti eredetű katasztrófák és események növekvő tendenciáinak vizsgálata, elemzése, katasztrófavédelmi szempontú értékelése
Absztrakt
A természeti eredetű katasztrófák mindig is voltak és mindig is lesznek. Az emberiség történetében számos alkalommal fejtették ki pusztító hatásaikat, civilizációkat törölve el vagy
nehezítve meg a társadalmak mindennapjait. Egyes földrajzi térségeket, területeket jobban érintettek természeti események, így azok bekövetkezési valószínűségét és a károsító hatásaikat lokalizálni szükséges. Ez a téma aktualitását támasztja alá. A téma időszerűségének megállapítására a szerző kulcsszavas irodalomkutatást végzett, mellyel a tématerület magyar és külföldi irodalmi ellátottsága mellett a mennyiségi és minőségi mutatókat is megvizsgálta. A szerző a publikációjában a katasztrófa fogalmi keretét vizsgálta meg nemzetközi és hazai szinten, melyek alapján beazonosította a biztonságot befolyásoló természeti és civilizációs (antropogén) eredetű katasztrófákat előidéző okokat, továbbá a tipizálásuk után azok
mennyiségi változóit (a világszerte regisztrált természeti eredetű katasztrófák számadatait) elemezte statisztikai alapon több adatbázis, több ezer adatai alapján. A dolgozat kitér a hazai
tűzoltói vonulási statisztikák figyelembevételével a tűzesetek és a műszaki mentések tendenciáira, megvizsgálva – és lehetőség szerint igazolva - azt a szakmai közhelyet és kijelentést, hogy a tűzoltói vonulásokra többletterhet jelentenek egyes meteorológiai jelenségek, éghajlati szélsőségek.
Hivatkozások
A., Oliver-Smith & S. M., Hoffman, Eds. (2020). The angry earth: disaster in anthropological perspective. New York: Routledge, második kiadás, p. 418.
B. A. ,Turner (1997). Man made disasters, 2nd edition, Butterworth-Heinemann. p. 200. Buczkó, G. (2004). Kelet-közép-Európa biztonságpolitikája a NATO 1999-es bővítését követően, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, pp. 1-236.
Csaba, L. – Szentes, T. – Zalai, E. (2014). Tudományos-e a tudománymérés?, Magyar Tudomány, vol. 175, no. 4, pp. 442–466.
Csaba, L. (2018). Válság, gazdaság, világ. Éghajlat Kiadó, Budapest. 258. p. ISBN 978 963 9862 13 5
D. M., Jaffee - T., Russell (1997). Catastrophe Insurance, Capital Markets és Uninsurable Risks’, J. Risk Insur., vol. 64, no. 2, p. 205, doi: 10.2307/253729
E. C., Palaganas - M. C., Sanchez - Ma. V. P., Molintas - R. D., Caricativo (2017). Reflexivity in Qualitative Research: A Journey of Learning, Reflexivity in Qualitative Research: A Journey of Learning, Qual., pp. 426–438.
Gazdag, F. (2008). Két lexikon magyar nyelven a biztonságpolitikáról, Nemzet és Biztonság, 2008/3 p. 86.
Gazdag, F. – Tálas, P. (2008). A biztonság fogalmának határairól. Nemzet és Biztonság, 1. 3–9.
G., Sjoberg (1962). Disasters in social change, in Man and Society in Disaster, G., Baker & D., Chapman, Eds. New York: Basic Books, pp. 356–384.
Hetesi, Zs. – Kiss, T. (2018). Ember és természet Kiút a zsákutcából, NKE, Budapest, p. 12.
H., Rodríguez - E. L., Quarantelli - R. R., Dynes, eds. (2007). Handbook of disaster research. New York: Springer, p. 611.
