Stratégiai keretrendszer a fenntartható, reziliens és innovatív erdőkezelés megvalósításához

Richárd Hunyadi

doi:10.61790/vt.2026.23889

Hunyadi Richárd Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet https://orcid.org/0009-0003-5052-1760

DOI: https://doi.org/10.61790/vt.2026.23889

Kulcsszavak: Erdőgazdálkodás 5.0, precíziós erdőgazdálkodás, fenntarthatóság, reziliencia, katasztrófavédelem, mesterséges intelligencia

Absztrakt

Az elmúlt két évtizedben a precíziós erdőgazdálkodás technológiai eszköztára különösen az UAV, LiDAR, GIS, mesterséges intelligencia és IoT rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Alkalmazásuk azonban jellemzően továbbra is a faanyagtermelés-központú szemléletet szolgálja, amely egyre kevésbé képes hatékony választ adni a klímaváltozás, az ökoszisztéma-szintű kockázatok és a komplex természeti veszélyek kihívásaira. A tanulmány az Erdőgazdálkodás 5.0 paradigma hazai bevezetésének lehetőségeit vizsgálja, amely az Ipar 5.0 elveire épülő, emberközpontú, fenntartható és reziliens erdőkezelési keretrendszer. A megközelítés a Human-Centered Artificial Intelligence (HCAI) elveire támaszkodva biztosítja az átlátható, ellenőrizhető és emberi felügyelet mellett működő döntéstámogatást. A kutatás egy ötkategóriás funkcionális modellt javasol (adatgyűjtés, tervezés, műveletvégzés, logisztika, ellenőrzés), amely a precíziós erdészeti rendszerek fenntarthatósági tényezőinek újra értelmezéséül szolgál. A paradigma kiemelt jelentőséggel bír a katasztrófavédelem és iparbiztonság területén is, mivel támogatja az erdőtüzek, viharkárok és aszály okozta degradáció korai észlelését, valamint a gyors és adatvezérelt beavatkozások tervezését. A kutatás fő következtetése, hogy az Erdőgazdálkodás 5.0 hidat képez a precíziós technológiák és az ökoszisztéma-alapú, reziliens erdőkezelés között, elősegítve egy adatvezérelt, klímaadaptív és biztonsági szempontból integrált erdészeti és kockázatkezelési rendszer kialakítását.

Információk a szerzőről

Hunyadi Richárd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Katonai Műszaki Iskola

doktorandusz

Hivatkozások

Taylor, S. E., Veal, M. W., Grift, T. E., McDonald, T. P., & Corley, F. W. (2002). Precision Forestry: Operational Tactics for Today and Tomorrow. In Proceedings of the International Meeting of the Council on Forest Engineering, Auburn, Alabama, USA.

Corona, P., Chianucci, F., Quatrini, V., Civitarese, V., Clementel, F., Costa, C., Floris, A., Menesatti, P., Puletti, N., Sperandio, G., Verani, S., Turco, R., Bernardini, V., Plutino, M., & Scrinzi, G. (2017). Precision Forestry: riferimenti concettuali, strumenti e prospettive di diffusione in Italia. Forest@, 14, 1–21. [Online]. Elérhetőség: https://www.researchgate.net (2026.07.26.)

Vatandaşlar, C., Boston, K., Ucar, Z., Narine, L. L., Madden, M., & Akay, A. E. (2025). Precision Forestry Revisited: A Systematic Review of Two Decades of Research. Remote Sensing, 17 (20), 3465. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.3390/rs17203465 (2026.07.17.)

Holzinger, A., Schweier, J., Gollob, C., Nothdurft, A., Hasenauer, H., Kirisits, T., Häggström, C., Visser, R., Cavalli, R., Spinelli, R., & Stampfer, K. (2024). From Industry 5.0 to Forestry 5.0: Bridging the Gap with Human-Centered Artificial Intelligence. Current Forestry Reports, 10, 442–455. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.1007/s40725-024-00231-7 (2026.07.19.)

Czupy, I. (2023). Precíziós erdészet – a jövő útja. In Czimber, K. (szerk.), Az Erdőmérnöki Kar Tudományos Kiadványa 2023 (pp. 62–68). Soproni Egyetem Kiadó. [Online]. Elérhetőség: https://doi.org/10.35511/978-963-334-496-5 (2026.07.17.)

Kátai-Urbán L., Bleszity J.,Vass Gy.“A kritikus infrastruktúra védelmi felsőoktatásitapasztalatok a kritikus szervezetek ellenállóképességéről szóló szabályozás tükrében” Polgári Védelmi Szemle XVII.: 2025 Különszám pp. 220-236., 17 p. (2025) [Online]. Elérhetőség: https://mpvsz.hu/pv_szemlek/pvszemle2025/index.html (2026.06.12.)

Egyed L. (2023). Drónok használatának lehetőségei a katasztróvédelemnél, különös tekintettel a tűzvédelmi prevencióra és a kárelhárításra = Possibilities of using drones in disaster management, with particular regard to fire prevention and damage control. Védelem Tudomány, 8(3), 124-143. DOI: 10.61790/vt.2023.13092 [Online]. Elérhetőség: https://real.mtak.hu/188393/1/VT_2023_124_143.pdf (2026.07.26.)