A magyar történelemdidaktika múltja és jeles személyiségei VI.
Az ezredforduló történelemdidaktikája (1990–2010)
Absztrakt
Az addig egységes pedagógia tudománya a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdett differenciálódni nevelés- és oktatáselméletre, majd a didaktikából később kivált egy újabb tudományág, amely részben alkalmazott didaktikaként, részben pedig az egyes tantárgyak speciális oktatási kérdéseinek kutatójaként határozta meg tematikáját. A didaktika és a frissen keletkezett metodikák között kölcsönös viszony alakult ki. A didaktika az egyes szakmódszertanok eredményeiből általánosított, viszont a metodikák ezen általánosításokat adaptálták, alkalmazták, és a tanítás-tanulás sajátos törvényszerűségeit is kutatták az egyes tárgyak oktatásában. Így jutunk el a metodikától a szakmódszertanokon és a tantárgyi pedagógiákon át a szakdidaktikákig. A történelem tanításának és tanulásának kérdéseiről szóló tudományos igényű művek a német nyelvterületen a XIX. század első felétől, Magyarországon pedig a dualizmus korától jelentek meg, a második világháború utáni évtizedekben pedig a történelemdidaktika külföldön és itthon is többé-kevésbé önálló tudományággá vált – nyugaton inkább a történettudományhoz, nálunk talán jobban a pedagógiához kapcsolódva. Ezt a fejlődési utat tekintjük át a kezdetektől napjainkig tantárgyunk tanításának kutatástörténetét feltárni szándékozó sorozatunkban, elsősorban a legjelentősebb hazai szerzők munkásságára, főleg szintéziseire alapozva.
A rendszerváltozást követő két évtized korszakváltást hozott a történelemtanításban és a tudományos fedezetül szolgáló szakmódszertanban is. Az előbbi a módszertani után tartalmi szabadságot is kapva fokozatosan megszabadult a marxista béklyóktól, utóbb pedig tantárgyi pedagógiává, szakdidaktikává alakulva egyre jelentősebb elméleti alapokkal is szolgált a tanítás gyakorlatához. A tanítás- helyett tanulásközpontú és az ismeretcentrikust felváltó képességfejlesztő (kompetenciaalapú) pedagógia hatására a gondolkodásfejlesztő és problémamegoldó történelemtanításunkban az egyetlen „igazság” közlése helyett megjelent a multiperspektikus és kontroverzív szemlélet, mely a forrás- és tevékenységközpontú érettségi koncepciójában is testet öltött. Egyre inkább tudományos alapokra került a tankönyvkutatás is, rövid időre intézményes háttérrel. A magyar történelemdidaktika készen lett az európai angolszász és német főirányokhoz való csatlakozásra.
Hivatkozások
Szintézisek, összefoglalások:
CSEPELA Jánosné – HORVÁTH Péter – KATONA András – NAGYAJTAI Anna (2000, 2003): A történelemtanítás gyakorlata – Tantárgy-pedagógiai tankönyv. Szerk. KATONA András. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 480 p.
KATONA András – SALLAI József (2002): A történelem tanítása – Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 299 p.
SZABOLCS Ottó – KATONA András (2006): Történelem tantárgy-pedagógiai olvasókönyv – Dokumentumok a történelemtanítás történetének és módszertanának tanulmányozásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 614 p.
VAJDA Barnabás (2009): Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. Úvod do didaktiky a metoodiky vyučovania dejepisu. Selye János Egyetem, Komárom. 202 l. 2. kiad. (2018)
VERESS Géza (1993): A történelemtanítás módszertana. Vázlatos összegzés, Debrecen, 90 p.
Könyvek, tanulmánykötetek:
Anglia és Wales nemzeti tanterve. Történelem. In: Tantervek külföldön. Részletek Anglia, Dánia, Németország, Norvégia és Új-Zéland nemzeti tanterveiből és törvényeiből. A tantervelmélet forrásai 15. Szerk. HORÁNSZKY Nándor. Országos Közoktatási Intézet Értékelési Központ, Budapest, 1993. 29-62.
