Veszélyes helyen élünk? Közép-Európa katasztrófaveszélyeztetettségi vizsgálata
Absztrakt
Jelen tanulmányban a közép-európai térség – esetünkben Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – katasztrófaveszélyeztetettségét vizsgálom. A regionális veszélyeztetettség ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük a leggyakrabban előforduló katasztrófatípusokat, a sebezhetőség leghangsúlyosabb elemeit és a katasztrófák okozta emberi életet érintő és gazdasági kárt. A veszélyeztetettségi elemzést saját szempontrendszer szerint végzem, eszerint összegyűjtöm a releváns természetföldrajzi, gazdaságiföldrajzi és statisztikai jellemzőket. A statisztikai elemzésben 2004 és 2018 közötti eseményeket vizsgálok négy változó szerint: előfordulás, halott, érintett és gazdasági kár. Katasztrófatípusok tekintetében kijelenthető, hogy a térségben elsősorban árvíz, szélsőséges hőmérséklet és vihar kategóriájú veszélyhelyzetek történtek az elmúlt évtizedekben. Azonban ezen értékek nem kiemelkedők: a 15 éves statisztikai adatok alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetést a katasztrófák számának és súlyosságának növekedésével kapcsolatban. A változók alapvetően évről évre csak szűk tartományban mozognak, mindig egy nagyobb katasztrófaesemény okoz kimagasló értéket.
Hivatkozások
D. Etkin, Disaster theory: an interdisciplinary approach to concepts and causes. Amsterdam ; Boston: Butterworth-Heinemann, 2016.
E. L. Quarantelli, A. Boin és P. Lagadec, ‘Studying Future Disasters and Crises: A Heuristic Approach’, in Handbook of Disaster Research, H. Rodríguez, W. Donner és J. E. Trainor, Eds. Cham: Springer International Publishing, 2018, pp. 61–83. doi: 10.1007/978-3-319-63254-4_4.
R. W. Perry és E. L. Quarantelli, Eds., What is a disaster? new answers to old questions. Philadelphia, Pa.: Xlibris, 2005.
B. Papp, ‘Mit nevezünk katasztrófának? – Katasztrófaelméleti megközelítések és vizsgálatuk’, Belügyi Szle., vol. 68, no. 4, pp. 64–78, 2020.
M. Rum, ‘The Case of Regional Disaster Management Cooperation in ASEAN: A Constructivist Approach to Understanding How International Norms Travel’, Southeast Asian Stud., vol. 5, no. 3, pp. 491–514, 2016.
ENSZ, ‘Sendai Framework for Disaster Risk Reduction 2015 - 2030’. UNISDR, 2015. [Online]. Elérhető: https://www.unisdr.org/files/43291_sendaiframeworkfordrren.pdf
AHA Centre, ‘ASEAN Disaster Management Reference Handbook’. AHA Centre, 2019. [Online]. Elérhető:
https://reliefweb.int/sites/reliefweb.int/files/resources/2019%20ASEAN%20DM%20Handbook.pdf
ASEAN, ‘ASEAN Vision 2025 on Disaster Management’. ASEAN Titkárság, 2016. [Online]. Elérhető: https://www.asean.org/wp-content/uploads/2012/05/fa220416_DM2025_email.pdf
A. Marquina Barrio, Ed., Global warming and climate change: prospects and policies in Asia and Europe. Houndmills, Basingstoke, Hampshire ; New York: Palgrave Macmillan, 2010.
Európai Bizottság, ‘EU Civil Protection Mechanism’, European Civil Protection and Humanitarian Aid Operations, 2018. http://ec.europa.eu/echo/what/civilprotection/mechanism
Európai Bizottság, Decision No 1313/2013/EU of the European Parliament and of the Council of 17 December 2013 on a Union Civil Protection Mechanism. 2014. [Online]. Elérhető:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013D1313&from=EN
J. Szabó, F. Schweitzer és G. Horváth, Eds., ‘Természeti veszélyek’, in Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, 2018. [Online]. Elérhető: http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/MNA_2_13.pdf
D. Guha-Sapir, R. Below és P. Hoyois, ‘EM-DAT: The CRED/OFDA International Disaster Database’. Université Catholique de Louvain, Brüsszel. [Online]. Elérhető: http://www.emdat.be/
Swiss Re Institute, ‘Sigma’. Swiss Reinsurance Company. [Online]. Elérhető: http://institute.swissre.com/
Corporación OSSO, ‘DesInventar’. [Online]. Elérhető: https://www.desinventar.org
P. Nel és M. Righarts, ‘Natural Disasters and the Risk of Violent Civil Conflict’, Int. Stud. Q., vol. 52, no. 1, pp. 159–185, Mar. 2008, doi: 10.1111/j.1468-2478.2007.00495.x.
I. Kelman, ‘Acting on disaster diplomacy’, J. Int. Aff., vol. 59, pp. 215–240, 2006.
R. Kuti, ‘Extrém időjárási jelenségek kockázatai, a védekezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok’, Nov. 2010, pp. 1–25.
G. Bankoff, G. Frerks és T. Hilhorst, Eds., Mapping vulnerability: disasters, development és people. London ; Sterling, VA: Earthscan Publications, 2004.
J. Birkmann és B. Wisner, Measuring the un-measurable: the challenge of vulnerability; report of the Second Meeting of the UNU-EHS Expert Working Group on Measuring Vulnerability, 12 - 14 October 2005, Bonn, Germany. Bonn: UNU-EHS, 2006.
