Archívum

• Évf. 99 szám 3 (2024)

  Kedves Olvasó!

  A posztszekuláris társadalmakban egyre növekvő igény mutatkozik az olyan beszédmódra, amely az élet vallásos és világi hagyományos megkülönböztetését nem tartja egymást kölcsönösen kizáró kategóriáknak. Az egyházi diskurzusokban ugyanakkor továbbra is dualista szemlélet uralkodik: a szent és a világi élesen szétválik, s ez a protestáns spiritualitásban gyakran együtt jár a világ szigorú megítélésével – fogalmaz Tóth Sára dolgozatában. A szerző Paul Tillich teológiájának segítségével „olyan protestáns szakramentális szemlélet alapjait vázolja fel, amely a részesedés és a meghaladás dialektikájára építve egyrészt hangsúlyozza Isten megmutatkozását minden teremtett dologban, másrészt a protestáns princípiumot, azaz Isten végtelen transzcendenciáját (másságát) is”. 

  Somogyi László dolgozatában az 1Móz 18-ban leírtak alapján rámutat arra, hogy az itt olvasható versek a hagyomány több elemét ötvözik. A szöveg egyik érdekes része a 22. vers. A maszoréta szöveg szerint itt az áll: „Ábrahám még ott állt az Úr előtt”, de a midrás Bereshit Rabbah szerint ez a szöveg tiqqun sopherim, azaz az írástudók módosítása. A midrás szerint az „Úr állt még ott Ábrahám előtt” változat az eredeti szöveg, bár nincs írásos bizonyíték egy ilyen eredeti szöveg létezésére. A tanulmány megállapítja, hogy ez a jelenség a különböző vallási tapasztalatok létezésére vezethető vissza. 

  Segíthet-e megóvni a természet rendjét a mesterséges intelligencia? – teszi fel a kérdést Kiss Ferenc. Egyre gyakrabban találkozunk a polikrízis kifejezéssel. Mindig is voltak krízisek az emberiség történelmében, de ennyi egymással összekapcsolódó, globális probléma még nem volt. Mindezek mellett megjelent egy ember alkotta „eszköz”, amely hasonlít az alkotójára. Vajon ez a mesterséges intelligenciának (MI) nevezett és bizonyos tulajdonságaiban bennünket is meghaladó alkotás segíteni fogja-e a globális problémák megoldását? Vajon e találmányunkból olyan eszköz fejlődik, amely a polikrízis megoldásával segít bennünket, hogy kozmikus civilizációvá váljunk, vagy oda vezet, hogy még azelőtt elpusztítjuk magunkat, mielőtt ezt megtehetnénk? Izgalmas kérdések, a rájuk adott helyes válaszoktól függhet a jövőnk. Bármilyenek is legyenek a válaszok, a természet nélkül semmilyen célunkat sem valósíthatjuk meg.

  Az igehirdetési előkészítők nagycsütörtöktől a húsvét utáni második vasárnapig segítik az igehirdető készülését.

  Örömteli olvasást kíván

  a szerkesztő

• Évf. 99 szám 1. (2024)

  Kedves Olvasó!

  Fél évszázadnyi vonakodás című dolgozatában Reuss András a Leuenbergi konkordia ötven évnyi recepciótörténetét és teológiai hangsúlyait mutatja be, különös tekintettel a hazai vonatkozásokra. Munkájában megállapítja a szerző, hogy a szöveg a reformátori hitvallások tartalmához ragaszkodva fogalmazta meg mindazt, ami közösen elfogadható, noha evangélikusok és reformátusok vonakodva csatlakoztak a szövegben foglaltakhoz. A tanulmány röviden áttekinti a konkordiával szemben nemzetközi szinten is megfogalmazott fenntartásokat, és reflektál azokra. A szerző rámutat: a hazai recepció (is) szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a közös dokumentumban az egyházközösség deklarálása is hangsúlyos.

  Pap Kinga Marjatta Budapesttől Krakkóig Közép-kelet-európai körkép a Lutheránus Világszövetség teológiai és szervezeti hangsúlyairól 1984–2023 között című munkája az 1984-es budapesti nagygyűlés óta megtett út és a világszövetség-történet néhány kiemelt elemét vizsgálja közép-keleteurópai szempontból. A szerző a nagygyűlések mindenkori kettős funkciójának megfelelően kitér mind a „közgyűlési” feladatok (választások, teológiai és közéleti állásfoglalások), mind a két alkalom liturgikus életének összevetésére.

  A farizeus és a vámszedő példázata a kortárs exegetikai irodalom tükrében című tanulmányában Angyal-Cseke Csaba a példázat értelmezését segítő alapvető kérdések tisztázása után a páli teológiával való kapcsolatával, eredetével, tartalmának szociokulturális hátterével, a szövegének redakcionális és kontextuális problémáival, valamint műfaji, nyelvi és stilisztikai kérdéseivel foglalkozik.