Az érettségiről tanároknak 2005. Történelem. Országos Közoktatási Intézet Vizsgafejlesztő Központ, Budapest, 2004. 440 p. Szerkesztő: KAPOSI József. Társszerzők: DÁRDAI Ágnes, DIÓSI Alojzia, FOKI Tamás, KÓBOR Zoltán, KOJANITZ László, ÖTVÖS Zoltán, SZABÓ Márta, SZÁRAY Miklós.
DÁRDAI Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 155 p.
F. DÁRDAI Ágnes (2006): Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I-II. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára, XLI-XLII. Budapest. ELTE BTK – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest – Pécs, 197 p. ill. 205 p.
ENGEL Pál – SZAKÁLY Ferenc – KOSÁRY Domokos – GLATZ Ferenc (1993): Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem tanításához. Szerk. GLATZ Ferenc. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest – Békásmegyer.
FOKI Tamás (szerk., 2003): Szebenyi Péter emlékkönyv. A 2002-ben megtartott Emlékülés előadásainak szövege. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 84 p.
KAPOSI József (2020): A 2005-ös történelemérettségi fejlesztése, jellemzői, tapasztalatai. In: Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 61-94.
KAPOSI József – SZABÓ Márta – SZÁRAY Miklós (2004): Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. 9-10., 11., 12. évfolyam. Mind Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
KAPOSI József – SZÁRAY Miklós (2009): Érettségi adattár, Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 176 p.
KNAUSZ Imre (szerk., 2001): Az évszámokon innen és túl... Megújuló történelemtanítás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 232 p.
KNAUSZ Imre (1998): Történelem és oktatás. Tanulmányok az oktatás történetéről és a történelem oktatásáról. FPI, Budapest, 243 p.
MÁTRAI Zsuzsa (1990): Az amerikai társadalomtudományi nevelés története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 199 p.
SZABOLCS Ottó (2005): Íróasztal és katedra (Tíz történelemtanítás-elméleti esszé) Történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XXXVII. ELTE BTK – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 135 p.SZABOLCS Ottó (1990): Történelemtanítás Németországban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 180 p.
SZABOLCS Ottó (1999): Történelempedagógiai írások (Válogatás dr. Szabolcs Ottó munkáiból). Történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XVI. ELTE BTK – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 171 p.
SZABOLCS Ottó (2002): Történelempedagógiai írások II. (Válogatás dr. Szabolcs Ottó munkáiból). Történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XXVII. ELTE BTK – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 119 p.
SZEBENYI Péter (1989): A rendszeres iskolai történelemtanítás és a történelem metodika kezdetei Magyarországon (1650-1848). A történelemtanítás módszertanának forrásai I. Szerk. Kardos József. OPKM, Budapest, 140 p.
SZEBENYI Péter (1989): Történelemtanítás Angliában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 183 p.
V. MOLNÁR László (szerk., 1996): Történelempedagógiai műhelytanulmányok. Tárogató Kiadó, Budapest, 174 p.
V. MOLNÁR László (szerk., 1993): Új törekvések a történelemtanításban. Keraban Kiadó, Budapest, 191 p.
Könyvismertetések, recenziók:
FORRAI R. Katalin (1990): Az amerikai példa. Köznevelés, 46. évf. 31. sz. 13.
KATONA András (1992): Történelemtanítás “nálunk és más nemzeteknél” Hasznos segédkönyvek a hazai és nemzetközi históriaoktatás múltjáról és jelenéről. Iskolakultúra, 2. évf. 19. sz. 63-66.
KATONA András (2000): Gyakorlati tankönyv a történelemtanítás szolgálatában (Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna: A történelemtanítás gyakorlata.) Módszertani Lapok. Történelem, 7. évf. 1. sz. 19-28.
