A brazil katasztrófavédelem néhány aspektusa
Absztrakt
A szerző a brazil társadalmi struktúra sérülékenységét vizsgálja az egyik veszélyeztető tényező, az elemi csapások szemszögéből. A cikk bemutatja az ország polgári védelmi rendszerét, valamint a mentális egészségügyi menedzsmentjét. Példaként a 2011. évi Rio de Janeiro hegyvidéki részén bekövetkezett katasztrófa elemzése szerepel, ahol a szerző maga is végzett mentális egészségügyi tevékenységet. A mentális egészség egyes szempontjai, valamint a jó kormányzás praktikái hozzájárultak a jelenlegi stratégiák tökéletesítéséhez. Az ezekhez kapcsolódó tervek tartalmazzák a legfontosabb tevékenységeket, úgy mint a megelőzés, a szakmai háttér, és a diagnosztikai helyzetértékelés feladatait, amelyeknek összhangban kell lennie az adott társadalom kultúrájával, a fejlesztési stratégiákkal és a közösségi hálózatokkal.
Hivatkozások
UNESCO (s.d) Relações Étnico-Raciais - O papel da UNESCO para a superação da discriminação racial no Brasil. Retrieved from: http://www.unesco.org/new/pt/brasilia/socialand-human-sciences/ethnic-and-racial-relations/
Carmo, R.L., Anazawa, T.M. (2014). Mortalidades por desastres no Brasil: o que mostram os dados. Retrieved from: http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S1413-81232014000903669
Corrêa, J.C. (2015). A Defesa Civil como agente minimizador de danos no pós-desastre natural: O caso de Abaetetuba-Pará. Dissertação de mestrado do programa de pós-graduação em Segurança Pública – PPGDS da Universidade Federal do Pará. Retrieved from: http://www.ppgsp.ufpa.br/docs/Dissertação%20Jean%20Carvalho%20Corrêa.pdf
Restas A. (2012) A 2010-ik évi észak-magyarországi árvizek logisztikai tapasztalatai (Experiences of 2010 year’s floods in North-Hungary) Katonai Logisztika 2012:(4) pp. 43-56. ISSN 1588-4228
Paranhos, M.E.; Werlang, B.S.G. (2015). Psicologia nas Emergências: uma Nova Prática a Ser Discutida. Psicologia: Ciência e Profissão.35(2).557-571. Retrieved from: http://www.scielo.br/pdf/pcp/v35n2/1982-3703-pcp-35-2-0557.pdf
Miguel, P.L.S.; Brito, R.P.; Pereira, S.C.F. (2015). Radiografia dos Desastres no Brasil. GVExecutivo.V14. N2. jul/dez 2015. Retrieved from:http://bibliotecadigital.fgv.br/ojs/index.php/gvexecutivo/article/viewFile/56848/55384
Centro Universitário de Estudos e Pesquisas sobre Desastres (CEPED). Atlas brasileiro de desastres naturais 1991 a 2010: volume Brasil: 2012. Florianópolis: CEPED/UFSC, 2012.
Freitas, C.M.; Carvalho, M.L.; Ximenes, E.F.; Arraes, E.F.; Gomes, J.O. Vulnerabilidade socioambiental, redução de riscos de desastres e construção da resiliência – lições do terremoto no Haiti e das chuvas fortes na Região Serrana, Brasil. (2012). Ciência & Saúde Coletiva, 17(6): 1577-1586, 2012.
Centro Nacional de Monitoramento e Alertas de Desastres Naturais [CEMADEN]. (s.d.). Conceitos e termos para a gestão de riscos e desastres na educação. Retrieved from: http://educacao.cemaden.gov.br/arquivo?a=NTkxZmZhN2ItZmU1NC00NWYyLWJjNDMtO GNjODRhODFmN2ViXzg4
Restas, A. (2014) Decision making method in emergency; PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; Journal of National University of Public Service, 2014:(3) pp. 126-136. ISSN 2063-9058
Restas, A. (2014): How Firefighter Managers Make Decisions at the Scene; In: K. Balog, J. Martinka (ed) Advances in fire and safety engineering 2014: recenzovaný zborník pôvodných vedeckých prác z III. ročníka medzinárodnej vedeckej konferencie. Trnava, Slovakia, pp. 196-203. ISBN 978-80-8096-202-9
Tominaga, L. K.; Santoro, J.; Amaral, R. (Org): Desastres naturais: conhecer para prevenir. 1. Ed. São Paulo: Instituto Geológico, 2009.
Restas, A. (2015) Firefighters face-to-face with the victims; In: ŠIMÁK, L., OSVALD, A.: RIEŠENIE KRÍZOVÝCH SITUÁCIÍ V ŠPECIFICKOM PROSTREDÍ 20. medzinárodná vedecká konferencia, Zilina, Slovakia, 2015. pp. 343-350. ISBN:978-80-554-1024-1
Lucas Alexandre.(2012). Defesa Civil ressalta a importância da Psicologia em situações de emergências e desastres. Retrieved from: http://www.crpmg.org.br/Gera-Conteudo. asp?materiaID=2401
Valencio, N. (2010). Desastres, Ordem Social e Planejamento em Defesa Civil: o contexto brasileiro. Saúde Soc.São Paulo, v.19, n.4.p.748-762.
