Kommunikációs akadálymentesítés hangzó nyelvek közt, jelnyelven és grafikus rögzítéssel hat esettanulmány alapján

Kulcsszavak: kommunikációs akadálymentesítés, tolmácsolás, grafikus rögzítés, fogyatékossággal élő személyek, empowerment

Absztrakt

Tanulmányunkban a kommunikációs akadálymentesítés problematikáját járjuk körül három terület: a nyelvi közvetítés, a fogyatékosságtudomány és a grafikus rögzítés szempontjából. Az akadálymentesség a jelen tanulmány értelmezésében olyan
állapot vagy elv, amely biztosítja, hogy minden személy, tekintet nélkül érzékszervi, kognitív, nyelvi vagy kulturális különbségekre, önállóan és biztonsággal hozzáférhessen, használhassa és értelmezhesse az adott környezetet, szolgáltatást vagy kommunikációs
csatornát. A kommunikációs akadálymentesség pedig azt jelenti, hogy a közlés folyamata, beleértve az üzenetküldőt, a médiát és a befogadót, úgy szervezett, hogy minden érintett fél számára (beleértve a látási, hallási, kognitív korlátozással élőket is) az információ érzékelhető, értelmezhető és visszacsatolható legyen, továbbá rendelkezésre álljanak a szükséges személyi és tárgyi/eszközös feltételek. Az akadálymentesség fogalmából kiindulva a valós életből vett esettanulmányok segítségével vesszük számba a különböző kommunikációs helyzetek szereplőit és a helyzetekben akadályként felmerülő elemeket. A tanulmány hat esetleírást vizsgál: az első kettőben a nyelvek közötti
közvetítésre irányítjuk a figyelmet, ahol az idegen nyelv képezi az akadályt. A harmadik és negyedik esetben olyan fogyatékossággal élő személyek is részt vesznek a kommunikációban, akik az általuk használt nyelvet alacsony kompetenciaszinten birtokolják, ami további akadályt képez. A szerzők itt hívják fel a figyelmet arra, hogy ez nem általános érvényű, a fogyatékossággal élőnek tekintett személyek nem képeznek homogén csoportot a nyelvi készségek és képességek szempontjából. Az utolsó két esetleírás a grafikus rögzítés akadályokat lebontó erejét mutatja be komplex problémák megoldásában. Az esetek tanulsága alapján összegezzük, mennyiben lehet sikeres az akadálymentesítés,
hogyan bonthatók le hatékonyan a kommunikációs akadályok, és milyen felelősségek terhelik, vagy milyen felelősségek alól mentesülnek a helyzetek szereplői.

Hivatkozások

.
Megjelent
2026-09-30
Hogyan kell idézni
EszenyiR., LakosR., & BányaiB. (2026). Kommunikációs akadálymentesítés hangzó nyelvek közt, jelnyelven és grafikus rögzítéssel hat esettanulmány alapján. Fordítástudomány, 28(SI), 140-161. https://doi.org/10.35924/fordtud.28.SI.8
Rovat
Empirikus kutatások ‒ Tolmácsolás