A katasztrófák építésügyi vonatkozásai Magyarországon

Absztrakt

Napjainkban az emberiség életének jelentős részét épített környezetben, azon belül is épületekben tölti. Az épületek rendszerezett kialakításával településeket alkot az emberiség hosszú évszázadok, évezredek óta, amely a lakóhely egyik alapvető pilléreként szolgál. A települések kialakulásának folyamatában egyre jelentősebbé váltak a biztonsági és létfenntartási elvek szempontjai, amelyek napjainkban is érvényesek. A XXI. századra a Föld össznépessége soha nem látott lélekszámot ért el, amely egyenlőtlenül és különböző módon, de nagymértékben befolyásolja a települések alakulását a világ számos pontján. Ezen szakterület kutatói a világ népességének további növekedését prognosztizálják a közeljövőre, amely hatással lesz a települések, elsősorban a városok ökoszisztémájára. Európa népességének természetes alakulása, napjainkban csökkenő tendenciát mutat, de elsősorban
gazdasági okok miatt, különböző területek lakosságának aránya változóban van, amely összességében befolyásolja az épített- és a természeti környezet egyensúlyát az érintett régióban. Az épített- és természeti környezetre egyaránt az egyik legnagyobb károsító tényezők a különböző természeti és civilizációs katasztrófák, amelyek jelentős mértékben változtatják meg az érintett hely életkörülményeit, ezért hatásukkal kiemelt módon számolnunk kell. A közleményben a kutatók összegzik az épített környezet alakításának építésügyi kereteit Magyarországon a katasztrófák vonatkozásában. A megelőzés, a helyreállítás, újjáépítés kérdéskörében megvizsgálják a különböző épületeket érő katasztrófák hatásai elleni prevenció lehetőségét, valamint a hatályos építésügyi rendszer keretei között a leghatékonyabb rekonstrukció lehetőségeit.