KATONA András (2003): Katona András – Sallai József: A történelem tanítása. Módszertani Lapok. Történelem, 10. évf. 2. sz. 7-16.
KELEMEN Elemér (2007): Szabolcs Ottó – Katona András: Történelem tantárgy-pedagógiai olvasókönyv. Történelempedagógiai Füzetek, 26. sz. 121-131.
KELEMEN Elemér (2007): Tantárgy-pedagógiai olvasókönyv a történelem tanításához. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 3-4. sz. 251-255.
KOJANITZ László (2002): A tankönyvkutatás lehetőségei és korlátai. Iskolakultúra, 12. évf. 11. sz. 109-112.
KÖRBER Tivadar (1992): Szúrópróba. Iskolakultúra, 2. évf. 8. sz. 79-84.
NAGY Péter Tibor (2000): A történelemtanítás egy negyed század tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 7-8. sz. 217-221.
[Sz. O.] (2000): Egy tekintélyes kézikönyv a történelemtanításról. Történelempedagógiai Füzetek, 7. sz. 116-117.
Sz. O. (2003): KATONA András – SALLAI József: A történelem tanítása. Történelempedagógiai Füzetek, 13-14. sz. 165-166.
Cikkek, tanulmányok:
CSALA Istvánné RANSCHBURG Ágnes (2002): A történelem tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 52. évf. 9. sz. 51-67.
CSALA Istvánné RANSCHBURG Ágnes (2004): A szakmódszertan helye a tanárképzésben. Tanári Kincsestár. Történelem, 2004. márc. 15. sz. H 1.9 1-12.
DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2020): Változó történelemtanítás Magyarországon (1990–2020) Trendek, mozaikok, mintázatok. In: A Történelemt@nítás a történelemtanításért. Válogatás a Történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010–2020). Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 15-59.
DÁRDAI Ágnes (2007): A problémaorientált történelemtanítás koncepciója. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 11. sz. 49-59.
F. DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2004): Az új történelemérettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete. Új Pedagógiai Szemle, 54. évf. 11. sz. 3-12.
F. DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2021a). A történelemtanítás elmúlt 30 éve (1990–2020): Helyzetkép és perspektíva. Magyar Pedagógia, 121. évf. 2. sz. 137–167. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.2.137
F. DÁRDAI, Ágnes – KAPOSI, József (2021c): Changing History Teaching in Hungary (1990-2020). In: Yearbook of the International Society for History Didactics International Society for History Didactics, Vol. 42. Ed. WOJDON, Johanna, Frankfurt: Wochenschau Verlag, 79-97.
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2005): A történelem érettségi vizsgafejlesztésének áttekintése (1995-2003). Mester és Tanítvány, 2. évf. 8. sz. 82-95.
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2006): Merre tovább történelemérettségi? Javaslatok az új történelemérettségi továbbfejlesztésére. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 11. sz. 21-35.
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes – KAPOSI József (2008): A kezdet vége, avagy a történelemérettségi vizsga fejlesztésének további lépései. In: BÁNKUTI Zsuzsa –LUKÁCS Judit (szerk.) Tanulmányok az érettségiről. Hatásvizsgálat, tantárgyi vizsgák értékelése, feladatfejlesztés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 169-186.
FISCHERNÉ DÁRDAI, Ágnes – KAPOSI, József (2021b): Trends in changing history teaching in Hungary (1990–2020). Hungarian Educational Research Journal. Vol. 12., Issue, 2. 164-192. https://doi.org/10.1556/063.2021.00058
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes – KOJANITZ László (2006): A tankönyvi tartalmak változásvizsgálata. http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tankonyvkutatasok/dr-fischerne-dr-dardai (Letöltés: 2025. február 24.)
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes – KOJANITZ László (2007): A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 1. sz. 56-69.
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes (2002): Történelemdidaktika és történelemtanítás az új évezredben. Módszertani Lapok. Történelem, 9. évf. 4. sz. 1-16.
