Évf. 99 szám 7 (2024)
Kedves Olvasó!
Tódor Csaba tanulmányában Gerhard Ebeling szóesemény-fogalma kapcsán arra keres választ, vajon mennyiben lehet értelmezni a mai metamodern teológiaművelés közepette a Jézus-eseményt mint tanúnarratívát az univerzáliák értelmezésében. A szerző a nominalizmus, a realizmus és Duns Scotus gondolkodásán át próbálja értelmezni a fenomenológia mai üzenetét a teológiai értelmezésünk számára.
Molnár Gyula az esztergomi evangélikus gyülekezet első lelkésze és templomépítője volt. Csercsa Balázs írása az ő életének első huszonhét évén keresztül mutatja be a gyülekezet kezdeti fejlődését a 20. század elejétől 1941-ig. A tanulmány rávilágít, milyen jelentős mértékben járultak hozzá bátor nők a gyülekezet, a templom, általában pedig a gazdaság, a kultúra és a társadalom fejlődéséhez. A szerző rámutat: Krisztust követni mindig gyümölcsöző út, még ha időnként ez elsőre nem is tűnik nyilvánvalónak.
Hafenscher Károly Luther mint gyakorlati teológus? Bevezetés egy nagy témához című dolgozatában megállapítja, hogy Luther Márton a gyakorlati teológia minden területén kiemelkedőt alkotott, elsősorban nem a tudást és a tapasztalatot rendszerezve, hanem impulzusokat adva az egyházi s benne a lelkészi szolgálathoz. Ezen hatása a mai napig kikerülhetetlen. A tanulmány rámutat, hogy a kortárs német teológusok, Wolfgang Ratzmann, Peter Zimmerling és Armin Kohnle joggal aposztrofálják így a reformátort: Luther mint gyakorlati teológus.
Fritz Blanz Diakónia és jóléti állam – Az együttműködés története című munkája visszavezeti az olvasót a németországi diakóniai munka gyökereihez, és bemutatja, hogyan jött létre az állam és az egyház együttműködése nyomán a jóléti állam. Az egyház diakóniai munkája az alapjául szolgáló mélységes hit kifejeződése. Ilyen módon a diakónia az egyház önkifejezésének lehetősége. Másfelől az államnak is szüksége van a diakónia munkájára, amely emberek tömegeinek nyújt szakszerű és elkötelezett segítséget. Az egyház a jóléti államban nem más, mint lehetőség Isten jelenlétének megélésére – felelősségben, bizalomban és megbékélésben.
Az igehirdetési előkészítők a Szentháromság ünnepe utáni kilencediktől a tizenkettedik vasárnapig segítik az igehirdető készülését.
Örömteli olvasást kíván
a szerkesztő
