A kritikus szervezetek alapvető szolgáltatásai kiesési toleranciájának értékelési szempontjai
Absztrakt
A modern társadalmak működése egymással szorosan összekapcsolódó kritikus infrastruktúrákra és alapvető szolgáltatásokra épül. Egyetlen krízis, pl.: a villamosenergia-ellátás tartós vagy nagy területet érintő kiesése ezért nem kizárólag energetikai eseményként értelmezhető, hanem olyan rendszerszintű működési zavarként, amely az infokommunikáció, az ivóvízellátás, az egészségügy, a közlekedés, a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszer-ellátás, a közigazgatás és számos további ágazat működésére is hatást gyakorolhat. A kritikus szervezetek rezilienciájának vizsgálatakor ezért a szolgáltatás kiesésének ténye mellett annak időbelisége is meghatározó tényező. Jelen tanulmány célja egy olyan, 0–7 napos időintervallumon alapuló módszertani megközelítés bemutatása, amely segítségével értékelhető, hogy egy alapvető szolgáltatás kiesése milyen időponttól válhat kritikussá. A modell nem jogszabályban meghatározott kiesési határértékeket állapít meg, hanem Business Impact Analysis szemléletű, szakmai értékelési keretet javasol. A megközelítés figyelembe veszi az alapvető szolgáltatások közötti függőségeket, a dominóhatást, a helyettesíthetőséget, a tartalékkapacitásokat, valamint az életre, egészségre, közbiztonságra, gazdaságra és társadalmi működésre gyakorolt következményeket.
Hivatkozások
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet
Angyal I. (2024). Kritikus szervezetek ellenálló képességi szabályozási környezetének változása. Védelem Tudomány, 9(ksz.), 1-4. p. [Online] Elérhetőség: https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/17896 (2024.12.17.)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Évkönyv 2025, 50. p. [Online] Elérhetőség: https://www.katasztrofavedelem.hu (2026.09.20.)
ENTSO-E Publishes Expert Panel Final Report on 28 April 2025 Blackout in Spain and Portugal), 33. p, 2026. [Online] Elérhetőség: https://www.entsoe.eu/news/2026/03/20/entso-e-publishes-expert-panel-final-report-on-28-april-2025-blackout-in-spain-and-portugal/(2026.09.20.)
United Nations Office for Disaster Risk Reduction (UNDRR). „Principles for Resilient Infrastructure”. United Nations Office for Disaster Risk Reduction, 2022. [Online] 10. p Elérhetőség: https://www.undrr.org/publication/principles-resilient-infrastructure (2026.09.20.)
Angyal I. (2023). A kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének erősítése. Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem Online Szakmai, tudományos folyóirata, 8(klsz). 7. p. [Online] Elérhetőség: https://ojs.mtak.hu/index.php/vedelemtudomany/article/view/14054 (2023.12.22.)
Angyal I., & Balogné Pruha M. A. (2025). A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél II. rész. Védelem Tudomány, 10(4), 8. p. [Online] Elérhetőség: https://doi.org/10.61790/vt.2025.21293 (2025.12.31.)
Pruha Mária Anett: Resilientia non est luxus, sed condicio sine qua non avagy a kritikus entitások ellenálló képességének alapelvei Budapest, 2026. ISBN: 978-615-02-7600-7; 116. p.
Copyright (c) 2026 Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
