Az építőiparban használt fa vizsgálata CT-vel
Absztrakt
A fa, mint építőanyag lényegileg különbözik a legtöbb szokványos építőanyagtól, hiszen egy élő organizmus feldolgozásának eredménye. A felhasználási területet nagyban befolyásolja a faanyag minősége és a kialakult hibák. A roncsolásmentes vizsgálatok előtérbe kerültek ezen a területen, hiszen számos fahiba az élő, növekvő fán alakul ki, így egyes esetekben, például egy adott populációban kialakuló hiba detektálásában és követésében a helyszíni élő fán történő vizsgálat elvégzése is előnyös lehet, de ennek megvalósítása egyenlőre (például CT vizsgálatoknál) nehézkes. Építőanyagoknál is egyre szélesebb körben alkalmazott roncsolásmentes vizsgálati módszer a számítógépes tomográfia (CT), aminek fánál történő alkalmazási lehetőségeit tekintjük át a szakirodalom, illetve elvégzett vizsgálatok alapján.
Hivatkozások
ERFARET, „Nyugat-Magyarországi Egyetem - Fahiba adattár - Álgeszt”, 2006. http://fahiba.fmk.nyme.hu/20_algeszt.htm (elérés nov. 03, 2020).
G. Balázs, Építőanyagok és kémia. Műegyetemi Kiadó, 1997.
L. Balázs, György és mtsai., „Szerkezetek tervezése tűzteherre az MSZ EN szerint
(beton, vasbeton, acél, fa)”, Magy. Mérnökkamara Tartószerkezeti Tagz. (Oktatási segédlet),
K. Kapitány, „Objektumrekonstrukció sorozatfelvételekból”, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015.
A. Habermehl és H. W. Ridder, „Computer Tomographie am Baum Teil I: Erkennen der Baumfäule und Gerätekonzept”, Materialprüfung, köt. 10, o. 325–329, 1992.
A. Habermehl és H. W. Ridder, „Computer Tomographie am Baum Teil II: Elektronische Komponenten, Systemsteuerung und Anwendung”, Materialprüfung, köt. 11–12, o. 357–360, 1992.
V. Schwartz-Spornberger, „Untersuchungen an Bäumen mit Hilfe eines Computer -Tomographen, Dissertation”, Universität Marburg/Lahn, 1990.
S. Wiebe, „Die Bedeutung der Holzfeuchte für die Wundbehandlung”, 1991.
P. Jacquin, F. Mothe, F. Longuetaud, A. Billard, B. Kerfriden, és J. M. Leban, „CarDen: A software for fast measurement of wood density on increment cores by CT scanning”, Comput. Electron. Agric., köt. 156, o. 606–617, jan. 2019, doi:10.1016/j.compag.2018.12.008.
F. Longuetaud és mtsai., „Automatic knot detection and measurements from X-ray CT images of wood: A review and validation of an improved algorithm on softwood samples”,
Comput. Electron. Agric., köt. 85, o. 77–89, júl. 2012, doi: 10.1016/j.compag.2012.03.013.
A. Krähenbühl, B. Kerautret, I. Debled-Rennesson, F. Mothe, és F. Longuetaud, „Knot segmentation in 3D CT images of wet wood”, Pattern Recognit., köt. 47, sz. 12, o. 3852–3869, dec. 2014, doi: 10.1016/j.patcog.2014.05.015.
J. Van den Bulcke, B. Masschaele, M. Dierick, J. Van Acker, M. Stevens, és L. Van Hoorebeke, „Three-dimensional imaging and analysis of infested coated wood with X-ray submicron CT”, Int. Biodeterior. Biodegrad., köt. 61, sz. 3, o. 278–286, ápr. 2008, doi:10.1016/j.ibiod.2007.09.004.
K. Kobayashi, S. W. Hwang, T. Okochi, W. H. Lee, és J. Sugiyama, „Non-destructive method for wood identification using conventional X-ray computed tomography data”, J. Cult. Herit., köt. 38, o. 88–93, júl. 2019, doi: 10.1016/j.culher.2019.02.001.
MSZ 9607-1:1983, „Égéskésleltető szerrelt kezelt fa és fahelyettesítő anyagok vizsglálata. Az égéskésleltetés hatékonyságának vizsgálata és minősítése Lindner-módszer alapján”, 1983.
L. Németh, „9. faszerkezetek tűzállóságának tervezése fejezet 9.3 Az égéskésleltető anyagok hatásmechanizmusai alpont”, in Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban, Budapest: Agroinform kiadó, 2003.