  A 99. évfolyamába lépő Lelkipásztor megújult külsővel, formában és tartalmi elemekkel jelenik meg a 2024-es évtől. E változás egyik szükségszerű oka az volt, hogy a benne szereplő írások elérhetőkké válhassanak az MTA open access (ingyenes online) folyóirat-adatbázisában, amelynek formai követelményeihez alkalmazkodni kellett. A változás másik oka természetesen az olvasó szempontjait igyekezett figyelembe venni, hogy olyan, a kor tudományos igényeinek megfelelő, de a lap tradicionális profilját is megőrző lapot vehessen kézbe, amelyet olvasóbarát módon tud felhasználni, legyen szó a nyomtatott, vagy az online kiadásról. Az igehirdetési előkészítők a vízkereszt utáni utolsó vasárnaptól böjt 1. vasárnapig segítik az igehirdető készülését.

  Örömteli olvasást kíván

  a szerkesztő

• Évf. 99 szám 4 (2024)

  Kedves Olvasó!

  Reuss András A végső remény – Néhány gondolat Luther vigasziratáról című írásában Luther kis  vigasziratáról megállapítja, hogy szövege tömör utalás a keresztyén hit alapvető kijelentéseire. Korunk keresztényei és igehirdetői hajlanak arra, hogy a jelen világ távlataiból és lehetőségeiből merítsenek vigasztalást. Ilyen módon a kereszténység is a szekularizáció foglya – állapítja meg a szerző Andreas Nygren nyomán. Luther vigasza azonban nem zárja ki az emberi szenvedést, de méltósággal ajándékozza meg az embert.

  A végsőkig komolyan vett kétely a hit egyik formája. Tóth Sára Isten ráadás? A szent és a világi Paul Tillich teológiájában című dolgozatának második részében rámutat, hogy a mai keresők akkor találhatnak rá a keresztény hagyomány gazdag spirituális örökségére, ha az egyház és a hívő egyén elengedi a heteronómia iránti sóvárgását és a görcsös határőrködést egyaránt, és kultúrharcos törekvések nélkül lesz jelen a világban és a társadalomban.

  Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés című könyvét mutatja be recenziójában Kinyik Anita. A 2017-ben Templeton-díjjal kitüntetett kortárs vallásfilozófus kötetében arra keres választ, hogy el lehet-e racionálisan fogadni Isten létét akkor, ha nincsenek erre meggyőző érveink. A kötet utolsó fejezetében pedig a rossz jelenlétének mindannyiunkat feszítő problémáját tárgyalja a szerző.

  „Igehirdetései úgy hatnak ránk, mintha nem is prédikációt hallgatnánk, hanem vele beszélgetnénk” – fogalmaz Pángyánszky Ágnes Barbara Brown Taylor Másik úton hazafelé című igehirdetés-kötetét bemutató írásában, majd így folytatja: „…az elhangzó történetek pedig annyira lebilincselők, hogy szinte levegőt sem veszünk, nehogy elmulasszunk egy szót is gondolatmenetéből.”

  Az igehirdetési előkészítők a húsvét ünnepe utáni 3. vasárnaptól pünkösd ünnepéig segítik az igehirdető készülését.

  Örömteli olvasást kíván

  a szerkesztő

• Évf. 99 szám 2 (2024)

  Kedves Olvasó!

  A százéves egyetemi szintű magyar evangélikus lelkészképzés első két évtizede Sopronban zajlott. Ennek az időszaknak a hatása mind a mai napig érezhető a gyakorlati teológia oktatásával kapcsolatban –  hangsúlyozza munkájában Hafenscher Károly. A soproni teológiai fakultás öröksége - A gyakorlati teológiai tanszék és professzorai című tanulmány e korszak három meghatározó személyiségének életművét és hatását dolgozza fel: Stráner Vilmos, Jánossy Lajos és Budaker Oszkár professzorokét.

  Pap Kinga Marjatta Budapesttől Krakkóig – Közép-kelet-európai körkép a Lutheránus Világszövetség teológiai és szervezeti hangsúlyairól 1984–2023 című dolgozatának második részében részletesen kitér mind a „közgyűlési” feladatok (választások, teológiai és közéleti állásfoglalások), mind a két alkalom liturgikus életének összevetésére. A 2023-as nagygyűlés sajátosságai közül kiemelt szerepet kap az auschwitz-birkenaui látogatás gondolatköre és az evangélikus–katolikus párbeszéd az új reformáció útján.

  A Jelenések könyve második és harmadik fejezetében található hét üzenet különösen koncentráltan mutatja be a hívő élet lényegét. Amit Jézus vár az őt követőtől, az a halálig való kitartás, az ő hűséges követése. Ha ez valamiképpen sérül, megtérésre van szükség. A hívő élet alapjai a Jelenések könyve szerint – Üzenet a hét gyülekezetnek és a mindenkori keresztényeknek című tanulmány szerzője a hét gyülekezethez szóló üzeneteket sorba véve tekinti át a kitartás és a megtérés motívumát, majd összegzi a kapott eredményeket, megmutatva, mennyire szoros a kapcsolat a két fogalom között. Riczinger Szilvia munkája végén megállapítja: „Kitartás-elfordulás-megtérés-kitartás – ilyen a hívő élet harca. De megéri, mert aki győz, azon beteljesülnek Krisztus ígéretei.”

  Az igehirdetési előkészítők böjt 2. vasárnapjától böjt 6. vasárnapjáig segítik az igehirdetők készülését.

  Örömteli olvasást kíván

  a szerkesztő