A pandémiás védekezés tervezésének főbb pontjai a COVID-19 elleni védekezés tapasztalataira alapozva
Absztrakt
A koronavírus 2019. évi megjelenése, majd pár hónap leforgása alatt világjárvánnyá történő eszkalálódása merőben új helyzet elé állította az államigazgatási szerveket, a közigazgatáson belül a helyi szerveket, az önkormányzatokat. Annak ellenére, hogy a járványok leküzdését és a járványidőszakban hozható védelmi lépések túlnyomó többségét a jogszabályaink már 2020. márciusában is tartalmazták, és ezen szabályzók mentén 2020. március 11.-én a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, a védelmi igazgatás és -tervezés közel sem állt annyira felkészülten a feladat elé, mint egy ettől eltérő esemény során tette volna. Veszélyelhárítási tervekkel ugyan rendelkeztek a települések, azokban azonban semmilyen tervrendszer, tervmelléklet nem szerepelt egy ilyen mértékű pandémia elhárításának támogatására. Ez nem is csoda, hiszen a veszélyelhárítási tervek alapja az adott települések kockázatainak azonosítása, -elemzése és -értékelése, amely alapján egy kockázati mátrix készül. Az ilyen mértékű, méretű pandémia a világon szerencsére régen, közel száz évvel ezt megelőzően söpört végig utoljára, így a települések kockázati mátrixai szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyták ezt a fajta kockázatot, teljes mértékben érthető módon. Ezen változtatni szükséges, lévén a szakértői előrejelzések alapján a jövőben még égetőbb szükség lesz az ilyen típusú védelmi tervezésre.
Hivatkozások
Muhoray Á., Katasztrófamegelőzés I., Budapest: NKE Szolgáltató Nonprofit Kft., 2016.
A 2011. évi CXXVIII. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.
Dániel Z., „A különleges jogrend helye, szerepe a katasztrófák elleni védekezésben, a kőbányai önkormányzat Covid-19-járvány miatti tevékenysége tükrében,” in Válogatás a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciójának pályamunkáiból II. - Rendészettudomány, Szerk: Horváth H., Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023., pp. 7-38.
Dániel Z., „Közbiztonsági referens: Ki az, és mit csinál?,” Polgári Védelmi Szemle 16., pp. 171-192, 2024.
Dániel Z. és Szakályné Gyürü K., „A köteles polgári védelmi szervezetek COVID-19 pandémiás helyzetben történő alkalmazásának problémái és azok kiküszöbölési lehetőségei,” Hadtudomány, pp. 86-95, 2024.
Muhoray Á., „A polgári védelem helye a modern katasztrófavédelemben,” Hadmérnök, 12(2)., pp. 188.-200., 2017.
Dániel Z., „A COVID-19 első éve alatt hatósági házi karanténba került személyekkel kapcsolatos feladatok és változások áttekintő vizsgálata Kőbányán,” Európai Jogi Közlemények, 3(1), pp. 18-27., május 2022.
Dániel Z, „Involvement of Istitutional Workers in the Defence Sector during the First wave of COVID-19 in Kőbánya, Budapest,” Honvédorvos 76(1-2), pp. 36-47, 2024.
A 46/2020.(III.16.), Korm.rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről, 2020.
A 71/2020.(III.27.), Kormányrendelet a kijárási korlátozásról, 2020.
Győri Á., „Az idősebb korosztály mentális egészsége a koronavírus-járvány első hulláma alatt: A társadalmi kapcsolatok mintázatai és a mentális egészség változásának összefüggése Magyarországon,” socio.Hu, 12(1)., pp. 78-99, 2022.
Kövesdi A., Hadházi É. és Törő K., „Egyéni pszichés változók vizsgálata a COVID-19 járvány idején,” in Fehér könyv a COVID-19 járvány társadalmi-gazdasági hatásairól, Budapest, Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat, 2022, pp. 54-69.
Dániel Z., „Lelki segítségnyújtás a COVID-19 első hulláma során Budapest X. kerületében,” Polgári Védelmi Szemle 15., pp. 392-410, 2023.
Copyright (c) 2024 Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.