Az Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája

  • Mester Béla MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet (DKI), Tisza-kutató Osztály
  • Szabolcs Márton MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet (DKI), Tisza-kutató Osztály
  • Szalai Mónika Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Természetmegőrzési és Pályázatkezelési Osztály
  • Tóth Mihály Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
  • Mérő Thomas Oliver MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet (DKI), Tisza-kutató Osztály; Természetvédelmi és Természettani Egyesület - NATURA
  • Szepesváry Csaba MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet (DKI), Tisza-kutató Osztály
  • Polyák László BioAqua Pro Kft.
  • Puky Miklós MTA ÖK, DKI, Restaurációs- és Állatökológiai Osztály
  • Lengyel Szabolcs MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet (DKI), Tisza-kutató Osztály
Kulcsszavak: Anura, Caudata, élőhelykezelés, herpetofauna, Hortobágy, monitorozás, Natura 2000, rekonstrukció

Absztrakt

A kétéltűek (Amphibia) globálisan az egyik legveszélyeztetettebb élőlénycsoport, ezért elterjedésük ismerete alapvetően fontos, különösen olyan védett területeken, ahonnan kevés a korábbi információ és aktív beavatkozások zajlanak. Jelen munkánkban összesítjük az Egyek-pusztakócsi mocsarak területén több korábbi vizsgálatban végzett felméréseink faunisztikai eredményeit, melyeket ötféle mintavételi módszerrel gyűjtöttünk 15 darab 2,5x2,5 kilométeres UTM cellában. Összesen 11 kétéltűfaj (pettyes gőte, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barna varangy, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka, kis tavibéka, nagy tavibéka, kecskebéka) 14 362 egyedét figyeltük meg. A hat legjobban felmért UTM négyzet között nem volt jelentős eltérés a diverzitás tekintetében. Két 10x10 kilométeres UTM négyzet (DT86 és 96) esetében öt és hét faj jelenlétével bővültek ismereteink. Nagy állományokkal volt jelen két Natura 2000-es jelölőfaj, a vöröshasú unka és a dunai tarajosgőte. Eredményeink szerint a mocsárrendszer a tájrehabilitációs beavatkozásoknak köszönhetően értékes és diverz kétéltűfaunának szolgál otthonául, ezért megfelelő kezelése és védelme kiemelt fontossággal bír.

 

Hivatkozások

Alroy, J. (2015): Current extinction rates of reptiles and amphibians. – Proc. Nat. Acad. Sci. USA 112: 13003–13008. doi: http://dx.doi.org/10.1073/pnas.1508681112

Anthony, B. & Puky, M. (eds) (2001): Kétéltűek hang alapján történő monitorozása. – Central-European University, Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest, 18 p.

Aradi, C., Gőri, S. & Lengyel, S. (2003): Az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer. – In: Teplán, I. (szerk.): A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 277–298.

Arnold, E. N. & Ovenden, D. (szerk.) (2005): A Field Guide to the Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. – Collins, London, 288 p.

Bakó, B. & Korsós, Z. (1999): A magyarországi herpetofauna U.T.M.-térképezésének felhasználási lehetőségei. – Állattani Közlem. 84: 43–52.

Beebee, T. J. C. & Griffiths, R. A. (2005): The amphibian decline crisis: A watershed for conservation biology? – Biol. Conserv. 125: 271–285. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2005.04.009

Collins, J. P. (2010): Amphibian decline and extinction: What we know and what we need to learn. – Dis. Aquat. Org. 92: 93–99. doi: http://dx.doi.org/10.3354/dao02307

Dely, O. G. (1959): Examen du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti), spécialement en vue des populations de la Hongrie et des Carpathes. – Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 5: 255–315.

Dely, O. G. (1966): Angaben über die Verbreitung des Feuersalamanders (Salamandra salamandra L.) im Karpatenbecken. – Vertebrata Hung. 8: 69–88.

Dely, O. G. (1981): Amphibians and reptiles of the Hortobágy. – In: Mahunka, S. (szerk.): The fauna of the Hortobágy National Park. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 387–390.

Endes, M. (1988): A hortobágyi hal- kétéltű- és hüllőfauna ökológiai vizsgálata. – Calandrella 2: 41–56.

Fejérváry, G. G. (1925): Kétéltűek - Amphibia. – In: Szilády, Z. (szerk.): Nagy-Alföldünk állatvilága. Debreceni Tisza István tud. társ. honism. bizotts. közlem., Debrecen, pp. 138–144.

Frost, D. R. (2017): Amphibian Species of the World: an Online Reference Version 6.0 (2017.03.15). Electronic Database accessible at http://research.amnh.org/herpetology/amphibia/index.html. American Museum of Natural History, New York, USA.

Garden, J. G., McAlpine, C. A., Possingham, H. P. & Jones, D. N. (2007): Using multiple survey methods to detect terrestrial reptiles and mammals: what are the most successful and cost-efficient combinations? – Wildlife Res. 34: 218—227. doi: http://dx.doi.org/10.1071/WR06111

Glandt, D. (szerk.) (2015): Die Amphibien und Reptilien Europas: Alle Arten im Porträt. – Quelle & Meyer, Wiebelshelm, 550 p.