FISCHERNÉ DÁRDAI Ágnes (2010): Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején. Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I. évf. 1. sz. https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Letöltés: 2025. március 15.)
JAKAB György (2000ab): A történelem tanítása az ezredfordulón I–II. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 6. 36-51. és 7–8. sz. 27-39.
JAKAB György (2006): A történelemtanár dilemmái. Műveltség és/vagy szakértelem és/vagy kompetencia. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 10. sz. 3-20.
KAPOSI József (2022): A pedagógiai kutatás módszerei. A dokumentumok elemzése. In: KAPOSI József – SZŐKE-MILINTE Enikő (szerk.): Kutatási módszerek pedagógusjelölteknek. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 95-106.
KAPOSI József (2025): A történelemoktatás a tartalmi szabályozás (tantervek, követelmények, tankönyvek) tükrében Magyarországon (2016–2024) – avagy a maratoni reform után a pirruszi győzelemig. Történelemtanítás, (LX.) Új folyam XVI. évf. 1-2. sz. 21. https://doi.org/10.71011/torttan.2025.1-2.03
KAPOSI József (2009): Az érettségi, mint a felnőtté avatás rituáléja. Új Pedagógiai Szemle, 59. évf. 4. sz. 17-29.
KAPOSI József (2009): Az érettségi, mint a felnőtté avatás rituáléja. Új Pedagógiai Szemle, 59. évf. 4. sz. 17-29.
KAPOSI József (2010): Az új történelemvizsga fejlesztésének hazai és nemzetközi kutatási kontextusa. Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I. évf. 1. (próba)szám: https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/kaposi-jozsef-az-uj-tortenelemvizsga-fejlesztesenek-hazai-es-nemzetkozi-kutatasi-kontextusa/ Letöltés: 2025. június 29.)
KAPOSI József (2023): Az esszéfeladatok problematikája a történelem érettségi vizsgán. Rendszerváltó Szemle, VIII. évf. 3. szám. 50–57.
KAPOSI József (2006): Változás az állandóságban. In: HORVÁTH Zsuzsa – LUKÁCS Judit: Új érettségi Magyarországon. Honnan, hová, hogyan? Egy folyamat állomásai. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 73-103.
KATONA András (1997): A tantárgypedagógia kérdéséhez – a történelemtanítás felől szemlélve. Új Pedagógiai Szemle, 47. évf. 6. sz. 99–111.
KERESZTY Orsolya (2005): Egy európai összehasonlító felmérés tanulságai a történelemdidaktika hazai értelmezéséhez. Új Pedagógiai Szemle, 55. évf. 11. sz. 49-57.
KOJANITZ László (2007): A tankönyvek minőségének megítélése. Iskolakultúra, 17. évf. 6-7. sz. 114-126.
PÓK Attila (2014): Szabolcs Ottó (1927–2013). Századok, 148. évf. 1. sz. 283-285.
RANSCHBURG Ágnes (2004): Történelem. In: Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Szerk.: KERBER Zoltán. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 116–141.
SZABÓ Márta: Történelem http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/tankonyvkutatasok/valtvizsg/14_tortenelem.pdf (Letöltés: 2025. febr. 24.)
VAJDA Barnabás (2007): Mit jelent a történelemdidaktika. Katedra, 14. évf. 3. sz. 16.
ZÁVODSZKY Géza (1994): A történészek demokráciája vagy a demokrácia története? A tananyagszerkesztés néhány dilemmája a rendszerváltozás után. Új Pedagógiai Szemle, 44. évf. 3. sz. 107-113.
ZÁVODSZKY Géza (1993). Nemzeti előítéletesség internacionalista kötelességből: sztereotípiák, nemzeti előítéletek a magyar történelemtankönyvekben. Iskolakultúra, 3. évf. 15-16. sz. 7–14.
ZÁVODSZKY Géza (1996): Sztereotípiák, előítéletek a tankönyvekben. Módszertani Lapok. Történelem, 3. évf. 1-2. sz. 31-34.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