I. Endrődi és G. Zellei, ‘A légvédelemtől a légoltalomig: a Magyar Királyság veszélyeztetettsége és első intézkedései a hátország védelme érdekében 1914 - 1918-ig’, Véd. Tud., vol. III, no. 2, pp. 154–168, 2018.
L. Üveges, ‘A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok’, Ph.D. disszertáció, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2002.
J. Szabó, J. Lóki, C. Tóth és G. Szabó, ‘Természeti veszélyek Magyarországon’, Földrajzi Ért., vol. 56, no. 1–2, pp. 15–37, 2007.
G. Gábris, F. Probáld és P. Szabó, Eds., Európa regionális földrajza 1-2. (természet- és társadalomföldrajz). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2007.
P. Blaikie, T. Cannon, I. Davis és B. Wisner, At Risk: Natural hazards, people’s vulnerability és disasters. New York: Routledge, 1994.
G. F. White, ‘Human adjustment to floods: a geographical approach to the flood problem in the United-States’. Department of Geography, University of Chicago, 1945.
Worldometers.info, ‘Worldometers’, 2018. http://www.worldometers.info/
M. Dilley, Natural disaster hotspots: a global risk analysis. Washington, D.C: World Bank, 2005.
D. Mileti, Disasters by Design: A Reassessment of Natural Hazards in the United States. Washington, D.C.: Joseph Henry Press, 1999. doi: 10.17226/5782.
National Research Council, The Impacts of Natural Disasters: A Framework for Loss Estimation. Washington, D.C.: National Academies Press, 1999. doi: 10.17226/6425.
D. Guha-Sapir és R. Below, ‘The Quality and Accuracy Of Disaster Data - A Comparative Analyses Of Three Global Data Sets’. WHO Centre for Research on the Epidemiology of Disasters, 2002. [Online]. Elérhető: http://www.cred.be/sites/default/files/Quality_accuracy_disaster_data.pdf
L. Tschoegl, R. Below és D. Guha-Sapir, ‘An Analytical Review of Selected Data Sets on Natural Disasters and Impacts’. Centre for Research on the Epidemiology of Disasters, 2006. [Online]. Elérhető: https://www.emdat.be/sites/default/files/TschoeglDataSetsReview.pdf
Munich Re Institute, ‘NatCat’. Münchener Rückversicherungs-Gesellschaft. [Online]. Elérhető: https://natcatservice.munichre.com/
E. L. Quarantelli, ‘Statistical and conceptual problems in the study of disasters’, Disaster Prev. Manag. Int. J., vol. 10, no. 5, pp. 325–338, Dec. 2001, doi: 10.1108/09653560110416175.
D. Etkin és S. McGregor, ‘Disaster Data: A Global View of Economic and Life Loss’, in Disaster Theory, D. Etkin, Ed. Oxford: Elsevier, 2016, pp. 23–52.
L. Teknős és G. Kóródi, ‘A vízzel kapcsolatos veszélyeztetettség éghajlatváltozással kapcsolatos aspektusainak katasztrófavédelmi szempontú elemzése és értékelése II.’, Hadmérnök, vol. 2016, no. 3, pp. 83–96, 2016.
L. Teknős és G. Kóródi, ‘A globális éghajlatváltozás biológiai kockázatainak elemzése, hatásainak vizsgálata a katasztrófavédelemre I.’, Bolyai Szle., vol. 2016, no. 1, pp. 115–130, 2016.
L. Teknős és G. Kóródi, ‘A globális éghajlatváltozás biológiai kockázatainak elemzése, hatásainak vizsgálata a katasztrófavédelemre II.’, Bolyai Szle., vol. 2016, no. 2, pp. 111–135, 2016.
A. Tóth és K. Siposné Kecskeméthy, ‘Magyarország legjelentősebb természeti katasztrófái - Online katasztrófatérkép’, Műszaki Katonai Közlöny, vol. 27, no. 4, pp. 148–169, 2017.
A. Nemerkényi és G. Gábris, ‘Európa természeti viszonyai’, in Európa regionális földrajza I., Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2007, pp. 9–39.
Közép-Európa Domborzati Térkép’. Marlpoint, 2018. [Online]. Elérhető: https://cms.sulinet.hu/get/d/60fc1b27-dd9b-4a4b-a020-5ccf0493d76b/1/4/b/Large/132_5.jpg
P. Varga, ‘Preface’, Acta Geod. Geophys., vol. 50, no. 1, pp. 1–3, 2015, doi: 10.1007/s40328-014-0090-4.
C. Radu és G. Purcaru, ‘Considerations upon intermediate earthquake-generating stress systems in Vrancea’, Bull. Seismol. Soc. Am., vol. 54, no. 1, pp. 79–85, 1964.
P. Schmidt-Thomé, ‘The Spatial Effects and Management of Natural and Technological Hazards in Europe’, Geological Survey of Finland, Espoo, 2004.
G. Gábris, Európa regionális földrajza. Kötet 1, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2007.
J. Sallai, ‘Államhatárok a Kárpát-medencében’, Iurisprud. Iure Publico, vol. 2, no. 1, 2008, [Online]. Elérhető: http://dieip.hu/wp-content/uploads/2008-1-08.pdf
F. Probáld, ‘Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa’, in Európa regionális földrajza 2., F. Probáld és P. Szabó, Eds. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2007, pp. 339–464.
B. Papp, ’Disaster risk data and its terminological difficulties – A statistical review’, Delta, vol. 13, no. 1, pp. 5–21, 2019.
B. Papp, ’Katasztrófaveszélyeztetettség mint katasztrófavédelmi kulcsfogalom – Terminológiai áttekintés’, Magyar Rendészet, vol. 20, no. 4, pp. 93–109, 2020.
