Termékinformációk szerepe az élelmiszer-választásban - a Debreceni Egyetem hallgatóinak attitűdvizsgálata és a tudatos vásárlást támogató applikációk lehetőségei

Absztrakt

Bevezetés: Az élelmiszervásárlás során több tényező is befolyásolja a tudatos választást. A csomagolásokon elhelyezett élelmiszercímkék, melyek európai uniós rendeleteknek megfelelően tartalmaznak információkat a termékekről (pl. védjegyek, termékösszetétel, tápérték, allergén anyagok stb.) segítik a vásárlókat, habár ezeknek az elolvasása, értelmezése időigényes. Cikkünkben bemutatjuk a vizsgált korcsoport termékösszetevőkkel kapcsolatos véleményét, továbbá a válaszadók érdeklődési arányát olyan mobilalkalmazás formájában elérhető szolgáltatásokra, melyek összekötő hidat jelenthetnek a fogyasztó és a termékinformációk között, ezzel támogatva az egészséges és tudatos élelmiszer-választást. Hipotézisünk a következő volt: Azok, akiknek van valamilyen speciális étrendi igénye (betegség, étel intolerancia, vegetáriánus étrend stb.), vagy akik rendszeresen, legalább hetente sportolnak, azok jobban odafigyelnek a termékek összetevőire és nagyobb az érdeklődésük egy egészséges választást támogató mobil applikáció iránt.
Módszertan: Kérdőíves kutatást végeztünk, melynek célja a 18−25 éves korosztály attitűdjeinek felmérése volt. A kérdőívet a Debreceni Egyetem hallgatói töltötték ki, anonim módon és önkéntesrészvétellel, összesen 376-an. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai módszereket és Mann−Whitney U-tesztet alkalmaztunk.
Eredmények: A válaszadók 38 %-ának van valamilyen speciális étrendi igénye és 61 %-uk legalább hetente sportol. A válaszadók többségének fontos, hogy ne olyan terméket válasszon, melyről tudja, hogy egészségre vagy környezetre káros összetevőt tartalmaz, de többségük csak ritkán, vagy alkalomszerűen nézi meg a termékösszetevők listáját a csomagoláson. A termékalternatívák összehasonlításához az ár volt a legnagyobb arányban jelölt tényező, a termékösszetevők csak a második a fontossági sorrendben. Azok számára, akiknek van valamilyen speciális étrendi igénye, vagy akik legalább heti rendszerességgel sportolnak, fontosabb (p<0,05), hogy ne olyan terméket válasszanak, amelyről tudják, hogy az egészségre, vagy környezetre káros összetevőt tartalmaz, illetve gyakrabban nézik meg az összetevők listáját.
Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy azok, akik nem igényelnek speciális étrendet, vagy nem sportolnak rendszeresen, kevésbé mutatnak érdeklődést a termékinformációk iránt. Azonban egyszerű, vagy akár komplex szolgáltatásokkal ők is motiválhatóak lehetnek a tudatos élelmiszer-választás irányába. A válaszadók többsége hajlandóságot mutat olyan mobilalkalmazások használatára, melyek támogathatják a tudatos és egészséges élelmiszervásárlást. Ez azért fontos, mert a kérdőívet kitöltő hallgatók többsége gyakran vagy szinte mindig magának vásárol élelmiszert. Így a véleményük a termékválasztásról releváns lehet az élelmiszervásárláshoz kapcsolódó mobilalkalmazások tervezésében.