Gubányi, A., Vörös, J., Kiss, I., Dankovics, R., Babocsay, G., Kovács, T., Molnár, P. & Somlai, T. (2010): Az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), a dunai tarajosgőte (T. dobrogicus) és a vöröshasú unka (Bombina bombina) magyarországi elterjedésének elemzése. – Állattani Közlem. 95: 253–279.

Hamer, A. J., Heard, G. W., Urlus, J., Ricciardello, J., Schmidt, B. R., Quin, D. & Steele, W. K. (2016): Manipulating wetland hydroperiod to improve occupancy rates by an endangered amphibian: modelling management scenarios. – J. Appl. Ecol. 53: 1842–1851. doi: http://dx.doi.org/10.1111/1365-2664.12729

Hamer, A. J. & McDonnell, M. J. (2008): Amphibian ecology and conservation in the urbanising world: A review. – Biol. Conserv. 141: 2432–2449. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2008.07.020

Hammer, O., Harper, D. A. T. & Ryan, P. D. (2001): PAST: Paleontological statistics software package for education and data analysis. – Palaeontol. Electron. 4: 9.

Herczeg, D., Vörös, J., Christiansen, D. G., Benovics, M. & Mikulícek, P. (2016): Taxonomic composition and ploidy level among European water frogs (Anura: Ranidae: Pelophylax) in eastern Hungary. – J Zool. Syst. Evol. Res. 55: 129–137. doi: http://dx.doi.org/10.1111/jzs.12158

Heyer, W. R., Donnelly, M. A., McDiarmid, R. W., Hayek, L. C. & Foster, M. S. (szerk.) (1994): Measuring and Monitoring Biological Diversity: Standard Methods for Amphibians. – Smithsonian Institution Press, Washington D.C., 384 p.

Joly, P. & Miaud, C. (1993): How does a newt find its pond? The role of chemical cues in migrating newts (Triturus alpestris). – Ethol. Ecol.& Evol. 5: 447–455.

Kiss, I., Bakó, B., Dankovics, R., Kovács, T. & Szénási, V. (2005): Kétéltűek és hüllők monitorozása a NBmR keretein belül 2004–2005. Kutatási jelentés, KvVM Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 97 pp.

Kogut, N. & Padley, W. D. (1997): A method for reducing mortalities in pitfall traps. – Transactions of the Western Section of the Wildlife Society 33: 75–78.

Korsós, Z. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VIII. Kétéltűek és hüllők. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 48 p.

Lengyel, S., Varga, K., Kosztyi, B., Lontay, L., Déri, E., Török, P. & Tóthmérész, B. (2012): Grassland restoration to conserve landscape-level biodiversity: a synthesis of early results from a large-scale project. – Appl. Veg. Sci. 15: 264–276. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1654-109X.2011.01179.x

Magura, T., Lövei, G. L. & Tóthmérész, B. (2010): Does urbanization decrease diversity in ground beetle (Carabidae) assemblages? – Glob. Ecol. Biogeogr. 19: 16–26. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1466-8238.2009.00499.x

Malmgren, J. C. (2002): How does a newt find its way from a pond? Migration patterns after breeding and metamorphosis in great crested newts (Triturus cristatus) and smooth newts (T. vulgaris). – Herpetol. J. 12: 29–35.

Marián, M. (1963): A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa. – In: Bálint, A. (szerk.): Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged, pp. 207–231.

Marián, M. (1966): The Herpetofauna of the Feherto (Lake Feher) near Kardoskut, Hungary. – Vertebrata Hung. 8: 93-101.

Mattfeldt, S. D. & Grant, E. H. C. (2007): Are two methods better than one? Area constrained transects and leaf litterbags for sampling stream salamanders. – Herpetol. Rev. 38: 43–45.

Méhely, L. (1904): A Mecsekhegység és a Kapela herpetológiai viszonyai. – Állattani Közlem. 3: 241–289.

Mérő, T. O., Bocz, R., Polyák, L., Horváth, G. & Lengyel, S. (2015): Local habitat management and landscape-scale restoration influence small-mammal communities in grasslands. – Anim. Conserv. 18: 442–450. doi: http://dx.doi.org/10.1111/acv.12191

Mester, B. (2011): Az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer (Hortobágyi NP) területén zajló természetvédelmi kezelések herpetofaunára gyakorolt hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a Fekete-rét kétéltűfaunájára. – MSc dolgozat, Debreceni Egyetem TTK, Debrecen, 40 p.

Mester, B., Lengyel, S. & Puky, M. (2015a): Low frequency of amphibian morphological anomalies in a large protected wetland and grassland complex in Hungary. – Herpetol. Conserv. Biol. 10: 679–687.

