Qualitative comparison of three forest fire engines used in Hungary

Keywords: qualitative, forest fire, fire engine, effectiveness

Abstract

In Hungary, a significant proportion of fires are outdoor fires, including forest and vegetation fires. Elimination of these is significantly different from firefighting in the built environment, the conditions preventing the intervention are mainly poor road conditions. This is where the limitations of medium- and heavy-weight fire trucks, which are often unable to approach the fire to the right extent, become apparent, necessitating a protracted pedestrian approach. In recent decades, several forest fire-specific vehicles have been regularized to solve these problems. These engines and their properties are examined in this article.

References

Bodnár L – Pántya P: The Threat of Forest and Vegetation Fires and the Possibilities of Intervention in Hungary. Academic and Applied Research in Military and Public Management Science, XVIII. 3. (2019), pp. 21-31.

A 6/2016 (VI.24) BM OKF instruction is the Rules of Fire-fighting Tactics on the release of the Rules of Technical Backup Operation.

Bodnár L: Az erdőtüzek oltásának logisztikai problémái valós példák alapján. Bolyai Szemle, XXIV. 4. (2015), pp. 86-99.

Pántya P: Tűzoltástechnikai ismeretek I. Nemzeti Köszolgálati Egyetem. Budapest: 2016.

Rádi J: Tactics of large-scale forest fires, investigation of logistical difficulties 2016 TG 7708.

A 39/2011. (XI. 15.) BM decree on the general rules for firefighting and technical rescue activities of the fire brigade.

Himmer K - Pántya P: Különböző tűzoltó sugarak összehasonlító vizsgálatának eredményei. Hadmérnök, XIV. 2. (2019), pp. 179-190.

Zsitnyányi A: KOMONDOR- Development of a family of light armored vehicles in Hungary Military technology LIV. grade 2020/

Restás Á – Pántya P – Horváth L- Rácz S – Hesz J: A tűzvédelem komplex oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében. In: Restás, Ágoston; Urbán, Anett (szerk.) Tűzoltó Szakmai Nap 2016. Budapest, Magyarország: BM OKF (2016) 186 p. pp. 177-181

Érces G-Ambrusz J: A katasztrófák építésügyi vonatkozásai Magyarországon. Védelem Tudomány, IV. 2. (2019), pp. 45-83.

Sereg Adrienn - Kerekes Zsuzsanna - Elek Barbara: Az erdők környezeti vegetációjának hatása a tűzesetekre, a megelőzés egyes lehetőségei. Védelem Tudomány, IV. 4. (2019), pp. 75-90.

Restás Ágoston: Az erdőtüzek intenzitásának változása a globális klímaváltozás hatására. In: Földi, László; Hegedűs, Hajnalka (szerk.) Éghajlatváltozás okozta kihívások és lehetséges válaszok. Budapest, Magyarország: Ludovika Egyetemi Kiadó (2020) 335 p. pp. 91-106.

Horváth B - Mészáros K - Nagy, D - Szedlák T: Erdőtűz és oltástechnológia. Védelem Katasztrófa-Tűz és Polgári Védelmi Szemle, XI. 2. (2004), pp. 17-20.

Nagy D: Erdőtűz megelőzési intézkedések erdővédelmi, tűzterjedési és ökonómiai paramétereinek kidolgozása. Összefoglaló Tanulmány. Nyugat-Magyarországi Egyetem. Sopron. 2013.

Debreceni P – Bodnár L – Pellérdi R: Az erdőtűzkockázat csökkentési lehetőségei Magyarországon. Védelem Tudomány, II. 2. (2017), pp. 1-11.

Teie W: Firefighter's Handbook on Wildland Firefighting, Strategy, Tactics, and Safety Oklahoma, United States, 2018.

Bodnár L: Az erdőtüzek oltásának hatékonyságát növelő módszerek kutatása és fejlesztése. PhD értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Budapest: 2021. 228.o

Rácz S: Firefighting problems in case of large outdoor fires. Műszaki Katonai Közlöny, XXVIII. 4. (2018), pp. 23-32.

Bodnár L - Bérczi L: Beavatkozói biztonság vizsgálata a nagy kiterjedésű erdőtüzek kapcsán. Műszaki Katonai Közlöny, XXVIII. 4. (2018), pp. 102-110

Published
2023-12-17
How to Cite
RekenyM., & Restás Ágoston. (2023). Qualitative comparison of three forest fire engines used in Hungary. Defence Science, 6(3), 258-271. Retrieved from https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/13767
Section
Articles