Luther gyakorlati teológus sem volt? Vagy értett mindenhez is?
Bevezetés egy nagy témához
Absztrakt
A 16. századi teológiai gondolkodásban még nem ismert a későbbi, Schleiermachertől származó tagolás. A teológus Luther – bár biblikus professzorként tanított – valójában a teológia tudományának egészét művelte. Minden más részdiszciplína szempontjából értékelhető a munkássága, de a gyakorlati teológia minden területén kiemelkedőt alkotott, elsősorban nem a tudást és a tapasztalatot rendszerezve, hanem impulzusokat adva az egyházi s benne a lelkészi szolgálathoz. Igehirdetőként, az istentisztelet-teológia iránymutatójaként, lelkigondozói attitűdjével, az imádság világának bemutatásával és helyes irányba terelésével, gyakorlati ekkleziológiai véleményformálásával, továbbá oktatási és kateketikai tárgyú meglátásaival egyaránt a későbbi gyakorlati teológiai gondolkodást alapozta meg, formálta és motiválta. Ezen hatása a mai napig kikerülhetetlen. A tanulmány rámutat, hogy a kortárs német teológusok, Wolfgang Ratzmann, Peter Zimmerling és Armin Kohnle szerkesztette tanulmánykötet joggal aposztrofálja így a reformátort: Luther mint gyakorlati teológus.
Hivatkozások
Barth, Hans-Martin 2009. Die Theologie Martin Luthers. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh.
Brinkmann, Frank Thomas 2019. Praktische Theologie. Ein Guide. Narr Francke Attempto Verlag, Tübingen. https://doi.org/10.36198/9783838551418
Ebeling, Gerhard 1997. Luthers Seelsorge. Theologie in der Vielfalt der Lebensituationen, an seinen Briefen dargestellt. Mohr Siebeck, Tübingen.
Gräb, Wilhelm – Weyel, Birgit 2007. Handbuch Praktische Theologie. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh.
Grethlein, Christian – Meyer-Blanck, Michael 1999. Geschichte der Praktischen Theologie. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig.
Hafenscher Károly 2012a. Az istentisztelet teológiája Luthernél. Die Theologie des Gottesdienstes bei Luther. Egy elfeledett könyv ismertetése. Keresztyén Igazság, 94. évf. 2. sz. 11–19. o.
Hafenscher Károly 2012b. Mennyiben volt konzervatív és mennyiben volt forradalmi Luther liturgiareformja? Hagyomány és megújulás az evangélikus istentiszteleti életben. In: Kovács Andrea (szerk.): Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja, Budapest. 171–188. o.
Junghans, Helmar 1997. Luthers Gottesdienstreform – Konzept oder Verlegenheit? In: Reinhold Morath – Wolfgang Ratzmann (szerk.): Herausforderung Gottesdienst. Beiträge zu Liturgie und Spiritualität. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig. 77–92. o.
Karle, Isolde 2020. Praktische Theologie. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig.
Kaufmann, Hans Bernhard 1983. Von Martin Luther lernen, was christliche Erziehung ist. Pastoraltheologie, 72. évf. 362–386. o.
Lämmlin, Georg – Schlopp, Stefan 2001. Praktische Theologie der gegenwart in Selbstdarstellungen. A. Franke Verlag, Tübingen.
Luther Márton 1942. Tizennégy vigasztaló kép. Ford. Virág Jenő. Fébé, Budapest.
Luther, Martin 1983. Tröstungen. Szerk. Rudolf Bohren. Christian Kaiser Verlag, München.
Luther Márton 1996. Négy vigasztaló zsoltár Mária magyar királynéhoz (1526). Ford. Böröcz Enikő. Magyarországi Luther Szövetség, Budapest. (Magyar Luther Könyvek 5.)
Luther, Martin 2015. Prédikációk. Szerk. Csepregi Zoltán. Luther Kiadó, Budapest. (Luther válogatott művei 6.)
Luther, Martin 2019. Schmalkaldeni cikkek. Ford. Pálffy Miklós. In: Reuss András (szerk.): Schmalkaldeni cikkek. / Értekezés a pápa hatalmáról és elsőbbségéről. / Kis káté. / Nagy káté. Luther Kiadó, Budapest. (Konkordiakönyv. A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 4.)
Lüpke, Johannes 2017. Evangelium als Sakrament. In: Zimmerling–Ratzmann–Kohnle 2017, 188–208. o.
Meyer-Blanck, Michael – Weyel, Birgit 1999. Arbeitsbuch Praktische Theologie. Ein Begleitbuch zu Studium und Examen in 25 Einheiten. Christian Kaiser Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh.
Möller, Christian 1995a. Martin Luther. In: uő (szerk.): Geschichte der Seelsorge in Einzelporträts. 2. köt. Vanderhoeck & Ruprecht, Göttingen–Zürich. 25–44. o.
Möller, Christian (szerk.) 1995b. Geschichte der Seelsorge in Einzelporträts. 1–3. köt. Vanderhoeck & Ruprecht, Göttingen–Zürich.
Müller-Schwefe, Hans-Rudolf 1983. Tradition und Präsenz. Pastoraltheologie, 72. évf. 9. sz.
Nicol, Martin 2000. Grudwissen Praktische Theologie. Ein Arbeitsbuch. Kohlhammer, Stuttgart.
Nowak, Kurt 2020. Schleiermacher. Leben, Werk und Wirkung. 2. kiad. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
Schleiermacher, Friedrich 1850. Die praktische Theologie nach den Grundsätzen des evangelischen Kirche im Zusammenhange dargestellt. Szerk. Jacob Frerichs. G. Reimer, Berlin. (Friedrich Schleiermachers sämmtliche Werke I/13.)
Schmidt-Lauber, Hans-Christoph – Meyer-Blanck, Michael – Bieritz, Karl-Heinrich 2003. Handbuch der Liturgik. 3. kiad. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen.
Vajta Vilmos 1952. Die Theologie des Gottesdienstes bei Luther. Svenska Kyrkans Diakonistyrelses Bokförlag, Stockholm–Lund.
Weyel, Birgit 2007. Predigt. Textauslegung, Homiletik, Predigtgeschichte, Öffentlickeit. In: Wilhelm Gräb – Birgit Weyel (szerk.): Handbuch Praktische Theologie. Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh. 627–638. o.
Wieden, Susanne bei der 2017. Predigt bei Luther. In: Zimmerling–Ratzmann–Kohnle 2017, 156–165. o.
Zimmerling, Peter – Ratzmann, Wolfgang – Kohnle, Armin (szerk.) 2017. Martin Luther als Praktischer Theologe. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