Mester, B., Szalai, M., Mérő, T. O., Puky, M. & Lengyel, S. (2015b): Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: A field experiment. - Biol. Conserv. 192: 237–246.doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2015.09.030

Nagy, G. G. & Lengyel, S. (2008): Egyek-Pusztakócs (Hortobágy) madárvilága 2004 és 2006 között: a tájrehabilitáció második ütemének kezdeti hatásai. – Aquila 114–115: 9–25.

Olson, D. H., Aanensen, D. M., Ronnenberg, K. L., Powell, C. I., Walker, S. F., Bielby, J., Garner, T. W. J., Weaver, G., The Bd Mapping, G. & Fisher, M. C. (2013): Mapping the Global Emergence of Batrachochytrium dendrobatidis, the Amphibian Chytrid Fungus. – PLOS ONE 8: e56802. doi: http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0056802

Puky, M. (2001a): Herpetological methods: I. On the use of the road transect method in surveying amphibians with examples from different zoogeographical regions of Hungary. – Opuscula Zool. 33: 75–81.

Puky, M. (2001b): Kétéltű - hüllő biodiverzitás monitoring a Szamos és a Tisza magyarországi szakaszán. – In: Röfler, J. (szerk.): Civilek a Tiszáért. Zöldike könyvsorozat: 9. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, pp. 202–207.

Puky, M. (2007): Kétéltű és hüllőkutatás a Magyar Dunakutató Állomáson. – In: Nosek, J. & Oertel, N. (szerk.): “A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő...”: 50 éves az MTA Magyar Dunakutató Állomása (1957-2007): szemelvények az állomás tudományos eredményeiből. MTA ÖBKI-MDÁ, Vácrátót, Göd, pp. 97–107.

Puky, M. & Fodor, A. (2002): Occurrence of amphibian deformities along the Hungarian section of the River Danube, Tisza and Ipoly. – Limnological Rep. 34: 845–852.

Puky, M.; Schád, P. és Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Herpetological atlas of Hungary. - Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest, 207 p.

Rácz, I. A., Déri, E., Kisfali, M., Batiz, Z., Varga, K., Szabó, G. & Lengyel, S. (2013): Early changes of orthopteran assemblages after grassland restoration: a comparison of space-for-time substitution versus repeated measures monitoring. – Biodiv. Conserv. 22: 2321–2335. doi:http://dx.doi.org/10.1007/s10531-013-0466-8

Sanderson, E. W., Jaiteh, M., Levy, M. A., Redford, K. H., Wannebo, A. V. & Woolmer, G. (2002): The Human Footprint and the Last of the Wild. – BioScience 52: 891–904. doi: http://dx.doi.org/10.1641/0006-3568(2002)052[0891:THFATL]2.0.CO;2

Semlitsch, R. D. (2000): Principles for Management of Aquatic-Breeding Amphibians. – J. Wildlife Manage. 64: 615–631. doi: http://dx.doi.org/10.2307/3802732

Semlitsch, R. D. (2008): Differentiating Migration and Dispersal Processes for Pond-Breeding Amphibians. – J. Wildlife Manage. 72: 260–267. doi: http://dx.doi.org/10.2193/2007-082

Sewell, D. (2006): Detecting amphibian presence: more visits or more methods? – FrogLog 76: 2–3.

Smith, M. A. & Green, D. M. (2005): Dispersal and the metapopulation paradigm in amphibian ecology and conservation: are all amphibian populations metapopulations? – Ecography 28: 110–128. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.0906-7590.2005.04042.x

Smith, R. K. & Sutherland, W. J. (2014): Amphibian conservation: Global evidence for the effects of interventions. – Pelagic Publishing, Exeter, 280 p.

Solti, B. & Varga, A. (1981): A Mátra hegység kétéltű faunája. – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7: 81–101.

Szép, T., Margóczi, K., Tóth, A. (2011): Biodiverzitás Monitorozás. Elektronikus tananyag. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza, 180 p.

Szép, T. & Nagy, K. (2001): Magyarországi UTM kvadrátok térinformatikai adatbázisa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél. – Természetvédelmi Közlem. 9: 31–37.

Tóth, M. & Puky, M. (2009): Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében. – Természetvédelmi Közlem. 15: 467–475.

Vitt, L. J. & Caldwell, J. P. (2014): Herpetology: An Introductory Biology of Amphibians and Reptiles. – Elsevier 757 p.

Vörös, J., Kiss, I. & Puky, M. (2015): Conservation and decline of amphibians in Hungary. – In: Heatwole, H. & Wilkinson, J. W. (szerk.): Amphibian Biology. Pelagic Publishing, Exeter, UK, pp. 99–130.

Vörös, J. & Major, Á. (2007): Kétéltű-populációk földrajzi szerkezete a Kárpát-medencében. – In: Forró, L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 269–282.

Wagner, N., Rödder, D., Brühl, C. A., Veith, M., Lenhardt, P. P. & Lötters, S. (2014): Evaluating the risk of pesticide exposure for amphibian species listed in Annex II of the European Union Habitats Directive. – Biol. Conserv. 176: 64–70. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2014.05.014

Megjelent
2017-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások