A fokozatos válságkezelés a védelmi és biztonsági igazgatásban

Absztrakt

A koronavírus járvány és az ellene való védekezés, valamint a szomszédban dúló orosz-ukrán háború okán a katasztrófavédelemmel egyre többen foglalkoznak az állampolgárok napjainkban. Ezt a katasztrófavédelemmel való foglalkozást tovább erősítette a 2024 évi őszi, a Duna teljes magyarországi folyamszakaszára kiterjedő árvízi védekezés, emellett számos jelentősebb tűzeset és műszaki mentés, melyről a média mindig nagy részletességgel tájékoztatta a lakosságot. Annak érdekében, hogy eredményesebben lehessen védekezni a Nemzeti Biztonsági Stratégia szerint a katasztrófák ellen biztosítani kell a megelőzés primátusát, illetve a beavatkozások hatékonyságát, de fel kell dolgozni a korábbi beavatkozások, katasztrófavédelmi műveletek tapasztalatait, valamint figyelembe kell venni a jogszabályok változásait. A katasztrófák következményei felszámolásánál eddig is alapvető célként merült fel az arányosság biztosítása a kialakult kárhelyszín, vagy kárhelyszínek súlyossága, kiterjedtsége és a kirendelt beavatkozó erők között, melynek elsősorban műveleti célszerűségi, illetve gazdaságossági okai vannak. A katasztrófavédelem a 2000. január 1-i integráció óta szerves része volt a védelmi igazgatásnak, a védelmi és biztonsági törvény megjelenése óta pedig a védelmi és biztonsági igazgatásnak. Az új jogszabályi környezet a katasztrófát, vagy annak veszélyét a védelmi és biztonsági események családjába sorolja, és ezek, köztük a katasztrófák elleni védekezés, a válságok kezelése arányosságának, fokozatosságának a védelmi és biztonsági igazgatás rendszere megfelelő jogi és szakmai kereteket biztosít.