A katasztrófákra való felkészülés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az emberi magatartás dimenziójában

Brigitta Sáfár

Dr. Sáfár Brigitta https://orcid.org/0000-0001-9882-6350

Kulcsszavak: katasztrófa, felkészülés, klíma-adaptáció, emberi viselkedés, reziliencia

Absztrakt

A katasztrófák, legyenek azok természeti vagy ember által okozott események, alapjaiban változtathatják meg a közösségeket és egyéneket. Az ilyen helyzetekre való felkészülés nemcsak a fizikai infrastruktúra és anyagi források biztosítását jelenti, hanem mélyen érinti az emberi viselkedést, az egyéni és közösségi döntéshozatalt, valamint az emberi kapcsolatok dinamikáját. Fontos tehát átlátni, hogyan befolyásolják a katasztrófákra való felkészülést az emberi pszichológia, a társadalmi normák és a kulturális tényezők, valamint, hogy milyen eszközökkel segíthető elő a hatékonyabb felkészülés. A katasztrófákra való felkészülés során az emberi viselkedés és társadalmi dinamikák kiemelkedő szerepet játszanak. E viselkedési minták gyakran tanulmányozhatók a múltbéli eseményekből, amelyekből értékes tanulságok vonhatók le. A tapasztalatok megvilágítják, hogyan reagáltak az emberek a katasztrófákra, és milyen tanulságokat hordoznak ezek az események a felkészülés szempontjából. A klímaváltozás egyre jelentősebb szerepet játszik a természeti katasztrófák előfordulásában és intenzitásában. Az ehhez kapcsolódó emberi viselkedés, legyen szó megelőző intézkedésekről, alkalmazkodásról vagy a katasztrófákra való reagálásról, kritikus tényezővé vált.

Hivatkozások

Alt M., Bruns H., Della Valle N., Murauskaite-Bull I. Synergies of interventions to promote pro-environmental behaviors – A meta-analysis of experimental studies, Global Environmental Change – Human and Policy Dimensions. ISSN 0959-3780, 84, 2024, p. 102776, JRC130163.

Rosnow R L, Yost J H, Esposito J L. 1986. Belief in rumor and likelihood of rumor transmission,. Language & Communication, Volume 6, Issue 3, 1986. pp. 189-194.

Quarantelli, E. L. 1997. Ten criteria for evaluating the management of community disasters. Disasters, 21(1), 2008. pp. 39–56.

Regel, S.; Lessard, N., 2008. Critical Incident Stress Management in a humanitarian context. Coping With Crisis. IFRC. Geneva, 2008/III. pp. 5-8.

Dynes, R. R. 2006. Social capital: Dealing with community emergencies. Homeland Security Affairs. The Journal of the NPS Center for Homeland Defense and Security. 2(2). 2006.

Pennycook G., Binnendyk J., Newton C., Rand D.G. 2021. A Practical Guide to Doing Behavioral Research on Fake News and Misinformation. Collabra: Psychology. 2021. 7 (1): 25293.

Cutter S. L., Finch, C. 2008. Temporal and spatial changes in social vulnerability to natural hazards. Proceedings of the National Academy of Sciences. 105(7) 2008. pp. 2301–2306

Muhoray Á., Muhoray R., 2022. Áldozati mentalitás és félelmek katasztrófahelyzetekben

In: Hábermayer, Tamás; Varga, István; Ackermann, Zsuzsanna (szerk.) Katasztrófák, következmények, segítők és áldozatok. Szekszárd, Magyarország, Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2022) 145 p. pp. 93-102., 10 p.

Shultz J M, Forbes D., 2014. Psychological first aid: rapid proliferation and the search for evidence. Disaster Health, Vol. 2, Issue 1, 2014. pp. 3–12.

Sáfár B, Hornyacsek J., 2011. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének pszicho-szociális támogató programja Műszaki Katonai Közlöny 2011. Különszám, pp. 35-50. o. ZMNE, Budapest, ISSN:1219-4166

O’Brien, K., Sygna, L. 2013. Responding to climate change: The three spheres of transformation. Environmental Science & Policy, Issue 28, 2013. pp. 56–64.

Van der Linden, S. 2015. The social-psychological determinants of climate change risk perceptions: Towards a comprehensive model. Journal of Environmental Psychology. Issue 41. 2015. pp. 112–124.