Hufnagel, L. - Sipkay, CS. - Drégely-Kiss, Á. - Farkas, E. - Türei, D. - Gergócs, V. - Petrányi, G. - Baksa, A. - Gimesi, L. - Eppich, B. – Harnos, Zs. – Csete, L. (2008). Klímaváltozás,
Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok kölcsönhatásai In: Harnos, ZS; Csete, L
Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom. Budapest, Magyarország: Szaktudás Kiadó Ház, pp. 229-262.
Kiss, B. – Muhoray, Á. (2014). A hazai kutató-mentő szervezetek, In: Hadtudomány 2014/1-2 sz. 92. p.
Kiss, Zoltánné - Bodnár J. – Asztalos, Á. – Papp, E. (2008). A 2006. évi miskolci ivóvízjárvány környezet-egészségügyi ismertetése EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LII. Évfolyam, Budapest, 2008 1. szám.
K. T., Erikson (1978). Everything in its path: Destruction of community in the Buffalo Creek flood, 2th edition. New York: Simon and Schuster, p. 288.
Landesman, Y.L. (2005). Public health management of disasters: The practice guide, second edition, American Public Health Association, 800 I Street, NW, Washington, DC. p. 311.
L., Sena – K., W/Michae (2006). Disaster Prevention and Preparedness. Jimma University. p. 180.
Matus, J. (2008). A katonai gondolkodás új irányzatai. Hadtudomány, 2008/1. p 83.
Papp, B. (2020). Mit nevezünk katasztrófának? – Katasztrófaelméleti megközelítések és vizsgálatuk, Belügyi Szemle, vol. 68, no. 4, pp. 64–78.
Papp, B. – Endrődi, I. (2020). Disaster Vulnerability as a Key Concept in Civil Protection – A Theoretical Review for the National Organizations. Polgári Védelmi Szemle, 13., különszám, pp. 22-42.
Papp, B. (2021). A természeti katasztrófák elleni védekezésben alkalmazott délkelet-ázsiai együttműködési modellek vizsgálata, adaptációs lehetőségek Magyarország és Közép-Európa számára. PhD. (doktori) értekezés tervezet. NKE RTK Rendészettudományi Doktori Iskola, Budapest, p. 249.
Papp, B. (2020b). Katasztrófaveszélyeztetettség mint katasztrófavédelmi kulcsfogalom – Terminológiai áttekintés. Magyar Rendészet 2020/4. 93—109. DOI: 10.32577/mr.2020.4.6
Petkovich, T. (2016). Biztonság, védelem és a gazdaság kapcsolata. 2016. 1–8.
P. R. Ehrlich and A. H. Ehrlich (2009). The Population Bomb Revisited, The Electronic Journal of Sustainable Development, Vol. 1, No. 3, pp. 63–71.
Restás Á. (2018). The effects of global climate change on fire service: Human resource view. Procedia Engineering, 211., pp. 1–7.
Restás Á. (2020): Az erdőtüzek intenzitásának változása a globális klímaváltozás hatására. In Földi László – Hegedűs Hajnalka (szerk.): Éghajlatváltozás okozta kihívások és lehetséges válaszok. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, pp. 91–106.
R. W. Perry és E. L. Quarantelli, Eds (2005). What is a disaster? new answers to old questions. Philadelphia, Xlibris, p. 442.
Siposné Kecskeméthy, K. (2014). Partnerség a békéért, In: Gelsei András et.al, Szerk.: Kiss Petra, Szerk.: Zsolt Melinda NATO Partnerség 2014: A szövetségi partnerségi programok múltja, jelene és jövője: Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, p. 24.
Szenes, Z. (2017). Katonai biztonság napjainkban. Új fenyegetések, új háborúk, új elméletek. In Finszter G. – Sabjanics I. (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Budapest, Dialóg Campus, 69–104
Teknős, L. (2020). Az éghajlatváltozás és a rendkívüli időjárás hatásaiból adódó katasztrófavédelmi feladatok kockázatalapú megközelítése. Budapest, Magyarország: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 76 p.
Teknős, L. (2018). A klímaváltozás, mint új kihívás megjelenése az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmus feladatrendszerében. Hadtudomány: 28 E-szám pp. 188-210.
Teknős, L. - Kóródi, Gy. (2016). A vízzel kapcsolatos veszélyeztetettség éghajlatváltozással kapcsolatos aspektusainak katasztrófavédelmi szempontú elemzése és kiértékelése I. Hadmérnök 2016: 2 pp. 99-108.
T., Joseph Scanlon (2005). Forward, in: Ronald W. Perry & E.L. Quarantelli (editor), What is a Disaster? International Research Committee on Disasters, pp. 13-24
E., Auf der Heide (1989). Disaster Response: Principles of Preparation & Coordination. Public Productivity & Management Review 15(3), p. 361. DOI: 10.2307/3380618
Zán, K. (2004). Az Európai Unió biztonság és védelempolitikája. Határrendészeti Tanulmányok, (2004), 2. 99–117
INTERNETES HIVATKOZÁSOK
D. Guha-Sapir, R. Below és P. Hoyois, ‘EM-DAT: The CRED/OFDA International Disaster Database’. Université Catholique de Louvain, Brüsszel. https://www.emdat.be/ (Letöltés: 2021. 10. 19.)
Disasters & Emergencies Definitions. https://apps.who.int/disasters/repo/7656.pdf (Letöltés: 2020. 09. 25.)
EM-DAT database. General Classification. https://www.emdat.be/classification (Letöltés: 2021. 10. 19.)
ENSZ, ‘Sendai Framework for Disaster Risk Reduction 2015 - 2030’.
UNISDR, 2015. https://www.unisdr.org/files/43291_sendaiframeworkfordrren.pdf (Letöltés: 2021. 09. 17.)
IFRC: What is a disaster? http://www.ifrc.org/en/what-we-do/disaster-management/about-disasters/what-is-a-disaster/ (Letöltés: 2021. 09. 25.)
Introduction to Disaster Preparedness. IFRC, 2000. https://www.preventionweb.net/files/2743_Introdp.pdf (Letöltés: 2021. 09. 25.)
Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szóló jelentése. https://www.katasztrofavedelem.hu/application/uploads/documents/2020-12/73162.pdf (Letöltés: 2021. 09. 27.)
Munich Re Institute, ‘NatCat’. Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft. [Online]. https://natcatservice.munichre.com/ (Letöltés: 2021. 09. 15.)
Sigma 1/2021 - Natural catastrophes in 2020. https://www.swissre.com/institute/research/sigma-research/sigma-2021-01.html (Letöltés: 2021. 09. 10.)
UN OCHA: Annual report 2018. https://www.unocha.org/sites/unocha/files/OCHA2018AnnualReport.pdf (Letöltés: 2021. 09.27.)
UNDRR: UN: Climate-related Disasters Have Doubled in the 21st Century. https://blog.augurisk.com/un-climate-related-disasters-have-doubled-in-the-21st-century/ (Letöltés: 2021. 09. 27.)
Web of Science (online). https://www.webofscience.com/wos/woscc/summary/b67d6e3d8a24-4d79-b7be-318ec9b8ed5c-0fb7280c/relevance/1 (Letöltés: 2021. 09. 25.)
What is a Disaster? https://www.umsystem.edu/ums/fa/management/records/disaster-guidedisaster (Letöltés: 2021. 09. 17.)
WMO: Weather-related disasters increase over past 50 years, causing more damage but fewer
deaths. https://public.wmo.int/en/media/press-release/weather-related-disasters-increase-over-past-50-years-causing-more-damage-fewer (Letöltés: 2021. 09. 27.)
World Economic Forum - https://www.weforum.org/agenda/2020/01/top-global-risks-reportclimate-change-cyberattacks-economic-political (Letöltés: 2021. 09. 27.)
A 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100128.TV (Letöltés: 2021.09. 27.)
A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100234.kor (Letöltés: 2021. 09. 27.)
